EU–Mercosur partnerségi megállapodás és ideiglenes kereskedelmi megállapodás

Rövid áttekintés az ideiglenes kereskedelmi megállapodásról

2026. január 17-én az Európai Unió (EU) és a négy Mercosur-ország, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay aláírta az EU–Mercosur partnerségi megállapodást (EMPA) és az ideiglenes kereskedelmi megállapodást (iTA). Ez utóbbit hatályon kívül helyezik és felváltják, amint az EMPA teljes mértékben ratifikálásra kerül.

2025. április 15-én közzétették a Hivatalos Lapban az ideiglenes kereskedelmi megállapodás 2026. május 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról szóló értesítést (HL L, 2026/868).

További információ

Az ideiglenes kereskedelmi megállapodást 2026. február 27-én hirdették ki a Hivatalos Lapban (HL L, 2026/184). A megállapodás átfogó szövegének megtekintéséhez látogasson el az EU–Mercosur honlapra: A megállapodás szövege. Itt a szöveg kényelmesen fejezetekre és mellékletekre oszlik az egyszerű konzultáció érdekében.

Az alábbi összefoglaló az iTA egyes fejezeteivel foglalkozik.

Főbb jellemzők

A Mercosur-országok együttesen a világ hatodik legnagyobb gazdaságát alkotják, összesen 270 millió lakossal.

Az EU és a Mercosur közötti kétoldalú árukereskedelem viszonylag kiegyensúlyozott. 2024-ben a Mercosurba irányuló uniós export mintegy 55 milliárd EUR-t tett ki, míg a Mercosurból származó behozatal mintegy 56 milliárd EUR-t tett ki.

A szolgáltatások terén az EU 2023-ban mintegy 29 milliárd EUR-t exportált a Mercosurba, szemben a 13 milliárd EUR összegű importtal, és Brazília a szolgáltatáskereskedelem több mint 70 %-át tette ki.

A beruházási kapcsolatok különösen erősek. Az EU a Mercosur legnagyobb külföldi befektetője, amelynek felhalmozott uniós beruházási állománya a 2013. évi 315 milliárd euróról 2023-ra mintegy 384 milliárd euróra nőtt. A Mercosur befektetési állományai az EU-ban továbbra is viszonylag korlátozottak.

Ennek fényében a megállapodás várhatóan megerősíti a meglévő kereskedelmi és beruházási mintákat, miközben javítja a gazdasági szereplők számára a hosszú távú kiszámíthatóságot.

A megállapodás:

• növeli a kétoldalú kereskedelmet és beruházásokat, valamint csökkenti a vámjellegű és nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat, különösen a kis- és középvállalkozások esetében;
• stabilabb és kiszámíthatóbb kereskedelmi és beruházási szabályokat hoz létre jobb és szigorúbb szabályok révén, például a szellemitulajdon-jogok (többek között a földrajzi árujelzők), az élelmiszer-biztonsági előírások, a verseny és a helyes szabályozási gyakorlatok területén; és
• előmozdítja a közös értékeket és a fenntartható fejlődést, többek között a munkavállalói jogok megerősítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezetvédelem biztosítása és a felelős üzleti magatartás ösztönzése révén.

A megállapodás fő elemei

Árukereskedelem

A fő célkitűzés a vámok fokozatos eltörlése vagy csökkentése. Teljes körű végrehajtását követően a megállapodás megszünteti a Mercosurba irányuló uniós export 91%-ára és az EU-ba irányuló Mercosur-export 92%-ára kivetett vámokat.

A Mercosur teljes mértékben eltörli a vámokat a legtöbb kulcsfontosságú uniós érdeket képviselő ipari termék esetében, míg az EU tíz év alatt fokozatosan megszünteti az összes ipari termékre kivetett vámokat. A mezőgazdaságban a Mercosur fokozatosan liberalizálja az agrár-élelmiszeripari vámsorok 93%-át, míg az EU liberalizálja a mezőgazdasági behozatal 82%-át, és vámkontingensek révén korlátozott hozzáférést biztosít a fennmaradó termékek számára.

A megállapodás az exportkorlátozásokkal is foglalkozik. A kulcsfontosságú nyersanyagokra, például a szójababra vagy a nyersbőrre és irhára kivetett kiviteli vámok csökkennek vagy megszűnnek. Argentína, Uruguay és Paraguay teljes mértékben eltörli az egyes kritikus fontosságú nyersanyagokra kivetett kiviteli vámokat, Brazília pedig részleges eltörlést vagy kötelező felső határértékeket vállal. Ezenkívül a megállapodás tiltja az import- és exportárakra vonatkozó követelményeket és a monopóliumokat.

