A textíliák osztályozása

Ebben a részben a közönséges ruhaneműk világos meghatározásai olvashatók. Bár első pillantásra összetettnek tűnhet, ellenőriznie kell a ruhadarabok tulajdonságait annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően osztályozzák őket. Egy kis elem vagy különbség gyakran azt jelenti, hogy a ruházati cikkeket más besorolási kód alá sorolják be, mint amit egyébként feltételezne.

Blúz és ingblúz

Az ing és ingblúz a 6106 (ha kötött vagy hurkolt) vagy a 6206 vtsz. alá tartozik. Ezeket ruházati cikkekként határozzák meg.

• a test felső részének befedésére tervezték
• nyakvonalról teljesen vagy részlegesen nyitott
• ujjakkal
• általában gallérral
• zsebpel is
• derék alatt zseb nélkül

A nyílás általában az elején helyezkedik el, hasonlóan a férfi- vagy fiúingekhez – a nyílás azonban balról jobbra záródik vagy fedi át egymást. Az e vtsz.-ok alá tartozó ingek és ingblúzok nyílása nem fedi egymást.

A 6106 vámtarifaszám alá történő besoroláshoz a kötött vagy hurkolt blúznak a következőnek kell lennie:

• női vagy leányka könnyű ruha
• a test felső részének befedésére szolgál
• fantáziatervezésű és általában laza illesztő szabású
• gallérral is
• ujjal is
• bármilyen nyakkivágással vagy legalább vállpánttal
• gombdal vagy más rögzítési móddal, kivéve, ha nagyon kis vágású (az alacsony vágás olyan nyakkivágást jelent, amely a karpok között húzott képzeletbeli egyenes alá esik)
• díszítőnyeggel is, mint pl. nyakkendő, jabot, kravát, csipke vagy hímzés

A fentiek többsége a 6206-os blúzokra is vonatkozik.A nyakvonalon azonban nem kell nyílással rendelkezniük.

Nem tartoznak e vtsz. alá a derék alatti zsebekkel vagy bordázott derékszalaggal vagy a ruhanemű alján más módon összehúzható ruhaneműk.

Ha a ruhaneműk derék alatti zsebeket tartalmaznak, azokat kötött vagy hurkolt állapotban a 6110 vtsz. alá, vagy a 6104 vagy a 6204 vtsz. alá lehet besorolni.

Ha a ruhanemű alja bordázott derékszalaggal vagy más feszítőszerkezettel van ellátva, vagy centiméterenként átlagosan tíznél kevesebb öltéssel rendelkezik, akkor kötött vagy hurkolt ruhadarab esetén a 6102 vagy 6110 vtsz. alá, illetve kötött vagy hurkolt ruhadarabot 6202 vtsz. alá lehet besorolni.

Ujjas és blézer

A 6103, 6104, 6203 vagy 6204 vámtarifaszám alá, köpenyként vagy blazerként való helyes besoroláshoz a külső borítás – az ujjak, burkolatok és burkolatok kivételével – három vagy több, hosszában összevarrt panelből állhat (amelyek közül kettő az elején található). Ne feledje azonban, hogy az anorákok, viharkabátok, sízubbonyok és hasonló ruházati cikkek máshová tartoznak.

Ujjas mellény és pulóver

Az ujjas mellény és pulóver a 6110 vtsz. alá tartozik, ha

• a felsőtest takarására szánt kötött vagy hurkolt ruházat
• ujjal is
• bármilyen nyakkivágással
• gallérral is
• zsebpel is
• általában az alján, a nyílás, az ujjvégek vagy a karfurat körül szövéssel vagy bordázattal (vagy más módon szövéssel) rendelkeznek

Készülhetnek bármilyen textilszálból előállított mindenfajta kötött vagy hurkolt anyagból, beleértve a könnyű- vagy finomkötésűeket is. Bármilyen módon díszítve is lehetnek, ideértve a csipkét és a hímzést is.

E vtsz. alá tartoznak még:

• a fejre sodort ruhadarab, például melegítőfelső, amely nem nyitható a nyakkivágásnál, és nincs rögzítőrendszere
• fejre húzott ruhadarab, amelynek nyakkivágásánál részleges nyílása van, amelyet gombdal vagy más rögzítési móddal zárnak le
• mellények és kardigánok, amelyek elöl teljes hosszúságú nyílással rendelkeznek
• a pólókhoz vagy hasonló árukhoz használt típushoz hasonló, könnyű anyagból készült ruha, amely alul szűkítési módszerrel rendelkezik, például húzózsinór vagy bordázott derékszalag

Nem tartozik e vtsz. alá

• női vagy leánykablúz
• anorák, viharkabát, széldzseki és hasonló áruk
• a pulóverhez hasonló, de hosszabb ruházat, amelyet általában ruhaként osztályoznak

Ne feledje, hogy a könnyű finom kötésű pólók, magas nyakú blúzok és pulóverek saját alszámkóddal rendelkeznek (6110 20 10 és 6110 30 10).

