EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós vállalkozások már most is évente több mint 58 milliárd EUR értékben exportálnak árukat és 28 milliárd EUR értékben szolgáltatásokat Japánba. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalatok szembesülnek a Japánba irányuló export során, és segíti őket abban, hogy jobban versenyezzenek ezen a piacon.

A megállapodás rövid áttekintése

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

Kereskedelmi megállapodás Japánnal

  • megszünteti a vámokat és más kereskedelmi akadályokat, és mindkét oldalon megkönnyíti a vállalatok számára az importot és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosít a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozások számára
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a kiváló minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét
  • mindkét fél vállalatai számára jelentős mennyiségű pénzt és időt takarít meg, amikor kétoldalúan kereskednek az árukkal
  • fokozott támogatást biztosít a kereskedelmi akadályok által aránytalanul érintett kisebb vállalkozások számára

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás, különösen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Vámtarifák

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

Hatálybalépésével a megállapodás megszüntette az uniós vámsorok 99%-át és a japán vámsorok 97%-át. A még el nem törölt vámtarifákról, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről állapodtak meg.

A termékre vonatkozó tarifák ellenőrzéséhez ismernie kell a termékkódot, amely a Harmonizált Rendszer (HR) 2017-es HR-kódján alapul, mind az európai, mind a japán kódok esetében.


Termékkódját a Saját Kereskedelmi Asszisztens segítségével találhatjameg.

Japán importstatisztikai kódját is ellenőrizheti.

A megállapodás megnyitja a japán piacot például az uniós mezőgazdasági export előtt 

  • a Gouda és a Cheddar sajthoz hasonló sajtokra kivetett vámok idővel megszűnnek
  • vámmentes kontingens kerül megállapításra a friss sajtokra (mint például a Mozzarella és a Feta)
  • a hatálybalépéskor megszűntek a borexportra kivetett vámok
  • a marhahús esetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • a sertéshús esetében a Japánba irányuló frisshús-exportra továbbra is csak alacsony vámok vonatkoznak, és a megállapodás teljes mértékben eltörölte a feldolgozott húsra kivetett vámokat.

Vámlebontási menetrendek

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy azonnal eltörlik a megállapodás hatálybalépésekor, vagy fokozatosan, a vámlebontási ütemtervet követően.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja az „alapvám”, és a csökkentésekre ezen az alapvámtételen kerül sor. A termék vámtarifa kódjával megtalálja a termék alapdíjára vonatkozó csökkentést.

Importálás Japánból
Exportálás Japánba

Vámkontingensek

A vámkontingensek bizonyos termékekre is alkalmazandók. Ezek konkrét árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra lesznek jogosultak.

A tejtermékek esetében a vámkontingensek elosztását és az illetékek beszedését a Agriculture & Livestock Industries Cooperation (ALIC) végzi.

A megjelölt tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala az állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

Az EU–Japán Ipari Együttműködési Központ tájékoztatói (EU Business in Japan)

Egyes tengeri termékekre behozatali kvóták vonatkoznak, és az importőrök kötelesek alkalmazni azokat.

További információk a vámkontingensek Japánban történő alkalmazásáról és elosztásáról.

A japán Igazságügyi Minisztérium által biztosított japán jogi fordítási adatbázis-rendszer.

Védintézkedések

Az EU–Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedés” (azaz egy termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy megvédjen egy adott belföldi iparágat bármely olyan termék behozatalának növekedésétől, amely súlyos kárt okoz az iparágnak, vagy azzal fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak bizonyos termékeknek a behozatal ilyen megugrásával szembeni védelmére.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marha- és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • tejsavófehérje-koncentrátum (WPC), tejsavópor
  • friss narancs
  • versenylovak

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések listáját (368. oldal).

További információk a versenylovakra vonatkozó védintézkedésekről
Kiegészítő információk a tejsavóporra vonatkozó védintézkedésekről

 

A My Trade Assistant (Kereskedelmi asszisztensem) részletes tájékoztatást nyújt Önnek a tarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és megjeleníti az adott tarifacsoportokra vonatkozó vámlebontási menetrendeket.

