Az EU tételenként 3 EUR vámot vet ki a kis értékű e-kereskedelmi szállítmányokra

Az egyablakos importügyintézési rendszer (IOSS) 2021. évi bevezetése óta a kis értékű e-kereskedelmi behozatal egyik legnagyobb változása az EU-ba irányuló kis értékű behozatalra vonatkozó vámmentesség 2026. július 1-jei eltörlése.

Eddig a legfeljebb 150 EUR belső értékű, harmadik országokból szállított áruk vámfizetés nélkül léphettek be az EU-ba. Ez az úgynevezett kis értékű vámmentes mentesség megszűnik az (EU) 2026/382 tanácsi rendelet hatálybalépésével, amely tételenként 3 EUR összegű ideiglenes vámot is bevezet, amely 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig, az uniós vámreformban előírt uniós vámügyi adatközpont elindításának tervezett időpontjáig alkalmazandó. Ettől a pillanattól kezdve az árukra a tarifális besorolásuk szerinti rendes tarifa vonatkozik, kivéve, ha meghosszabbítják, ha ez az infrastruktúra nem működik a határidőn belül.

A június 8-án közzétett (EU) 2026/1200 bizottsági végrehajtási rendelet kiigazítja a vámkezelésre, a garanciákra, a nyilatkozatokra és az új termékazonosítási kötelezettségekre vonatkozó konkrét mechanizmusokat annak érdekében, hogy a 3 EUR összegű vámot operatívan és a meglévő nemzeti informatikai rendszerekkel összhangban lehessen alkalmazni.

A Bizottság külön útmutatót is közzétett a kis értékű behozatalokra vonatkozó 3 EUR összegű ideiglenes vám alkalmazásáról, amely referenciadokumentum annak értelmezéséhez, hogy az új rendszert hogyan kell alkalmazni a H1, H6 és H7 vámáru-nyilatkozatokban, valamint a vám- és logisztikai rendszereknek az új adatszolgáltatási követelmények hatálybalépése előtti előkészítéséhez.

Mindkét szöveg egyértelművé teszi, hogy a 3 EUR összegű vám minden olyan szállítmányra alkalmazandó, amelynek belső értéke 150 EUR vagy annál kevesebb, és amely importált áruk távértékesítésének (B2C) felel meg, függetlenül az alkalmazott héarendszertől (IOSS, különleges rendelkezések vagy általános behozatali héa) és az alkalmazott nyilatkozat típusától (H1, H6 vagy H7). Ez a vám azokra a termékekre is vonatkozik, amelyeket korábban kizártak a vámmentesség alól, mint például az alkohol, az illatszerek és a dohány, és már nem releváns, hogy az árukat közvetlenül a címzettnek szállítják-e vagy sem.

Mit jelent az „item” kifejezés?

A 3 EUR díjat bejelentett tételenként kell alkalmazni, ahol a „tétel” a termék minden olyan egységét jelenti, amelyet külön sorban jelentenek be. A Bizottság konkrétan úgy határozza meg a „tételt”, mint egy vagy több árut egy olyan szállítmányban, amely azonos tarifális besorolással, leírással és adott esetben származással rendelkezik. A jelenlegi informatikai rendszerek korlátai miatt azonban a 3 eurós tarifa automatikusan alkalmazandó nyilatkozattételi soronként, függetlenül az adott sorban szereplő tételek számától, feltéve, hogy a szállítmány teljes belső értéke nem haladja meg a 150 eurót.

Ez a különbségtétel az alkalmazott nyilatkozat típusától függően közvetlen gazdasági következményekkel jár. Három, azonos KN-kóddal (8 számjegy) rendelkező, de eltérő TARIC-kóddal (10 számjegy) rendelkező áru szállítása esetén: a H6-ban vagy a H7-ben egyetlen sorba csoportosíthatók, és csak 3 EUR adót vetnek ki rájuk, míg a H1-ben három különböző sort és összesen 9 EUR-t generálnak. Ennek az az oka, hogy az előírt tarifális besorolási szint a nyilatkozat típusától függően változik:

• A H6 árunyilatkozat 8 számjegyű besorolást ír elő (Kombinált Nómenklatúra, KN). Az eltérő TARIC-kóddal, de azonos KN-kóddal rendelkező termékek egy sorban is csoportosíthatók, egyetlen, 3 EUR összegű vámtarifával.
• A H7 nyilatkozatban a szükséges szint 6 számjegy (harmonizált rendszer, HR). Az eltérő TARIC-kóddal, de azonos HR-kóddal rendelkező tételek egyetlen sorba csoportosíthatók, egyetlen, 3 eurós vámtarifa megadóztatásával.
• A H1 árunyilatkozatban a besorolást 10 TARIC-számjeggyel kell megadni, a megnevezés és a származás szerinti elkülönítéssel. Nem lehet különböző TARIC-kóddal rendelkező tételeket csoportosítani, még akkor sem, ha ugyanazzal a HR-kóddal rendelkeznek.

Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a vám hogyan változik a nyilatkozat típusától függően:

Az útmutató rámutat arra, hogy az ugyanabból a szállítmányból származó, különböző vámtarifaalszámok alá besorolt áruknak az Uniós Vámkódex 177. cikkében és az (EU) 2026/1200 rendelettel módosított (EU) 2015/2447 rendelet 228. cikkének (1) bekezdésében meghatározott legmagasabb vámtarifa alkalmazása érdekében történő csoportosítása nem megengedett, ha a 3 EUR összegű ideiglenes vám alkalmazandó.

Távértékesítés

A 3 eurós ideiglenes vámtarifa az importált áruk távértékesítésének (B2C) minősülő ügyletekben értékesített árukra vonatkozik. A bizottsági útmutató pontosan meghatározza, hogy mely ügyletek minősülnek távértékesítésnek, és négy kumulatív feltételt határoz meg:

1. A termékeket adóalanynak kell értékesítenie (beleértve a héairányelv 14a. cikke szerinti „véletlen értékesítőként” működő digitális platformokat is) az Unió vámterületén lévő vevő részére.
2. Az értékesítést olyan végső fogyasztó vagy adóalany/jogi személy részére kell teljesíteni, akinek Közösségen belüli beszerzései nem tartoznak a héa hatálya alá:
   • „Közösségen belüli nem vevő” adóalany: rendelkezik HÉA-számmal, de nem köteles bevallani a Közösségen belüli beszerzéseket: a franchise-rendszer hatálya alá tartozó kisvállalkozások, a levonási jog nélküli adómentes ügyleteket végző vállalkozások (klinika), a különös szabályozás hatálya alá tartozó adóalanyok (mezőgazdasági termelők)
   • a héa hatálya alá nem tartozó jogi személyek, például hatóságok vagy intézmények.
3. A terméknek az értékesítés időpontjában harmadik országban vagy területen kell lennie. Az IOSS-ügyletek esetében az adóztatandó tényállás a kifizetés elfogadásának időpontjában valósul meg, függetlenül attól, hogy a tényleges kifizetésre mikor kerül sor.
4. A termékeket az eladónak vagy az ő nevében eljáró személynek kell feladnia vagy elfuvaroznia a vevő részére (akkor is, ha az közvetett). Kifejezetten ki vannak zárva a távértékesítés hatálya alól azok az esetek, amikor a vevő maga veszi át az árut vagy köt szerződést a szállításra az eladó beavatkozása nélkül.

A vámok kijátszására vonatkozó korlátozások: A vámszabad raktárakban történő értékesítés és az egyedi szállítmányok mesterséges csoportosítása

Áruk értékesítése vámszabad raktárakban

A vámszabad raktárak tekintetében az útmutató kifejezetten egyértelművé teszi, hogy a vámszabad raktárban tárolt, fogyasztóknak eladott áruk az átmeneti vámtarifa alkalmazásában nem tekinthetők távértékesítésnek. Ennek az az oka, hogy a vámjogszabályok és a héairányelv értelmében a vámraktárak nem használhatók kiskereskedelmi értékesítésre, és a végső fogyasztásra szánt áruk nem maradhatnak e rendszer hatálya alatt.