A finom kötés centiméterenként legalább 12 varratot jelent mindkét irányban. Ezeket a ruházati cikkeket általában egyujjas ruhadarabban kötik. Könnyűek, és szorosan illeszkedniük kell egymáshoz.

Felsőkabát, parka, anorák, viharkabát, széldzseki és hasonló áruk

Ezek a 6101, 6102, 6201 vagy 6202 vámtarifaszám alá tartoznak. Nem tartoznak ide a nemezből vagy nem szőtt textíliából készült ruházati cikkek – ezek a 6210 vtsz. alá tartoznak.

Ha az egyik felületen látható, nem porózus bevonattal rendelkező kötött vagy hurkolt kelméből készül, akkor a 6113 vtsz. alá kell besorolni. Ha egy felületen látható, nem porózus bevonatú szövetből készültek, a 6210 vámtarifaszám alá tartoznak.

A parkok olyan különálló külső ruhadarabok, amelyeket hideg, szél és eső elleni védelemre terveztek, és amelyek:

• hosszú ujjú
• hosszát tekintve a comb közepétől a térdig változik
• nem könnyű, sűrű szövésű anyagból készül
• légcsapdával kell rendelkeznie
• elöl teljes nyílással kell rendelkeznie, amelyet cipzárral, csapokkal vagy tépőgombokkal rögzítenek
• béléssel rendelkeznek, amely általában rétegelt vagy szimulált prémből készült
• deréknál (az öv kivételével) húzózsinórral vagy más rögzítőeszközzel kell rendelkeznie
• külső zsebek

Az anorákok hasonlóak, de hosszukat tekintve csak a derék alatti hossztól a comb közepéig terjednek. Rendelkezniük kell a következőkkel:

• csuklya
• elöl teljes nyílás, amelyet cipzárral, nyomógombokkal vagy tépőgombokkal rögzítenek, és amelyet gyakran védőcsapda fed le
• bélés, amely lehet rétegelt vagy párnázott
• hosszú ujjú

Ezenkívül az anorákok az alábbiak közül általában legalább egyet tartalmaznak:

• szorítószerkezet, például húzózsinór a deréknál és/vagy a ruhadarab alján
• szorosan illeszkedő, rugalmas vagy más módon szűkített ujjvégek
• gallér
• zsebek

Az anorák tekintetében az „és hasonló cikkek” kifejezés magában foglalja azokat a ruhadarabokat is, amelyek az anorák jellemzőivel rendelkeznek, kivéve a csuklyát vagy a bélést.

A viharkabátok olyan ruhadarabok, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy némi védelmet nyújtsanak az időjárással szemben, és a csípőig vagy éppen alatta helyezkedjenek el. Rövid szövésű szövetből készültek, nem rendelkeznek csuklyával, de

• hosszú ujjú
• elöl teljes nyílás, amelyet cipzárral rögzítenek
• nem rétegelt vagy párnázott bélés
• gallér
• a ruhanemű alsó részén, általában az alján található rögzítőeszköz

A széldzsekiket általában kéthuzatként emlegetik. Általában teli, laza szabású, derékig vagy éppen alatta nyúló, hosszú ujjú, amely a ruhanemű alja alatt húzódik. Lehetnek, de nem feltétlenül, időjárás elleni védelmet nyújtanak. Ezek a következők:

• szorosan illeszkedő nyakkivágás, gallérral is
• teljes vagy részleges nyílás elöl, bármilyen formájú rögzítéssel
• hüvelyvégek, általában szorosan illeszkedő, elasztikus vagy merevített
• a ruhanemű aljának meghúzása

A széldzseki külső zsebekkel, béléssel vagy tetővel is rendelkezhetnek.

Széldzseki esetében az „és hasonló cikkek” kifejezés magában foglalja azokat a ruházati cikkeket is, amelyek a fenti jellemzőkkel rendelkeznek, kivéve az alábbiak egyikét:

• nincs szoros nyakkivágás
• elöl nem nyitható zárt nyakkivágással vagy más nyakkivágással
• elől zárószerkezet nélküli nyílás

Az autókabátok hosszú ujjú külső ruhadarabok, amelyeket az időjárás elleni védelem érdekében minden más ruhadarab felett viselnek. Megjelenésük formálisabb, mint a parka, és általában nem könnyű anyagból készülnek, mint például a moszat vagy a rakott szövet. Az autóskabát hossza a lábszár alattitól a comb közepéig terjedhet, és lehet egy- vagy kétfázisú.

Az autóskabátok általában:

• elöl teljes nyílás, amely gombokkal, gombokkal és/vagy cipekkel rögzíthető
• levehető, párnázott vagy rétegelt bélés
• a háttámla középső szellőzőnyílása vagy oldalsó szellőzőnyílása

Az autók kabátján zsebek vagy gallérok helyezhetők el, de a derékon és/vagy a ruhadarab alján nem helyezhetők el kürtő vagy összehúzó eszköz, bár övük lehet.

Az „és hasonló” kifejezés az autókabátok tekintetében magában foglalja azokat a ruházati cikkeket is, amelyek ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek, mint az autókabátok, de csuklyával rendelkeznek.

Felsőkabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk

A felsőkabátok és hasonló cikkek a testet legalább a comb közepéig takarják. Meg kell felelniük a férfiakra és nőkre vonatkozó minimális szabványos méreteknek, a pelenka (hetedik csigolya) szegélyétől az alsó széléig síkra fektetett ruhaneművel mérve.

Férfi- vagy fiúing

A férfiingként való besoroláshoz a ruhadarabot jobbra kell rögzíteni jobbra, elöl vagy balra, jobbra, hosszú vagy rövid ujjúra.

Ne feledje, hogy a jobb oldali rögzítésű vagy füllel ellátott ruhadarabokat általában női ruhaként sorolják be.

Az ingeket a 6105 vtsz. alá kell besorolni, ha kötött vagy hurkolt anyagból készültek, vagy 6205 vtsz. alá, ha nem kötött vagy hurkolt anyagból készültek. E vtsz. alá tartoznak a nem könnyű anyagból készült ingek is.

Ha az ing övhurkokat és öveket tartalmaz, akkor figyelembe kell venni a ruházat alapvető jellemzőit és viselésük módját, és egyes esetekben a 6103-as vagy 6203-as zakóba, illetve 6110-ben kötött kardigánba is besorolhatók.

Ha a ruhanemű derék alatt zsebek vannak, azokat ennek megfelelően a kabátok vagy kardigánok alá lehet besorolni. Ha a ruhadarab alján bordázott derékszalag vagy más feszítőeszköz található, vagy centiméterenként átlagosan tíznél kevesebb szem van, a 6101, 6201 vagy 6110 vámtarifaszámot kell értelemszerűen használni.

Ha a ruhaneműnek nincs ujja, azt értelemszerűen a 6109, 6110, 6114 vagy 6211 vtsz. alá lehet besorolni.

Póló, atléta és alsóing

A póló a következőképpen határozható meg:

• könnyű, kötött vagy hurkolt ruhanemű
• mellénytípusú
• pamutból vagy műszálból
• nem bolyhos vagy frottírszövetből
• zsebpel is
• hosszú vagy rövid, rövid illesztő ujjakkal
• gomb vagy rögzítés nélkül
• gallér nélkül
• nyakvonalon való kinyitás nélkül

Egy vagy több színűek lehetnek, és nyomtatással, kötéssel vagy más hasonló eljárással létrehozott reklám, kép vagy szöveges felirat formájában díszíthetők. A díszítés azonban nem lehet csipke. A ruhanemű alja általában beszegett, és soha nem lehet rázni vagy bordázott derékszalag.

Besorolási szempontból nincs különbség a férfi és női pólók között – mindegyik a 6109 vámtarifaszám alá tartozik. Ide tartozik az atléta és az alsó trikóing más formája is, de nem tartozik ide a férfi- vagy fiúing (6105 vtsz.), a női vagy leánykablúz (6106 vtsz.) vagy a süveggel ellátott ruha.

Az atléta és az alsóing magában foglalja az ilyen ruhadarabokat, még akkor is, ha

• fantáziatervvel
• a test mellett viselve
• gallér nélkül
• ujjal is (beleértve a vállpántosat is)

Ha azonban a ruhadarabnak részleges elülső nyílása van a nyakkivágásnál – rögzített, egymást átfedő vagy nem rögzített –, akkor nem tartozik e vtsz. alá, és általában a 6105 vagy a 6106 vtsz. alá kell besorolni. Ha férfi ujjatlan ruhadarabról van szó, azt a 6114 vámtarifaszám alá lehet besorolni. A bordázott derékszalag, húzózsinór vagy az alján lévő más rögzítési mód szintén kizárást jelent e vtsz. alól.

Azokat a hosszú ruhadarabokat, amelyek jelentősen a derék alatt helyezkednek el, és nincs szükségük más ruhadarab használatára a test alsó részén, ruhaként kell besorolni. E döntés meghozatalakor figyelembe kell venni bizonyos hosszúságokat.

Szoknya és nadrágszoknya

A szoknya és a nadrágszoknya olyan ruhadarab, amelyet a test alsó részének befedésére terveztek, általában a deréktól indulva, és a bokáig vagy az alatt is eltartható, és felsőruházattal együtt viselhetők. Ezeket a 6104 és 6204 vámtarifaszám alá kell besorolni.

A szoknyák általában még mindig szoknyaként vannak besorolva. Ha a ruhadarabok eleje és/vagy háta is vállakat tartalmaz, azokat még szoknyaként kell besorolni, feltéve, hogy felsőruházat hozzáadása nélkül nem viselhetők. Ha önmagukban is viselhetők, azokat ruhaként kell besorolni.

A megosztott szoknya olyan szoknya, amely a lábakat külön takarja, de szoknyaként még mindig függ, és a rövid- és hosszúnadrágoktól egyértelműen eltérő vágással és szélességgel rendelkezik.