 

Származási szabályok

A preferenciális elbánásra való jogosultsághoz az Ön termékének meg kell felelnie a megállapodás szerinti származási szabályoknak. Kérjük, ellenőrizze a My Trade Assistant „Származásiszabályok önértékelési eszköze (ROSA)” elnevezésű interaktív eszközét, hogy felmérje, terméke megfelel-e a származási szabályoknak, és megtudja, hogyan kell elkészíteni a megfelelő dokumentumokat.

A származási szabályokkal és a származási eljárásokkal kapcsolatos általános információk ebben a szakaszban találhatók.

Az eredet a forgalmazott áruk "gazdasági állampolgársága". Ha új vagy a témában, akkor a fő fogalmakat az árurészben találja.

Származási szabályok

Hol találom a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete határozza meg (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke jogosult legyen az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás szerinti alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifára, az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

A termék az EU-ból vagy Japánból „származik”, ha

A terméknek meg kell felelnie a fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is (például nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). Vannak további rugalmassági mechanizmusok is, amelyek segítenek Önnek a termékspecifikus szabályoknak való megfelelésben (például tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok fő típusaira

  • a hozzáadott értékre vonatkozó szabály – a termékben lévő összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás megváltozása – az előállítási folyamat a tarifális besorolás megváltozását eredményezi a nem származó anyagok és a végtermék között – például papír előállítása (a harmonizált rendszer 48. árucsoportja) nem származó cellulózból (a harmonizált rendszer 47. árucsoportja)
  • különleges műveletek – különleges gyártási folyamatra van szükség, például szálak fonallá fonására – ezeket a szabályokat többnyire a textil-ruházati és vegyipari ágazatban alkalmazzák

Tippek a termékspecifikus szabályok betartásához

A megállapodás további rugalmasságot biztosít, hogy segítsen Önnek betartani a termékspecifikus szabályokat, például a toleranciát vagy a kumulációt.

Tolerancia
  • a tűréshatár-szabály lehetővé teszi a gyártó számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, feltéve, hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy szabad fedélzeti árának 10 %-át
  • ez a tűréshatár nem használható a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagokra vonatkozó maximális értékhatárok túllépésére
  • azonban, és ez az EU–Japán megállapodás egyik sajátossága, ez a tűréshatár abban az esetben alkalmazható, ha a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban előírt tömegküszöböt, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10%-át – e 10%-ot meghaladó érték esetén ezeknek az anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk
  • különleges tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba sorolt textil- és ruházati termékekre, amelyek a 3-A. melléklet Bevezető megjegyzések a termékspecifikus származási szabályokhoz 6–8. megjegyzésében szerepelnek
Kumuláció

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás kétféle származási kumulációról rendelkezik

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok az EU-ból származónak tekinthetők (és fordítva), ha azokat az EU-ban egy termék előállításához használják fel
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás az EU-ban végzett minősített műveletnek tekinthető, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e ahhoz, hogy maguk az anyagok származó státust kapjanak (és fordítva)

Egyéb követelmények

A terméknek meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például az elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, illetve a változtatás tilalmára vonatkozó szabálynak.

A változtatás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket az EU-ból Japánba (és fordítva) kell szállítani anélkül, hogy azokat harmadik országban tovább feldolgoznák.

Egyes műveleteket harmadik országban is el lehet végezni, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, például:

  • jelölések, címkék, plombák vagy egyéb olyan dokumentumok hozzáadása vagy elhelyezése, amelyek biztosítják az importáló ország sajátos belföldi követelményeinek való megfelelést
  • a termékek jó állapotban való tartósítása
  • tárolás
  • szállítmányok felosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabálynak való megfelelés bizonyítékát, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magukkal az árukkal kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámhátralék

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében lehetőség van a preferenciális vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban megfizetett vámok visszatérítésére.