Származási szabályok

A megállapodás szerinti preferenciális hozzáférés feltétele a származási szabályoknak való megfelelés. Csak az EU-ból vagy a Mercosurból származó áruk részesülnek tarifális preferenciákban. A megállapodás az exportőri öntanúsításon alapuló modern szabályokat vezet be, beleértve az uniós regisztrált exportőri (REX) rendszer vagy azzal egyenértékű mechanizmusok használatát.

Vámügyi és kereskedelmi könnyítések

A vám- és kereskedelemkönnyítési rendelkezések túlmutatnak a meglévő WTO-kötelezettségvállalásokon, és céljuk a bürokrácia csökkentése, a vámkezelés felgyorsítása és az átláthatóság fokozása. Az intézkedések közé tartozik az eljárások automatizálása, a megerősített vámügyi együttműködés és a végrehajtás rendszeres felülvizsgálata.

A kereskedelem technikai akadályai

A kereskedelmi szabályok technikai akadályainak célja a szükségtelen szabályozási eltérések csökkentése. A megállapodás előmozdítja a nemzetközi szabványokhoz való nagyobb mértékű igazodást, a megfelelőségértékelési eljárások javítását, valamint bizonyos területeken az EU-megfelelőségi vizsgálatok eredményeinek Mercosur általi elfogadását. A jelölésre és címkézésre vonatkozó rendelkezések célja az exportőrök megfelelési költségeinek csökkentése.

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

A megállapodás átfogó rendelkezéseket tartalmaz az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozóan. Megerősíti az EU szigorú állat- és növényegészségügyi normáit, amelyek továbbra sem képezhetik alku tárgyát, és megőrzi az EU azon jogát, hogy az elővigyázatosság elve alapján szabályozzon. Minden behozatalnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós behozatali szabályoknak.

Párbeszédek az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kérdésekről

Az EU és a Mercosur-országok megállapodtak abban, hogy párbeszédet folytatnak a kölcsönös bizalom és megértés megerősítése, valamint az állatjóléttel, a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásával, az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemmel, valamint az élelmiszer-biztonsággal, valamint az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos tudományos kérdésekkel kapcsolatos információcsere érdekében.

Kereskedelemvédelem, globális védintézkedések és kétoldalú védintézkedések

A megállapodás megerősíti a WTO-val összeegyeztethető dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések rendelkezésre állását, és kétoldalú biztosítékokat vezet be. A mezőgazdaság esetében egy külön kétoldalú védintézkedési rendelet további védelmet nyújt a hirtelen behozatali hullámokkal szemben, egyértelműen meghatározott kiváltó okokkal, fokozott nyomon követéssel és a preferenciák esetleges, időben korlátozott felfüggesztésével.

Szolgáltatáskereskedelem és letelepedés

A szolgáltatások és a letelepedés terén a Mercosur kötelezettségvállalásokat tesz valamennyi ellátási mód tekintetében, beleértve a beruházások liberalizációját is. A megállapodás javítja a jogbiztonságot, az átláthatóságot és a szabályozási együttműködést olyan területeken, mint a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások és az e-kereskedelem, ugyanakkor kifejezetten kizárja a közszolgáltatások liberalizációját. Az e-kereskedelemre vonatkozó rendelkezések tiltják az indokolatlan akadályokat, biztosítják az elektronikus szerződések jogi érvényességét és fokozzák a fogyasztóvédelmet.

Folyószámla-tranzakciók és tőkemozgások

Az EU és a Mercosur-országok megállapodtak a tőke szabad mozgásáról a közvetlen befektetések céljából, ami magában foglalja az ilyen tőke felszámolását vagy hazatelepítését is. A felek engedélyezik továbbá a megállapodás hatálya alá tartozó folyószámlaügyletekkel kapcsolatos, szabadon átváltható valutában történő valamennyi fizetést és átutalást.

Kormányzati beszerzések

A megállapodás célja, hogy kölcsönös és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítson az Európai Unió és a Mercosur közbeszerzési piacaihoz. A megállapodás nemzeti elbánást biztosít a helyben letelepedett beszállítóknak, áruknak és szolgáltatásoknak, megakadályozva a kormányokat abban, hogy a letelepedési kritériumok teljesülése esetén előnyben részesítsék a belföldi szereplőket a külföldi versenytársakkal szemben.