Nyálkahártya

Amennyiben a sarong kötőeleme formázott, azt szoknyaként a 6104 vagy a 6204 vámtarifaszám alá kell besorolni. Ha olyan kendőről van szó, amelyet tovább megmunkáltak, például beszegett vagy hengerelt széllel, sálként vagy kendőként kell besorolni. Ha befejezetlen szélei vannak, szövetként kell besorolni.

Hosszúnadrág, trágyanadrág és sortnadrág

A hosszúnadrág, a trágyanadrág és a sortnadrág az esettől függően a 6103, 6104, 6203 vagy 6204 vtsz. alá tartozik.

A nadrág olyan ruhadarab, amely

• minden egyes lábat külön-külön fedjen le
• fedje le a térdeket, és általában a bokákig vagy az alatt érje el azokat.

Ha a ruhadarab nadrágként van elhelyezve, akkor is nadrágként kell besorolni, ha ez marad a ruhadarab lényeges jellemzője. A gyapjúból vagy finom állati szőrből készültektől eltérő, szőtt munkanadrág azonban ipari és munkaruházatnak tekinthető, ha megfelel a megfelelő kritériumoknak.

A bib és a mellsőnadrág (tungarees) boríthatja a térdet is, és ipari és munkaruhaként is besorolható, amennyiben megfelel a kritériumoknak.

A sortnadrág olyan ruhadarab, amely nadrágként minden egyéb jellemzővel rendelkezik, de nem takarja a térdet. A sortnadrágok ugyanabba a csoportba tartoznak, mint a nadrág, de soha nem minősülnek nadrágnak. Továbbá soha nem minősülnek ipari vagy munkaruházatnak.

Ruha

A ruha olyan ruhadarab, amely a lapockától kezdve az egész testet takarja, és a bokáig vagy az alatt is terjedhet. Ahhoz, hogy ruhaként lehessen besorolni, a ruhaneműnek az alsóruházaton kívül minden más ruha nélkül viselhetőnek kell lennie. Ezeket adott esetben a 6104 és a 6204 vámtarifaszám alá kell besorolni.

Amennyiben a felső rész vállpántokból áll, azok csak akkor sorolhatók be ruhaként, ha azokat az alsóruházaton kívül más ruha nélkül lehet viselni. Ellenkező esetben szoknyaként kell őket besorolni.

Azokat a tárgyakat, amelyeket máshová sorolhat be, mint például a hosszú és derék alatti pulóvereket, blúzokat vagy pulóvereket, ruhaként kell besorolni, ha azok hossza meghaladja a meghatározott hosszúságot. Ezek a hosszúságok a következők:

A legnagyobb hosszúságot a vállvarrat legmagasabb pontjától a szegély aljáig kell mérni.

Öltöny és ruhaegyüttes

A öltöny két vagy három darabból álló ruhaegyüttes, amelynek külső felülete azonos szövetből készült. Az alkatrészek a következők lehetnek:

• ruhakabát és -kabát, amelynek külső héja négy vagy több panelből áll (az ujjak kivételével), és amelyet úgy terveztek, hogy befedje a test felső részét. Testre szabott mellény akkor is beépíthető, ha az elülső rész ugyanabból a szövetből készült, mint a készlet többi részének külső felülete, a hát pedig a ruhakabát vagy -köpeny burkolatából készült.
• a test alsó részét takaró ruhadarab, például nadrág, bricsesznadrág vagy sortnadrág (de nem fürdőruha), szoknya vagy nadrágszoknya nadrág és vállpánt nélkül

Ha egynél több alkotóelemet terveztek a test alsó részének lefedésére (például nadrágosszoknya és nadrág), a férfi és női szoknya nadrágot az öltöny részének kell tekinteni, míg a többit egyenként kell osztályozni.

Amennyiben a 6103, 6104, 6203 vagy 6204 vámtarifaszám alá besorolandó öltöny vagy ruhaegyüttes olyan díszítéseket vagy díszítéseket tartalmaz, amelyek nem minden alkatrészen találhatók, ezeket a tárgyakat öltönyként vagy ruhaegyüttesként kell osztályozni, feltéve, hogy a díszítések vagy díszítések csekély jelentőségűek, és csak a ruhadarabok kis számú részén találhatók, például gallérokon és ujjakon, illetve lapeleken és zsebeken.

A következők mindig öltönyként vannak besorolva, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a fenti feltételeknek

• reggeli ruha – lekerekített farokú sima mellényből és csíkos hosszúnadrágból áll
• esti öltözék – általában fekete szövetből készül, amelynek zakója az elején rövidebb, nem fekszik, a csípőnél bevágott és lehajtott keskeny szoknya van
• vacsorás zakóruha – ahol a zakó hasonló a közönséges zakóhoz, de fényes selyemlel vagy selyemlap-utánzattal rendelkezik

A ruhaegyüttesekkel kapcsolatos konkrét kérdések

A ruhaegyüttesként való besoroláshoz az alkotóelemeknek teljes egészében azonos szövetből kell készülniük. A felhasznált szövet lehet fehérítetlen, festett, különböző színű fonalakból készült vagy nyomott. A ruhagarnitúra nem tekinthető ruhaegyüttesnek, ha az alkotórészei különböző szövetekből készültek, még akkor sem, ha a különbség csak a színüknek tudható be.