Származási eljárások

Az exportőröknek és importőröknek követniük kell a származási eljárásokat. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Egyértelművé teszik például, hogy hogyan kell bejelenteni a termék származását, hogyan kell igényelni a preferenciákat, vagy hogy a vámhatóságok hogyan tudják ellenőrizni a termék származását.

Hogyan igényelhet kedvezményes tarifát? 

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást igényelhetnek a következők alapján:

  • az exportőr által benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr tudomásán” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

Részletekért kérjük, olvassa el

Származási nyilatkozat

Az exportőr saját nyilatkozata

Az exportőrök származásmegjelölő nyilatkozat benyújtásával saját maguk is kijelenthetik, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban ezt az alábbiak tehetik meg:

  • a regisztrált exportőrök rendszerében (REX) regisztrált exportőr, és ugyanez a REX-szám más uniós preferenciális kereskedelmi megállapodások (például az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás) esetében is használható
  • bármely exportőr, feltéve, hogy a szállítmány összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t

Japánban ezt meg lehet csinálni

  • japán vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító bármely kereskedelmi okmányon
  • a származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén és a japán nyelven is elkészíthető, és megtalálható a 3-D. mellékletben, az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr nyújtsa be a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását
  • az exportőröknek kóddal fel kell tüntetniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban használt származási kritériumokat (lásd a 3-D. mellékletet)

Benyújtás és érvényesség

  • a származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításától számított 12 hónapig érvényes
  • a származásmegjelölő nyilatkozat általában egy szállítmányra vonatkozik, de vonatkozhat azonos termékek 12 hónapot meg nem haladó időszak alatt több szállítmányára is. 

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásnak az azonos termékek többszöri szállítására vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatról szóló iránymutatása további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr ismeretei
  • az importőrök preferenciális vámokat igényelhetnek az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján – ez alapulhat a termék exportőre vagy gyártója által benyújtott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás importőri ismeretekre vonatkozó iránymutatása további magyarázatokkal szolgál
  • mivel az importőr saját ismeretei alapján nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és az exportáló Fél területén egyetlen exportőrt vagy gyártót sem kell azonosítani, illetve semmilyen intézkedést nem kell tenni az áruk preferenciális származásával kapcsolatban
  • az „importőr tudomását” használó importőrt nem kell regisztrálni a REX-adatbázisban

Származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy a behozott termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés alapja:

  • az importáló és az exportáló felek vámhatóságai közötti igazgatási együttműködés
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél nem látogathatja meg az exportőrt
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és az eredményekről tájékoztatják az importáló fél hatóságait

Termékkövetelmények 

A műszaki szabályok közé tartoznak a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a sajátos műszaki jellemzőket, amelyekkel a terméknek rendelkeznie kell, például a tervezést, a címkézést, a csomagolást, a funkcionalitást vagy a teljesítményt, és azért fontosak, mert biztosítják a fontos közpolitikai célkitűzések, például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága elérését.

Ezek a követelmények olyan kérdésekhez kapcsolódhatnak, mint

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségügyi és biztonsági szabályok és követelmények, SPS
  • Az importált árukra vonatkozó környezetvédelmi előírások.

Ezeket a szabályokat be kell tartania, hogy termékei értékelhetők legyenek annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

 

Ha többet szeretne megtudni a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el a Saját kereskedelmi asszisztens oldalra, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

Az alábbi termékkategóriákban részletesebben tájékozódhat a termékkövetelményekről és a vonatkozó linkekről.

Az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)  intézkedések (pl. törvények, rendeletek, szabványok) az emberek, állatok és növények betegségektől, kártevőktől vagy szennyező anyagoktól való védelmére irányuló intézkedések.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről származó behozatalt is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

Az EU és Japán közötti állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos további információk itt találhatók.

Az EU-hoz hasonlóan Japán is rendelkezik a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági normáival. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelésben, és a GMO-k szabályozása nagy jelentőséggel bír a japán fogyasztók számára.

