A harmadik országokból származó acélbehozatalra vonatkozó új uniós biztosítékok

Július 1-jétől az (EU) 2026/1384 európai parlamenti és tanácsi rendelet új szabályozási keretet hoz létre, amely felváltja a 2026. június 30-ig alkalmazandó (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet szerinti védintézkedést.

Célja, hogy kezelje a globális kapacitásfelesleg negatív hatásait az uniós acélpiacon.

A vámkontingensek jelentős csökkentése és a kvótán felüli vám megkétszerezése

Az új rendszer felülvizsgálja az EU-ba irányuló acélbehozatalra vonatkozó vámkontingens-megállapodásokat, és a következő intézkedéseket vezeti be a túlzott behozatal visszaszorítása érdekében, miközben fenntartja a hagyományos beszállítók ellenőrzött piacra jutását:

• a 2024. évi referenciarendszerhez képest mintegy 47 %-kal csökkenti a vámmentes behozatali kontingensek teljes mennyiségét,
• a II. mellékletben meghatározottak szerint 50 %-ra emeli a kvótán felüli vámot, ami jelentősen megnöveli a kiosztott mennyiségeket meghaladó importköltségeket.

Az érintett termékkategóriák számának bővítése

A jelenlegi intézkedés 28 termékkategóriára terjed ki. Az új rendelet értelmében ez a szám az I. mellékletben felsorolt, KN-kódokkal azonosított 30 kategóriára nő. Az Európai Parlament kifejezetten javasolta az ötvözetlen és más ötvözetből készült rozsdamentes huzalrudak és kovácsolt rudak hozzáadását.

A Bizottság 2027. június 30-ig értékelni fogja, hogy a hatályt ki kell-e terjeszteni az acélból készült vagy jelentős mennyiségű acélt tartalmazó olyan termékekre, amelyek jelenleg nem szerepelnek az I. mellékletben.

Izland, Liechtenstein és Norvégia kizárása

Az e három országból származó termékek behozatala az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) való integrációjuk miatt nem tartozik a vámkontingensek és a vámkontingensen felüli vám hatálya alá.

Az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodások keretében elfogadott kétoldalú védintézkedések hatálya alá tartozó országokból származó termékek szintén nem tartoznak e kontingensek hatálya alá.

A fel nem használt kvóták átcsoportosítása (átvitel)

A Bizottság eredeti javaslata nem irányzott elő átvitelt: Az egy negyedéven belül fel nem használt mennyiségeket elkobozták. A végleges szöveg köztes megközelítést alkalmaz: a rendelet alkalmazásának első évében az egy negyedéven belül fel nem használt vámkontingens-mennyiségeket ugyanazon éves alkalmazási időszakon belül át kell csoportosítani a következő negyedévre annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a gazdasági szereplők számára, és segítsék az ellátási lánc folytonosságának és a meglévő ellátási szerződések teljesítésének biztosítását.

Az alkalmazás első évét követően szükség lehet a fel nem használt kvóták átruházására vonatkozó szabályok kiigazítására, figyelembe véve a piaci magatartást és az esetleges piaci zavarok kezelésének szükségességét.

Ezen túlmenően, amennyiben egy adott termékkategória esetében a vámkontingensek átlagos felhasználása az éves időszak első három negyedévében meghaladja a 80 %-ot, az átvitel megengedett.

Az olvadás és öntés országának azonosítása (az "olvadás és öntés" elve)

A behozatal időpontjában a kontingensek hatálya alá tartozó termékek importőreinek megfelelő és ellenőrizhető bizonyítékot – például üzemi tanúsítványt – kell benyújtaniuk annak igazolására, hogy a nyersacélt vagy vasat eredetileg folyékony formában állították elő, majd öntötték az első szilárd állapot elérése érdekében (a továbbiakban: az olvasztás és öntés országa).

Ez a követelmény nem határozza meg közvetlenül az országspecifikus kvótakiosztást; inkább az a célja, hogy növelje az acélbehozatal ellátási láncának átláthatóságát, és lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy megbízható információkat szerezzen az EU-ba importált acél származásáról.

Az orosz acéllemezekre és az Ukrajnával szembeni különleges elbánásra vonatkozó mentesség megszűnése

A rendelet két jelentős változást is bevezet e két, jelenleg fegyveres konfliktusban részt vevő ország tekintetében:

• megszünteti azt a mentességet, amely korábban lehetővé tette az acéllemezek Oroszországból történő behozatalát, miután a Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy az Oroszországban vagy Belaruszban megolvasztott vagy öntött acéltermékek ne férhessenek hozzá semmilyen kvótához;
• Ukrajna helyzetét – a jelenlegi védintézkedés szerinti kivétellel, amelynek 2028 nyaráig kellett volna hatályban maradnia, valamint a különös biztonsági aggályokat felvető uniós tagjelölt országként – figyelembe fogják venni az országspecifikus kvóták kiosztásakor.

Felülvizsgálat és a következő lépések

A rendelet végrehajtásának következő lépései:

További információk

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1384 rendelete (2026. június 17.) az uniós acélpiacon a globális kapacitásfelesleg negatív kereskedelmi hatásainak kezeléséről és az (EU) 2020/2170 rendelet módosításáról
• Kereskedelmi Főigazgatóság – Védintézkedések
• EU Sajtósarok: Kérdések és válaszok az uniós acéliparnak a globális kapacitásfelesleg tisztességtelen hatásaival szembeni védelmére irányuló bizottsági tervről