Az uniós gazdasági szereplők számára ez jelentős közbeszerzési lehetőségek megnyitását jelenti a Mercosur piacain, amelyeket hagyományosan a korlátozott átláthatóság és a korlátozott külföldi részvétel jellemez. A kötelezettségvállalások a központi kormányzati szintű beszerzésekre, valamint bizonyos esetekben a központi szint alatti szervekre és közvállalkozásokra terjednek ki. Piaci szempontból ezek a rendelkezések várhatóan javítják a kiszámíthatóságot és a versenysemlegességet az ajánlattételi eljárásokban, különösen az infrastruktúrával, a közlekedéssel, az energiával és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekben.

Szellemi tulajdonjogok

Átfogó szabályok vonatkoznak a szellemi tulajdonjogok védelmének és érvényesítésének teljes spektrumára, beleértve a szerzői jogokat, a védjegyeket, a formatervezési mintákat és a szabadalmakat. A polgári és közigazgatási végrehajtási rendelkezésekkel támogatott egyértelmű kötelezettségvállalások és együttműködési mechanizmusok révén erősíti a jogbiztonságot a jogosultak számára.

Különösen fontos a földrajzi árujelzőkről szóló külön szakasz. A megállapodás 344 uniós földrajzi árujelző és 220 Mercosur földrajzi árujelző tényleges elismerését és oltalmát biztosítja, az uniós szintű oltalomhoz hasonló oltalom mellett. Az oltalom a legtöbb felsorolt név esetében a hatálybalépéstől kezdve alkalmazandó, az előzetes használat vagy a korábbi jogok kivételével. A megállapodás védi a földrajzi árujelzők elnevezéseit a visszaéléssel, az utánzással és a félrevezető utalással szemben, és a bírósági jogorvoslatok mellett közigazgatási végrehajtásról is rendelkezik, beleértve a határintézkedéseket is. Lehetővé teszi továbbá további földrajzi árujelzők hozzáadását a jövőben.

Kis- és középvállalkozások

Felismerve a kisebb gazdasági szereplők előtt álló kihívásokat, a megállapodás külön fejezetet szentel a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Célja annak biztosítása, hogy a kkv-k ténylegesen kihasználhassák a megállapodás által teremtett lehetőségeket.

A legfontosabb intézkedések közé tartozik a piacra jutási feltételekkel kapcsolatos információk fokozott megosztása, valamint a díjszabásra, az adóra és a származási szabályokra vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisok létrehozása a díjszabás szintjén. A fejezet kétoldalú együttműködést is létrehoz annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtás során figyelembe vegyék a kkv-k érdekeit. Bár nem teremtenek új piacra jutási jogokat, e rendelkezések célja az EU és a Mercosur közötti kereskedelemben való részvétel gyakorlati akadályainak csökkentése.

Versenypolitika

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében mindkét félnek átfogó versenyjogot és független versenyhatóságokat kell fenntartania. A megállapodás nem harmonizálja a versenyszabályokat, hanem megteremti a hatóságok közötti együttműködés és párbeszéd keretét.

A legfontosabb elemek közé tartoznak az olyan versenyellenes gyakorlatok esetén folytatott kétoldalú konzultációk, amelyek hatással lehetnek a felek közötti kereskedelemre vagy beruházásokra, valamint a nem bizalmas információk cseréje. A kereskedők és a befektetők számára e rendelkezések célja a kartellekből, az erőfölénnyel való visszaélésből vagy a versenyellenes összefonódásokból eredő piaci torzulásokhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése, megőrizve ugyanakkor a nemzeti szintű végrehajtási autonómiát.

Támogatások

A megállapodás foglalkozik az állami támogatás lehetséges kereskedelemtorzító hatásaival, ugyanakkor elismeri, hogy a támogatások szükségesek lehetnek olyan legitim közpolitikai célkitűzések eléréséhez, mint az ipari fejlődés, a környezetvédelem vagy a társadalmi kohézió.

Szigorú tilalmak előírása helyett a megállapodás együttműködési mechanizmust hoz létre a felek között. Ez a mechanizmus a támogatási gyakorlatokkal és az ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos átláthatóságra, információcserére és párbeszédre összpontosít.

A megállapodás azt jelzi, hogy idővel fokozottan ellenőrzik a támogatásokkal kapcsolatos torzulásokat, miközben fenntartják a szakpolitikai mozgásteret a kormányok számára. Megteremti továbbá a támogatások átláthatóságával kapcsolatos jövőbeli együttműködés alapjait.