A Japánból importált valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós szabványoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahús uniós tilalmát és az antibiotikumok használatára vonatkozó uniós szabályokat. 

Ezenkívül a Japánból az EU-ba irányuló valamennyi állatitermék-behozatalt állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. 

Ilyen bizonyítványt csak olyan illetékes japán hatóság állíthat ki, amelyet a Bizottság hivatalosan elismert, és amely képes tanúsítani az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést. 

A kereskedelmi megállapodás segít annak biztosításában, hogy termékeit ne akadályozzák indokolatlan SPS kereskedelmi akadályok a japán piacra való belépésben, és segít a Japánba irányuló élelmiszerexport jóváhagyására vonatkozó eljárások egyszerűsítésében és felgyorsításában.

Ha Japánból importál az EU-ba, itt tudhat meg többet az állat- és növényegészségügyi követelményekről.

 

A termékre vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket a Saját kereskedelmi asszisztens menüpontban találja meg.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet, és így jelentős terhet jelenthetnek Önnek, mint exportőrnek.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja vállalkozását vagy megakadályozza az exportálást, elmondhatja nekünk
  • az online űrlap segítségével jelentse be, hogy mi akadályozza a Japánba irányuló exportját, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő intézkedéseket

Lépjen velünk kapcsolatba

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően a következők ellenőrzését foglalja magában:

  • a fizetendő vámok
  • az áruk helyes megnevezése, származása és értéke;
  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)
  • a konkrét jogszabályoknak, például a környezetvédelmi jogszabályoknak, az egészségügyi követelményeknek, az állat- és növény-egészségügyi előírásoknak és a minőségi előírásoknak való megfelelés

Az EU–Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről-lépésre szóló útmutatókat tekinthet meg, amelyek leírják, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészítenie a termékek vámkezeléséhez.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok megkövetelhetik az alábbi elemek mindegyikét vagy némelyikét:

  • kereskedelmi számla (a formájára és tartalmára vonatkozó konkrét követelményeket a „My Trade Assistant” [Kereskedelmi asszisztensem]című részben találja meg)
  • Hajóraklevél vagy légi fuvarlevél
  • csomagolási lista, fuvarszámlák és biztosítási igazolások (bizonyos esetekben szükséges)
  • egyes árukra vonatkozó behozatali engedélyek
  • tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy a termék megfelel a kötelező termékelőírásoknak, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, a címkézésnek és a csomagolásnak
  • származási igazolás – származási nyilatkozat

Az egyértelműség érdekében előfordulhat, hogy Ön előzetesen kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást kér.

 

A termék vámkezeléséhez benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a Saját kereskedelmi asszisztens oldalra.

A japán vámhatóság tájékoztatást nyújt a japán vámeljárásokról, beleértve a szükséges dokumentumokat is

Japán kilenc különböző vámjogrendszernek is otthont ad, és érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az Ön számára releváns joghatóságokkal annak érdekében, hogy a vámeljárás zökkenőmentesebbé váljon az Ön terméke számára.

Eljárások

A preferenciális tarifális elbánás igényléséhez szükséges termékek származása igazolásának módjáról, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésére vonatkozó szabályokról a származási szabályokról szóló fenti szakasz nyújt tájékoztatást.

A behozatali és kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi árujelzők

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás fokozott szellemitulajdonjog-védelmet biztosít a Japánba innovatív, művészi, megkülönböztethető és kiváló minőségű termékeket exportáló európai vállalatok számára. A kötelezettségvállalások megerősítésre kerülnek, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok, a védjegyek, a szerzői jogok védelmére, a szabadalmakra, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási vizsgálati adatok védelmére vonatkozó közös minimumszabályokra, valamint a polgári jogérvényesítési rendelkezésekre vonatkozóan.