Következésképpen annak a szállítónak, aki az uniós fogyasztókat vámraktárban tárolt árukkal kívánja ellátni, azokat először szabad forgalomba kell bocsátania.

Egyedi szállítmányok csoportosítása (visszaélés elleni záradék)

Ami a szállítmányok mesterséges csoportosítását illeti, amennyiben a vámhatóságok a vámáru-nyilatkozat ellenőrzését követően azt állapítják meg, hogy a vonalak számának és így a vám összegének csökkentése érdekében ténylegesen csoportosítja az egyedi távértékesítéseket, azokat ilyenként kell kezelniük, és a vámot külön kell alkalmazniuk. A fő jelek, amelyek ezt a gyakorlatot feladhatják, a következők:

• ugyanazon szállítmányon belül különböző végső rendeltetési helyeket jelölő egyedi címkék vagy hivatkozások megléte,
• az ugyanazon gazdasági szereplő által tett ilyen nyilatkozatok gyakorisága,
• az üzemeltető szokásos működési környezetére vonatkozó információk (tipikusan távértékesítéssel foglalkoznak-e),
• a bejelentett vevő és az ügylet tényleges jellege közötti következetlenségek.

A behozatali nyilatkozatokon feltüntetendő új információk

2026. július 1-jétől alkalmazandó F48, F49 és F53 kód

A 3 EUR összegű ideiglenes vám hatálybalépésétől kezdve a behozatali árunyilatkozat „12 03 000 000 alátámasztó okmány” adatelemében fel kell tüntetni a megfelelő kódot az alkalmazott héaeljárás azonosításához.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes eljárások mikor alkalmazhatók:

*P&R: Tilalmak és korlátozások

Termékazonosítók (PID-k): 2026. november 1-jétől kötelező

Egy másik jelentős működési hatással járó változás a PID-ként ismert termékazonosítók bevezetése, amelyeket 2026. november 1-jétől kell bejelenteni a vámhatóságoknak az import távértékesítés céljából. Célja az e-kereskedelemben értékesített termékek nyomonkövethetőségének javítása és a vámellenőrzések megkönnyítése, különösen a biztonság, a szabályoknak való megfelelés, a tilalmak és korlátozások tekintetében.

A termékinformációknak teljes mértékben és pontosan kell eljutniuk az eladótól, a piactértől vagy a platformtól a vámáru-nyilatkozattevőhöz, és az általános termékleírás már nem lesz elegendő.

A gazdasági szereplők biztosítják, hogy az azonosítókat helyesen rögzítsék, érvényesítsék, továbbítsák és bejelentsék a behozatali nyilatkozat „Támogató okmányok” adatelemében:

A 3 EUR összegű vám a vámkezelési költségek fedezésére szolgáló kezelési díjtól elkülönülő intézkedés, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások, és amelyet 2026 végén lehetne bevezetni (a határidő 2026. november 1.).

Az e-kereskedelemre vonatkozó új vámszabályok várhatóan megerősítik az uniós vámuniót, és segítik a vámhatóságokat abban, hogy ne csak az uniós kiskereskedelmet, hanem az uniós fogyasztókat is megvédjék a külföldi online platformok által támasztott növekvő versennyel szemben.

További információk

• A Tanács 2026. február 11-i (EU) 2026/382 rendelete az 1186/2009/EK rendeletnek a küszöbalapú vámmentesség megszüntetése tekintetében történő módosításáról
• A Bizottság (EU) 2026/1200 végrehajtási rendelete (2026. június 5.) az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletnek a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű szállítmányban lévő importált áruk távértékesítésére vonatkozó 3 EUR összegű ideiglenes vám végrehajtására vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról
• Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság – Hírek: Iránymutatás és jogi szöveg a kis értékű behozatalra vonatkozó ideiglenes átalánydíjról, amely 2028. július 1-jéig alkalmazandó
• Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság – AZ ALACSONY ÉRTÉKŰ SZÁLLÍTMÁNYOK BEHOZATALA ÉS KIVITELE – „Iránymutatás a tagállamok és a kereskedelem számára” című, 3 EUR összegű ideiglenes vám