Továbbá, ha az alkatrészek bármelyikén más szövetből varrt szalag van, a készlet nem sorolható össze.

A csomagolás különböző formákat ölthet, és minden egyes alkotóelem a saját csomagolásában is elhelyezhető, de a vámhatóságnak való bemutatáskor a ruhaegyüttest egyetlen egységként, kiskereskedelmi forgalomra kész formában kell bemutatni. A kiskereskedelmi csomagolás egyszerű politáskákból, címkével ellátott politáskákból vagy egy ruhaegyüttest tartalmazó dobozokból áll. A két politáskát összekötő ragasztószalag használata nem felel meg a követelményeknek.

A legtöbb esetben a ruhaegyüttes csak egy olyan elemet tartalmazhat, amely a test felső felét fedi. Az a ruhanemű, amely a test felső és alsó részét egyaránt takarja, mint például az, amely a vállról a comb közepére esik, nem képezheti a ruhaegyüttes részét. Vannak azonban különleges kivételek abban az esetben, ha a ruhaegyüttesek két felsőruházatot tartalmaznak, amelyek közül az egyik egy pulóver, amely együtt egy ikerkerékből áll. Egy alsó ruhadarabot is fel kell tüntetni. A mellény a 61. és a 62. árucsoportba tartozó ruhaegyüttes második felsőruházatát képezheti. A 6107, 6108, 6109, 6207 és 6208 vtsz. alá tartozó ruházati cikkek azonban nem lehetnek a ruhaegyüttes részei.

Ruházati kiegészítők

Fültok

A fültok nem tekinthető ruházati cikknek, és más konfekcionált ruházati kellékekkel együtt a 6117 és 6217 vtsz. alá kell besorolni.

Kesztyű, ujjatlan és egyujjas kesztyű

A textilanyagok kombinációjából készült kesztyűt általában a pálmaoldalon látható szövet szerint (beleértve az ujj elülső részét és az ujjak közötti részeket is) a 6116 vagy a 6216 vtsz. alá kell besorolni. Ha az elülső oldal nem egyetlen szövetből áll, azt a kesztyű egészére jellemző anyaga szerint kell osztályozni. Néhány sportkesztyű kivételt képez. Ha lényeges jellemzőjüket egy másik rész anyaga határozza meg (például egy jégkoronghoz használt célőr kesztyű, amelynél a háton lévő szövet védi a kezet), akkor azt az anyag alá kell besorolni.

Egyes más kesztyűk máshová vannak besorolva

• a szőrmebőrrel, műszőrmével vagy szőrmebőrrel vagy műszőrmével bélelt, de nem díszítő kesztyűt a 4303 vagy a 4304 vtsz. alá kell besorolni.
• a csecsemőknek szánt kesztyűt vagy egyujjas kesztyűt a 6111 vagy a 6209 vtsz. alá kell besorolni.
• a masszírozáshoz vagy testápoláshoz használt súrlódó kesztyűt a 6302 vtsz. alá kell besorolni.
• a laofa súrlódó kesztyűt a 4602 vámtarifaszám alá kell besorolni.
• a papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből készült kesztyűt, ujjatlan és egyujjas kesztyűt a 4818 vámtarifaszám alá kell besorolni.

Lábtörők

Azokat a tételeket, amelyek nem fedik le a lábfejet, a 6406 vámtarifaszám alá kell besorolni.

Szakruházat

Hálóruha

A férfi- vagy fiúpizsamát értelemszerűen a 6107 21 00-6107 29 00 vagy a 6207 21 00-6207 29 00 alszámok alá kell besorolni.

A női vagy leányka-pizsamát értelemszerűen a 6108 31 00-6108 39 00 vagy a 6208 21 00-6208 29 00 alszámok alá kell besorolni.

Általában véve ahhoz, hogy pizsamaként lehessen besorolni, a ruházatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, mint amelyet kizárólag vagy főként hálóruházatnak szántak.

A pizsama két ruhadarabból áll – az egyik a test felső részét, általában egy kabát típusú ruhadarabból vagy pulóverből, a másik pedig a test alsó részét, általában nadrágból vagy egy egyszerű szabású rövidnadrágból. Az alkotórészeknek megfelelő vagy kompatibilis méretűeknek kell lenniük, és illeszkedő vágással, alkotóanyaggal, színekkel, díszítésekkel és kikészítési fokokkal kell rendelkezniük, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy együttes viselésre tervezték őket. Éjszaka viselhető szövetből kell készülniük, nem lehetnek rugalmasan szerelhetőek, és nem lehetnek potenciálisan kényelmetlenek, például nagy vagy terjedelmes gombok vagy túlzottan alkalmazott díszítések.