Állami tulajdonú vállalatok

Külön fejezet szabályozza az állami tulajdonú vállalatok és vállalatok kereskedelmi tevékenységeit. Az érintett vállalkozások kötelesek a vétel és eladás során a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően eljárni, feltéve, hogy az ilyen ügyletek nem közszolgáltatási kötelezettség teljesítését szolgálják. A hatály nem terjed ki a védelmi ágazatra, a közszolgáltatásokra vagy a 200 millió különleges lehívási jog alatti árbevétellel rendelkező vállalkozásokra. Kifejezetten megerősítést nyert, hogy a felek továbbra is létrehozhatnak állami tulajdonú vállalatokat vagy fenntarthatnak monopóliumokat. Az átláthatóságra vonatkozó rendelkezések potenciális összeférhetetlenség esetén lehetővé teszik az információcserét.

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

A megállapodás a munkavállalói jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó kötelezettségvállalásokat is tartalmaz. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják és hatékonyan végrehajtják a nemzetközi munkaügyi egyezményeket és a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, beleértve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást is.

Figyelemre méltó újítás, hogy a Párizsi Megállapodást az átfogó megállapodás alapvető elemeként jelölték meg. Lehetővé teszi a megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését, ha valamely fél kilép a Párizsi Megállapodásból, vagy aláássa azt azáltal, hogy nem jóhiszeműen jár el. Emellett a megállapodás jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz az erdőirtásra vonatkozóan, beleértve az erdőirtás 2030-tól történő megállítására irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségeket is. Ez az első alkalom, hogy ilyen kötelezettségvállalásokat politikai nyilatkozatok helyett jogilag érvényesíthető kereskedelmi megállapodásba foglalnak.

Átláthatóság

A megállapodás célja, hogy kiszámítható és szabályokon alapuló szabályozási környezetet mozdítson elő a gazdasági szereplők számára. Előírja a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések elektronikus közzétételét, a vizsgálatokkal foglalkozó kapcsolattartó pontok kijelölését, valamint a szabályozások tárgyilagos és pártatlan kezelését.

Felülvizsgálati és fellebbezési mechanizmusokról is rendelkezik a kereskedelemmel kapcsolatos közigazgatási határozatokban. A kereskedők számára ezek a rendelkezések csökkentik az információs aszimmetriákat és a szabályozási bizonytalanságot, különösen azokon a piacokon, ahol az időszerű és megbízható szabályozási információkhoz való hozzáférés hagyományosan korlátozott.

Kivételek

A felek biztonsági okokból vagy a közrend védelme érdekében eltérhetnek a kereskedelmi kötelezettségektől. A legfontosabb rendelkezések közé tartozik az olyan alapvető biztonsági érdekek védelme, mint a védelem vagy a válságkezelés, valamint a környezetvédelmi és egészségügyi intézkedések elfogadásának lehetősége (a GATT szabályaival összhangban). A megállapodás szabályozza továbbá a bizalmas információk védelmét, az adókijátszás elleni küzdelmet szolgáló adóügyi szuverenitást, valamint a vészhelyzetekre vonatkozó mechanizmusokat. A WTO-mentességekkel összhangban lévő intézkedések összeegyeztethetőnek tekinthetők. Az is biztosított, hogy a kivételek ne vezessenek önkényes megkülönböztetéshez.

Vitarendezés

Eljárásokat hoznak létre a rendelkezések értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltérések rendezésére. Rendelkezik a konzultációkról, a választottbírói testületekről, a kötelező erejű jelentésekről, az átláthatósági szabályokról és a testületi tagok magatartási kódexéről. Alternatív vitarendezési eszközként közvetítési mechanizmus is rendelkezésre áll.

A megállapodás tartalmaz egy jogsértésmentes panasztételi mechanizmust, amely szorosan a WTO rendszerén alapul. Ez lehetővé teszi a felek számára, hogy jogorvoslatért folyamodjanak, amennyiben a várt előnyöket olyan intézkedések semmisítik meg vagy gyengítik, amelyek hivatalosan nem sértik a megállapodást. Az ilyen kifogások azonban kivételes és szűken meghatározott körülményekre korlátozódnak.

Intézményi rendelkezések

Intézményi keretet hoznak létre a végrehajtás felügyeletére, beleértve a közös szerveket, a rendszeres felülvizsgálatokat és a párbeszéd mechanizmusait.