A megállapodás elismeri a különleges státuszt, és oltalmat biztosít a japán piacon több mint 200, meghatározott európai földrajzi eredetű európai mezőgazdasági termék, az úgynevezett földrajzi árujelzők számára. A kétoldalúan elfogadott földrajzi árujelzők tulajdonosai a mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatban részesülnek a hamisítás elleni védelemben. Az EU-ban és Japánban oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzéke a gazdasági partnerségi megállapodás 14-B. mellékletében található.

Szabadalmak

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti, hogy a két fél együtt fog működni a szabadalmi oltalom megerősítésének fenntartása érdekében.

A megállapodás értelmében mind az EU, mind Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy meghosszabbítja a gyógyszeripari termékek és a mezőgazdasági vegyi termékek szabadalmi oltalmának időtartamát. Ha többet szeretne megtudni a japán szabadalmakról, többek között a bejelentési és vizsgálati eljárásokról, kérjük, olvassa el a Japán Szabadalmi Hivatalt.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyéb kérdések

A Japán Szabadalmi Hivatal áttekintést nyújt a használati mintákról, a formatervezési mintákról, a védjegyekről és a szerzői jogokról.

A Gazdasági Minisztérium további tájékoztatást nyújt az Ön szellemitulajdon-jogainak érvényesítéséről is.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és a japán vállalatok számára a szolgáltatásnyújtást, és nagyobb mobilitást biztosít a vállalatok alkalmazottai számára a helyszíni munkavégzéshez.

A vállalati személyzet ideiglenes mozgása 

8-C. melléklet: Egyetértés a természetes személyek üzleti célú mozgásáról

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségvállalásokat ír elő a természetes személyek belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő jegyzéke bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid időszakra érkező üzleti látogatókra vonatkozóan. A 8-B. melléklet III. melléklete az alábbi linkeken érhető el:

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet IV. mellékletében foglalt jegyzéke bizonyos fenntartásokat, korlátozásokat és további rendelkezéseket ír elő a szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozóan. A 8-B. melléklet IV. melléklete az alábbi linkeken érhető el:

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók a szolgáltatások valamennyi kereskedelmére, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a Felek szolgáltatások szabályozásához való jogát. A gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti a hatóságok azon jogát, hogy közszolgáltatásokat tartsanak fenn, és nem kényszeríti a kormányokat arra, hogy privatizálják vagy deregulálják a közszolgáltatásokat, például az egészségügy, az oktatás és a vízügy területén.

Konkrét kötelezettségvállalásokról állapodtak meg olyan ágazatokban, mint például:

  • postai és futárpostai szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

Képzett személyzet mozgása

Általános információk a vízumokról
A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének (A 8. fejezetre vonatkozó menetrendek) „A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységeinek korlátozása Japánban” című IV. függelékében előírt módon korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos munkajogi törvény vonatkozik a munkavállalók védelmére.  Ezek a munkajogi szabályok elvben minden japán foglalkoztatásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy hogy a vállalat külföldi vagy Japánban van bejegyezve.  Az e jogszabályokra vonatkozó szabályozás a külföldi munkavállalókra is vonatkozik Japánban, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti jogi meghatározásának. 

A humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerre vonatkozó általános információk a következő címsorokban említett weboldalakon érhetők el:

Általános információk az emberierőforrás-menedzsmentről
Külföldi munkavállalás esetén figyelembe veendő szabályok
Tájékoztatás a főbb munkaügyi szabályokról

 Távközlési és számítógépes információs szolgáltatások

Japánban

  • Atávközlési törvény tágan határozza meg a távközlés fogalmát: „kódok, hangok vagy képek továbbítása, továbbítása vagy vétele kábelen, rádión vagy bármely más elektromágneses formában”.
  • távközlési szolgáltatás: »mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz használatával, vagy távközlési eszköz más módon történő felkínálása mások kommunikációja céljára«, és
  •  Atávközlési üzletág ebben az esetben „olyan üzletág, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltatási létesítmény biztosítását”. 

A japán távközlési üzletágba való belépésről szóló kézikönyv – amely csak japán nyelven érhető el –, amely általában a „távközlési üzletág” fogalommeghatározása alá tartozik, és ezért bejelentést vagy nyilvántartásba vételt igényel.