A felsőruházat nélküli pizsama nadrág és a kínai stílusú szatin pizsama nem sorolható be hálóruhaként. A rövidnadrágpárból és T-ing típusú felsőrészből álló kötött ruhagarnitúrák nem minősülnek pizsama-nak. A „bababaként” ismert ruhagarnitúrák azonban, amelyek nagyon rövid hálóruhát és egy rövidnadrágot tartalmaznak, pizsamaként osztályozhatók.

A hálóingok meghatározása a következő:

• a térdhossznál rövidebb és a bokahossz közötti távolság
• könnyű vagy nehéz szövetből készült. A könnyű szövetekből készült ruhadarabokat cipőszalagokkal, csővezetékekkel, gyűlöletekkel, orrokkal vagy hímzéssel lehet domború díszíteni. A nehezebb szövetekből készültek általában egyszerűbb stílusúak, de lehetnek kefeek és/vagy nyomatok, és dekorációjuk is lehet.

Nem sorolhatók be hálóingként, ha a ruhadarab:

• bélések
• rögzítőzsinórok vagy szalagok díszítőelemekkel (pl. fémből), amelyek ágyon való viselésre alkalmatlanná teszik azokat
• szál, csipke vagy zsinór nyak hátánál történő árukapcsoláshoz
• túlzott rugalmasság a ruhanemű tetején, vagy jelentős gyülekezet a deréknál, amely kényelmetlenné tenné az ágyban való viselést

A könnyű, laza illesztő, hosszú T-ing stílusú ruhaneműk és azok, amelyek bármilyen olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek kényelmetlenné vagy ágyban való viselésre alkalmatlanná tennék őket, függetlenül attól, hogy hálóingnak tűnnek-e vagy sem, nem sorolhatók be ilyennek, még akkor sem, ha éjszakai témákkal díszítették őket.

Az egy darabból álló hálóruházat, amely mind a felső, mind az alsó testet takarja, és mindkét lábat külön borítja, később a 6107 91-6107 99 vámtarifaszám, illetve a 6207 91-6207 99 férfi vagy fiú esetében a 6108 91-6108 99 vámtarifaszám, illetve a 6208 91-6208 99 női vagy leányka vámtarifaszám alatt szerepel.”

Ipari és munkaruha

Az ipari és munkaruházatot – kizárólag vagy főként (fizikai vagy egészségügyi) védelem céljából használt, kemény vagy nem zsugorított szövetből készült termékeket – általában a 62. árucsoportba sorolják be.

Ezek a ruházattípusok általában nem tartalmaznak dekorációt, kivéve a ruházat rendeltetésére utaló jeleket vagy jelzéseket. Általában pamutból, szintetikus vagy mesterséges szálakból vagy e textíliák keverékéből készülnek, biztonsági varrással vagy dupla varrással rendelkeznek szilárdságuk növelése érdekében, és gyakran sajtógombokkal, cipekkel, tépőcsíkokkal vagy csipekkel keresztezett vagy csomózott zárószerkezettel vannak rögzítve.

A zsebeket általában rávarrják, a kivágott zsebeket pedig általában ugyanabból a szövetből készítik, mint a ruhadarabot.

Csak a legalább 158 kereskedelmi méretű (158 centiméter testmagasságú) ruházati cikkek tekinthetők ipari vagy munkaruházatnak. Az egyenruhák és a hivatali ruhák (például a bíróköntösök vagy egyházi ruhák) nem tekintendők ipari vagy munkaruházatnak.

Jellemzően a munkaruházatot, például a kazánruházatot vagy a fedőruházatot szerelők, gyári munkások, kőművesek, gazdálkodók stb. használják. Ide tartoznak az orvosok, ápolók, szedők, fodrászok, pékek és hentesek számára készült kötények és porkabátok is.

Csecsemőruha és tartozékai

A csecsemőruha a 6111 vagy a 6209 vtsz. alá tartozik. Legfeljebb 86 centiméter (kereskedelmi méret: 86) testmagasságú csecsemőknek szánták. Ez akkor is érvényes, ha az olyan jellemzők, mint a rögzítés módja, a 86 kereskedelmi méretet meghaladó azonos ruhadarabok esetében fiú- vagy leánykaruhaként kellene besorolni.

A macskaruhákat – egyértelműen újszülötteknek szánt ruházati cikkeket – méretüktől függetlenül mindig e vtsz. alá kell besorolni. Például karácsony és köpeny, papucs, pixie öltöny vagy csecsemőcipő talp nélkül.

A 651/2007/EK bizottsági rendelet értelmében a gyermekeknek vagy felnőtteknek szánt (aza 86 centiméternél nagyobb) ujjakkal vagy karikákkal ellátott hálózsákok nem tartoznak a 6111 vagy 6209 kategóriába, és az adott esetnek megfelelően a 6114 vagy 6211 alatti „egyéb ruhadarabok” kód alá vannak besorolva.

Vannak konkrét és részletes mérések, amelyek meghatározzák számos ruhafajta maximális méretét, hogy azok 86 centiméteres kereskedelmi méretűek legyenek.