Általános és záró rendelkezések

Az általános és záró rendelkezésekről szóló fejezet foglalkozik a területi alkalmazással, az ideiglenes alkalmazással és az egyéb megállapodásokkal való kapcsolattal, a kötelezettségek teljesítésével, a magánjogokkal, valamint az új tagállamoknak az EU-hoz vagy a Mercosur részes államaihoz való csatlakozásával. Tartalmazza továbbá az időtartamra, a felmondásra és a hiteles nyelvekre vonatkozó rendelkezéseket, és a megállapodás szerves részeként hivatkozik a mellékletekre, függelékekre és jegyzőkönyvekre.

Kedvezményes származási és vámlebontási megállapodás

Kedvezményes kezelés

Kedvezményes vámtételek kölcsönös biztosítása a négy Mercosur-ország és az Európai Unió (EU) között a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében.

Vámlebontás

A vámlebontás 2026. május 1-jén kezdődik a megállapodás 2. fejezetének 2.4. cikkével és 2-A. mellékletével összhangban.

Mercosur: A behozatali vámokra vonatkozó vámlebontás a 2. fejezet 2.4. cikkében, valamint a 2-A. melléklet 2-A-2. függelékében foglalt előírásokat követi.

EU: A vámlebontás megfelel a 2. fejezet 2.4. cikkének, valamint a 2-A. melléklet 2-A-1. függelékének.

A Mercosurban a kiviteli vámok lebontását külön 2-B. melléklet határozza meg.

Származási rendelet

A származásra vonatkozó szabályokat a megállapodás 3. fejezetének A–C. szakasza tartalmazza, beleértve a 3-B. mellékletben szereplő termékspecifikus származási szabályokat és a 3-A. mellékletben szereplő bevezető megjegyzéseket. A Mercosurból származó egyes termékekre vonatkozó termékspecifikus szabályokra vonatkozó különleges rendelkezéseket a 3-B-1. melléklet tartalmazza.

• HL L 2026/184., 2026.2.27., 14. o. (3. fejezet)
• HL L, 2026/184, 2026.2.27., 2156. o. (3-A. melléklet)
• HL L, 2026/184, 2026.2.27., 2163. o. (3-B. melléklet)
• HL L 2026/184., 2026.2.27., 2215. o. (3-B-1. melléklet)

Származási igazolások

Hivatalos: A Mercosur-országokból származó, az Európai Unióba irányuló behozatalra csak ideiglenes jelleggel (három év, amely legfeljebb két évvel meghosszabbítható) vonatkozik. Lásd a 3-D. mellékletet (HL L, 2026/184., 2026.2.27., 2219. o.)

Nem hivatalos: Származási nyilatkozat

A nyilatkozat szövege: Hivatkozás: 3-C. melléklet (HL L, 2026/184., 2026.2.27., 2216. o.)

A HR XV–XXI. áruosztályába tartozó szétszerelt vagy össze nem állított termékek részletekben történő behozatala esetén megengedett az egységes származásmegjelölő nyilatkozat.

Érvényesség: A származásmegjelölő nyilatkozatok 12 hónapig érvényesek.

Mentességek: A nem hivatalos származási nyilatkozat magánszemélyektől magánszemélyekig kis csomagokból és az utasok személyes poggyászából álló nem kereskedelmi ügyletek esetében megengedett, az importáló országban érvényes megfelelő értékhatárokra is figyelemmel.

Származási szabályok

• Általános tolerancia: a gyártelepi ár 10 %-a, kivéve a HR 50–63. árucsoportjába tartozó termékeket, amelyekre a 3-A. melléklet 6. és 7. megjegyzésében meghatározott tűréshatárok vonatkoznak.
• A készletekre vonatkozó küszöbérték: a nem származó összetevők gyártelepi árának 15 %-a.
• Területiség elve: A megfelelés kötelező.
• A manipuláció tilalma: A megfelelés kötelező.
• A vámvisszatérítés tilalma: Nem alkalmazható.
• Számviteli elkülönítés: Felcserélhető anyagokra alkalmazandó, ha a készletek kezelésére olyan számviteli elkülönítési módszert alkalmaznak, amely megfelel az érintett Fél általánosan elfogadott számviteli elveinek.

Kumuláció

Az EU és a Mercosur között megengedett a kétoldalú kumuláció, ami megkönnyíti az egyszerűsített kereskedelmi kapcsolatokat.