Belépés a japán piacra
  • Belügyminisztérium és Kommunikációs Minisztérium: Manual for Market Entry into the Japanese Telecommunications Business (Kézikönyv a japán távközlési üzletágba történő piaci belépéshez), 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol nyelvű változat nem feltétlenül naprakész. Ezenkívül a kiegészítő anyagok (beleértve többek között azokat a példákat, amelyek jelzik, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazandó-e bizonyos vállalkozásokra) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint annak 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre.
  • A következő kézikönyvek és iránymutatások itt is elérhetők:
    • Manual for Market Entry into General Cable Broadcasting Business (angol nyelven);
    • Manual for Construction of Networks by Telecommunications Carriers (angol nyelven); és
    • Útmutató a közművek tulajdonában lévő oszlopok, csatornák, vezetékek és hasonló létesítmények használatához (angol).
Az informatikai ágazatba történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozás szigorítása

Az Inward Direct Investmenre vonatkozó előzetes bejelentés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása(METI, angol) - Az IT-vel kapcsolatos vállalkozások hozzáadódtak az előzetes bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó iparágakhoz a befelé irányuló közvetlen befektetések tekintetében.

Közbeszerzés

Japánban és az EU-ban a nemzeti, regionális és önkormányzati kormányzatok évente több milliárd euró értékben vásárolnak – vagy szereznek be – árukat és szolgáltatásokat magánvállalkozásoktól. Közbeszerzési szerződéseket vagy pályázatokat bocsátanak ki, amelyekre a vállalatok ezt követően ajánlatot tesznek. 

A gazdasági partnerségi megállapodás kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és új piacokat nyit meg mindkét fél vállalatai számára.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek

  • tiltsa meg az egyik fél által a másik fél ajánlattevőivel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetést
  • a közbeszerzési eljárások átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel
  • az uniós vállalkozások közbeszerzési pályázatokon való részvételi lehetőségeinek maximalizálása Japánban minden kormányzati szinten – nemzeti, regionális és önkormányzati szinten

Az uniós vállalkozásoknak a Japánban meghirdetett közbeszerzési szerződésekhez való fokozott hozzáférése olyan ágazatokra terjed ki, mint például:

  • vasutak
  • kórházak
  • felsőoktatási intézmények
  • villamosenergia-elosztás

Bővebb információ

Beruházások

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és újólag megerősíti a felek azon jogát, hogy szabályozzák a nem kimerítő felsorolásban elfogadott jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről.

Ami a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét és a beruházások liberalizációját illeti, az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listarendszert fogadott el, amely felsorolja a fenntartandó meglévő és jövőbeli nem megfelelő intézkedéseket, miközben elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházások valamennyi határokon átnyúló kereskedelmét.

A beruházások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát. 

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseivel kapcsolatos fenntartások tekintetében lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében foglalt jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

Ami a befektetők üzleti célú mozgását illeti, kérjük, olvassa el a fenti Szolgáltatások szakaszt.

Hogyan indítsunk vállalkozást Japánban

Áttekintés a vállalkozásalapításról Japánban
Kötelező formanyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások

A deviza- és külkereskedelmi törvény szerinti eljárások áttekintése

A deviza- és külkereskedelmi törvény, valamint az értesítési rendszer áttekintése (japánul)

A devizáról és a külkereskedelemről szóló törvény (angol és japán). Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információkért kérjük, olvassa el a japán változatot.