Tréningruha

A tréningruhákat anyaguk általános megjelenése és jellege határozza meg, és az a tény, hogy azokat egyértelműen kizárólag vagy főként sporttevékenységek céljára használják. Ezeket értelemszerűen a 6112 vagy 6211 vámtarifaszám alá kell besorolni. Ne feledje azonban, hogy a kötött és szőtt tréningruhákra különböző kritériumok vonatkoznak.

A tréningruha két ruhadarabból áll

• a test felső részét derékig vagy valamivel alatta borító ruhadarab. A ruhanemű hosszú ujja bordázott vagy elasztikus szalaggal, cipzárral vagy más, a bilincsnél záró elemmel van. Hasonló rögzítő elemek, beleértve a húzózsinórokat is, általában a ruhadarab alján találhatók. Lehet nyílással ellátott vagy nyílás nélküli, vagy elöl teljes vagy részleges nyílással rendelkezik. Amikor eleje teljes nyílással rendelkezik, a zárórendszernek cipzáraknak, nyomógomboknak vagy tépőgörögnek kell lennie. Ha azonban a nyílás részleges, bizonyos körülmények között bármilyen típusú gombdal rögzíthető. El lehet látni kupakkal, gallérral vagy zsebekkel.
• ruhanemű – egy pár nadrág –, amely lehet közeli vagy laza, zsebekkel vagy azok nélkül, rugalmas derékszalaggal, húzózsinórral vagy deréknál más módon összehúzható. A deréknál nem lehet nyílás, ezért nem lehet gomb vagy más rögzítőrendszer. A nadrágok felszerelhetők bordázott vagy elasztikus szalagokkal, villámzárakkal (zárakkal) vagy a nadráglábak alján lévő más rögzítő elemekkel, amelyek általában a boka szintjéig nyúlnak. Lehet, hogy van-e lábhevederük.

A kötött tréningruha nem lehet bélelve, de a szövet belső felülete emelhető (szárazra helyezhető).

Szőtt tréningruha bélelhető. A tréningruha azon részeit, amelyek egyetlen azonos szövetből készült külső burkolattal rendelkeznek, egyetlen vámtarifaszám alá, a 6211 vámtarifaszám alá kell besorolni. A 6211 vámtarifaszám alá, felső és alsó részként külön kell besorolni a ruhagarnitúrákat, például azokat a ruhagarnitúrákat, amelyek részei külön szövetekből készülnek, még akkor is, ha az egyetlen különbség a szín.

Síruha

A síöltöny, amelyet úgy határoznak meg, mint olyan ruhadarabot vagy ruhagarnitúrát, amelyet külső megjelenése és szövete miatt egyértelműen elsősorban országhatáron át történő síelésre vagy alpesi síelésre szántak, a 6112 és a 6211 vtsz. alá kell besorolni.

Ezek a következők:

• síöltöny – egy darabból álló ruhadarab, amely a test felső és alsó részét takarja – az ujjakon és a szíjkereteken kívül zsebeket vagy lábpántokat is tartalmazhat
• síruhaegyüttes – a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt, két vagy három darabból álló ruhaegyüttes, amely egy ruhadarabot, pl. anorákot, viharkabátot, szélkabátot vagy hasonlót tartalmaz, villámzárral (zipper) zárva, esetleg mellényt és egy pár nadrágot, bricsesznadrágot vagy vállpántos és melles munkanadrágot is tartalmaz

A síruha-együttes állhat a fent leírt egészből is, egyfajta párnázott, ujjatlan zakóval.

A síruhaegyüttes valamennyi elemének azonos szerkezetűnek, stílusúnak és összetételűnek kell lennie, és megfelelő vagy kompatibilis méretűnek kell lennie. Ezek azonban különböző színűek lehetnek.

Fürdőruha

A fürdőruha olyan ruhadarab, amelyet általános megjelenése, szabása és anyagának jellege miatt felismerhetően kizárólag vagy főként fürdőruhaként való viselésre szántak. Általában műszálból készülnek, és értelemszerűen a 6112 vagy 6211 vámtarifaszám alá tartoznak.

Az úszónadrágnak a ruhadarabra varrt belső rövidnadrággal kell rendelkeznie, vagy legalább egy béleltnek kell lennie az ágyék előtt, és a deréknál szorosan kell záródnia, például húzózsinórral vagy teljesen rugalmas derékkal kell rendelkeznie.

Az úszósoroknak lehetnek zsebei, feltéve, hogy

• a külső zsebeknek szilárd zárószerkezetük van a zseb teljes lezárására, mint például a zseb vagy a velcro.
• a belső zsebeket a derékhoz rögzítik, és olyan átfedő zárórendszerrel rendelkeznek, amely biztosítja a zsebnyílás teljes lezárását.

Az úszósorok nem lehetnek elülső vagy deréknál nyitottak, még akkor sem, ha zárórendszerrel zártak.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a ruházati cikkeket rövidnadrágként a 6103, 6104, 6203 vagy 6204 vtsz. alá kell besorolni.

Ázsiai ruházati cikkek és városi cikkek

A SARIS-t úgy tervezték, hogy a válltól a bokáig a test körül viselhető legyen. Lefedik a felsőtest egy részét és az alsótest egészét. Szövetből készültek, és a 6211 vámtarifaszám alá tartoznak, ha megfelelnek az alábbi kritériumoknak. A vállakat és a mellket takaró colival vagy blúzsal, valamint derék alsószoknyával hordják.

A SARIS négyszögletes szövetdarabok, amelyek hossza körülbelül 4,5-5,5 m, szélessége pedig 122 centiméter. Könnyű selyemből, pamutból vagy műszálból készült szövetből készülnek, de nem gyapjúból. Két szegélyük van a szövet hosszában. Ahhoz, hogy ruhaként lehessen besorolni, a két rövidebb szél közül legalább az egyiket szegélyezéssel, rojtolással, fonalhúzással vagy a vámtarifa XI. áruosztályához tartozó megjegyzések 7. pontjában meghatározott bármely más módszerrel kell levágni.

A két szegéllyel és két nyers véggel rendelkező SARIS darabban szövetként van besorolva, még akkor is, ha ebben a formában viselhető.

A SARIS bármilyen színben, síkban vagy bármilyen dekorációval vagy mintával készülhet, beleértve a hímzést, a kézi nyomtatást vagy az arany és ezüstszál domborítását.

A nemzetközi kereskedelemben részt vevő fő szamártípusok gyártásának és megjelenésének módszerei a következők:

• kézi szövésű, a szövet egyik széle mentén ellentétes szegélyű selyemszirom. Egyes esetekben a vállon viselendő végkialakítás is ellentétes szegélylel és csomós széllel rendelkezik, míg a fennmaradó két oldal gyakran kisebb mértékben díszíthető. Ezeket az árucikkeket általában egyénileg állítják elő, és főként Indiából importálják.
• műselyem géppel előállított műselyemszari. Ezek gyakran különböző színű fonalakkal vannak egybeágyazva a hímzés utánzása céljából, és rojtozással vagy fonallal végződhetnek.
• gépi gyártású, folytonos szál, poliészter és Georgette saris. Általában teljes hosszában mintázva készülnek, méretre vágják és mindkét végén beszegik. Elsősorban Hongkongból és Japánból importálják őket.

Alkalmanként a szari körülbelül egy méterrel hosszabb a szabványos hosszúságnál. Ezt a kiegészítő anyagot viselője leválaszthatja, és felhasználhatja a fent említett choli vagy blúz készítéséhez.

A szamár és a kiegészítő darab közötti térelválasztó pontot a szövet szélességében kihúzott szálas munka vonala vagy a minta megváltozása teszi nyilvánvalóvá. Az ilyen „kompozit” árucikkeket szarisként kell besorolni, feltéve, hogy a rövidebb végek közül legalább az egyik a vámtarifa XI. áruosztályához tartozó megjegyzések 7. pontja szerint készült. Más esetekben méteráruként kell besorolni.

A hasonló állapotban behozott egyéb termékeket (pl. kendőt) „konfekcionált” áruként (pl. a 6214 vtsz. alá tartozó kendőként) vagy darabáruként kell besorolni e kritériumok szerint.

A choli egy rövid tetejű, amely nem éri el a derékot.Általában a 6114 vagy a 6211 vtsz. alá sorolják be „más ruhadarabként”.

A Kurta salwar vagy shalwar kameez általában nem minősül öltönynek vagy ruhaegyüttesnek. A kameez a testet a lapockától a térdig befedő ruhadarab, bár ez a ruhadarab néhány esetben valamivel rövidebb is lehet. Általában öltözékként a 6104 vagy a 6204 vámtarifaszám alá sorolják be. A zsilip olyan ruhadarab, amelyet a test alsó részének eltakarására terveztek, és amelyet általában nadrágként sorolnak be a 6104 vagy a 6204 vtsz. alá.

A dupatta sál vagy kendő, amelyet gyakran ezzel a felszereléssel viselnek. A ruha tartozékaként is besorolható, amennyiben ugyanabból a szövetből készült, és színben és kialakításban egyezik. Ha külön importálják, a terméket a 6117 vámtarifaszám vagy a 6214 vámtarifaszám alá kell besorolni.

A Lehengha vagy a ghagra öltöny ruhaegyüttesnek minősíthető, ha megfelel a kritériumoknak. További részletekért látogasson el a ruhaegyüttesekkel kapcsolatos konkrét kérdésekre. Ha a ruhaegyüttes nem felel meg a ruhaegyüttesre vonatkozó követelményeknek, akkor a ruhadarabokat külön kell besorolni. Ez a felszerelés egy felsőruházatból áll, amely általában egy kabát (a 6104 vagy 6204 vtsz. alá tartozik) és egy szoknya (a 6104 vagy 6204 vtsz. alá tartozik).

A várost nem ruházati cikkként, hanem „más konfekcionált textilanyagként” kell besorolni, és a 6307 vtsz. alá kell besorolni.