 

Magyarázat a deviza- és külkereskedelmi törvény alkalmazási köréről

A deviza- és külkereskedelmi törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdése értelmében „külföldi befektető”: a FEFTA 26. cikke (2) bekezdésének tételeiben felsorolt, befelé irányuló közvetlen befektetéseket stb. végző alábbi személyek egyike, vagy a FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzés:
i. olyan személy, aki nem rendelkezik lakóhellyel Japánban;
külföldi jog alapján létrehozott vagy külföldi országban központi irodával rendelkező szervezet;
iii. olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. alpontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy előírt társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege az összes szavazati jog legalább 50 %-a; vagy
iv. olyan japán jogalany, amelyben a fenti i. alpontban meghatározott személyek vagy a társaság összes tisztségviselőjének többségét, vagy a képviseleti joggal rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Iparágak, amelyekben előzetes bejelentésre van szükség
Bejelentési formanyomtatványok

A megfelelő forma a befektetési eszközöktől függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések ösztönzésére

Érdeklődési intézmények & konzultáció

Az Invest Japan irodája

Az érintett minisztériumok és ügynökségek mindegyike rendelkezik egy Invest Japan Irodával (angol nyelven), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire reagál:

  • a beruházásokkal és a beruházási lehetőségekre való jelentkezéssel kapcsolatos információkérések; és
  • a fejlett értesítési rendszer, az úgynevezett „cselekvés nélküli levelezési rendszer” feldolgozásával és a beruházásokkal kapcsolatos panaszok.
  • Az egyes illetékes minisztériumokban/ügynökségekben az Invest Japan irodájával való kapcsolatfelvételre szolgáló angol nyelvű űrlapokat a JETRO biztosítja: INVEST JAPÁN Irodák: Kapcsolattartási adatok (angol)
  • A JETRO egyablakos ügyintézést biztosít azoknak a külföldi befektetőknek, akik Japánban kívánják létrehozni vagy bővíteni üzleti bázisukat: Invest Japan Business Support Center (IBSC) (angol)
Invest Japan forródrót
  • A JETRO Japánban beruházást tervező külföldi vállalatokat és külföldi érdekeltségű vállalatokat támogató központja. A szolgáltatások a japántól eltérő nyelveken is elérhetők: Invest Japan Hotline (angol)
Egyéb hasznos linkek

kkv

Az EU–Japán megállapodás külön fejezetet tartalmaz a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), amely előírja, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az egymás piacához való hozzáférésről.

Az EU weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Japán weboldal a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Ez az európai kkv-knak szóló weboldal konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokra mutató linkeket, valamint vámtarifakódok szerinti kereshető adatbázist tartalmaz a japán piacra vonatkozó piacrajutási információk beszerzése érdekében.

Forgalmazási csatorna

Gyakorlati forgalmazási csatorna létrehozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy termékeit japán polcokra és kiskereskedőkhöz juttassa el. Ez megköveteli a japán nemzeti és helyi forgalmazók biztosítását, különösen a kereskedelem nyelvi, technikai és logisztikai akadályainak leküzdése érdekében.

A Gyártott Import és Belföldi Promóciós Szervezet (MIPRO), az EU–Japán Ipari Együttműködési Központ jó kiindulási kapcsolattartó pont valamennyi uniós gyártó számára.

A Japán Külkereskedelmi Szervezetnek (JETRO) is van egy platformja a nemzetközi üzleti tevékenység összehangolására, ahol a japán és külföldi eladók és vevők hirdetményeket helyezhetnek el.

Magyarázat a kereskedelmi cégek szerepének fontosságáról

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak az importált áruk Japánban történő értékesítésében, mivel összekötő szerepet töltenek be a külföldi gyártók és a japán vásárlók között, és fordítva.

A kereskedelmi cégek szerepe többek között magában foglalja

  • a kereslet azonosítása
  • segítségnyújtás a gyártók és a vásárlók közötti tárgyalásokhoz
  • a behozatali/kiviteli eljárások lezárása. 

A kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak a kereslet és / vagy a helyi partnerek azonosításában Japánban, és

  • Általános kereskedelmi cégek, amelyek szinte bármivel foglalkoznak
  • szakosodott kereskedelmi cégek, amelyek csak meghatározott termékekkel foglalkoznak (pl. acéltermékek, élelmiszeripari termékek stb.).

Linkek és kapcsolatok

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU–Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió japán küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?