Útmutató a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerhez

Ha tudni szeretné, hogy van-e olyan jogvita, amely a vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozik, kérjük, tekintse át a megállapodásnak az érintett jogviták körére vonatkozó rendelkezéseit.

A vita általában akkor merül fel, ha az egyik szerződő fél (a székhely szerinti állam) beruházója azt állítja, hogy a másik szerződő fél (a fogadó állam) megsértette a megállapodást, ami a befektetőnek a fogadó államban történő befektetését érinti, és amely veszteséget vagy kárt okoz.

 

Az uniós megállapodások hatálya alá tartozó jogviták terjedelmének megállapítására vonatkozó releváns rendelkezések

• EU-Kanada CETA – 8.18. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3. cikk (1) bekezdés
• EU-Vietnam IPA – 3.27. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.24. cikk

 

Ha vitája van, próbálja azt békés úton rendezni, és ha ez nem lehetséges, konzultáció iránti kérelmet nyújtson be.

Állítólagos jogsértés esetén a vitát lehetőség szerint alternatív vitarendezési mechanizmusokon keresztül, békés úton kell rendezni.

Az alternatív vitarendezési mechanizmusok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bíróság előtti eljárás költségeinek viselése nélkül egyezségre jussanak. Az uniós megállapodások mindig ösztönzik a viták békés úton történő rendezését, többek között az alábbi eszközök révén:

• Közvetítés
• Tárgyalások

Bár ezek a megoldások már a kérelem benyújtását követően is rendelkezésre állnak, a legkedvezőbb, ha lehetőség szerint a konzultáció iránti kérelem benyújtása előtt alkalmazzák azokat. Minden jogvitát folytató fél betartja a kölcsönösen elfogadott megoldást, és betartja azt.

 

Az uniós megállapodások szerinti alternatív vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó információk megtalálására vonatkozó rendelkezések

• EU-Kanada CETA – 8.19. és 8.20. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3. cikk (2) és (4) bekezdés
• EU-Vietnam IPA – 3.29. és 3.31. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.25. és 10.26. cikk

Ha a vita békés úton nem oldható meg, az egyik fél konzultációt kérhet a másik félhez intézett írásbeli kérelem útján, amely azonosítja a szóban forgó intézkedést és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a fogadó állam által elkövetett jogsértésnek tekint.

 

A konzultáció iránti kérelem alapvető fontosságú, mivel kötelező lépés az eljárás megindítása előtt. Ez egyben a követelés benyújtására nyitva álló határidő kezdő időpontja is (lásd alább).

A kérelemnek konkrét információkat kell tartalmaznia, és azt a vonatkozó megállapodásban meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

Az időbeli korlátozás különösen azt a helyzetet veszi figyelembe, amikor a felperes először a nemzeti bíróságokhoz fordulna jogorvoslatért, mielőtt a vonatkozó megállapodás alapján a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerhez fordulna.

 

Az uniós megállapodások szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos információk megtalálására vonatkozó rendelkezések

• EU-Kanada CETA – 8.19. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3. cikk (3) bekezdés
• EU-Vietnam IPA – 3.30. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.26. cikk

Ha már meg kívánja indítani az eljárást, a konzultációs szakasz vége előtt szándéknyilatkozatot kell küldenie az alperes(ek)nek.

Minden vonatkozó megállapodás előírja, hogy amennyiben a vitát a konzultáció iránti kérelem benyújtása óta meghatározott időn belül nem lehet rendezni, a beruházó szándéknyilatkozatot küldhet az alperes(ek)nek, amelyben írásban jeleznie kell, hogy a követelést a vonatkozó információkkal együtt vitarendezési eljárás alá kívánja vonni.

 

Ez a szándéknyilatkozat azért fontos, mert abban az esetben, ha a jogvita az EU és tagállamai ellen irányul, elindítja a megfelelő alperes meghatározására irányuló eljárást.

Abban az esetben, ha Ön nem kapott tájékoztatást az EU döntéséről, az alperes az az EU lesz, ahol a közleményben meghatározott intézkedések kizárólag uniós intézkedések, míg az alperes olyan tagállam lesz, ahol a közleményben megjelölt intézkedések kizárólag az adott tagállam intézkedései.

 

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései a szándéknyilatkozat küldésére vonatkozó követelményekről, amennyiben a jogvita az EU és tagállamai ellen irányul

• EU-Kanada CETA – 8.21. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3.5. cikk
• EU-Vietnam IPA – 3.32. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.27. cikk

Ha a vita konzultáció útján nem rendezhető, keresetet nyújthat be a Bírósághoz.

Ha a felek nem sikerül egyeztetés útján rendezni a jogvitát, keresetet lehet benyújtani a Törvényszékhez.

 

A kérelmet a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

A kereset benyújtásának tartalmaznia kell bizonyos elemeket, például a jogvita benyújtásának szabályait. 

Bizonyos kivételektől eltekintve, ha egy befektető úgy dönt, hogy eljárást kezdeményez az alkalmazandó megállapodás beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszere keretében, vissza kell vonnia vagy meg kell szüntetnie a nemzeti vagy a nemzetközi jog szerinti bíróság vagy bíróság előtt folyamatban lévő eljárást egy olyan intézkedés tekintetében, amely állítólag a követelésben említett jogsértést valósít meg. Le kell mondania továbbá arról a jogáról, hogy a nemzeti vagy a nemzetközi jog alapján bíróság vagy bíróság előtt keresetet indítson, vagy eljárást indítson olyan intézkedés tekintetében, amely a követelésben említett jogsértést valósít meg.

 

A kérelem benyújtására vonatkozó követelményekkel és az uniós megállapodások szerinti konkrét határidőkkel kapcsolatos információk megtalálására vonatkozó releváns rendelkezések

• EU-Kanada CETA – 8.22. és 8.23. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3.6. és 3.7. cikk
• EU-Vietnam IPA – 3.33., 3.34. és 3.35. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.28. és 10.29. cikk

Az Ön keresetének kézhezvételét és elbírálását követően az Elsőfokú Bíróság elbírálja az ügyet, és ideiglenes ítéletet hoz.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer magában foglal egy kétszintű mechanizmust, amelyben az elsőfokú bíróság jár el, és amely az ügyet az alkalmazandó jognak megfelelően bírálja el.

Amint azt kifejtettük, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer eltér a választottbírósági eljárás „ad hoc” jellegétől, amelyben a jogvitát folytató felek kiválasztják a fél által kijelölt választottbíróikat.

A Törvényszék elnöke nevezi ki a Törvényszéknek az ügyet tárgyaló tanácsát alkotó bírákat. A Bíróság három tagját (kivéve, ha egyetlen bíróról állapodnak meg) a Szerződő Felek által kinevezett tagok listájáról választják ki. Az egyik az EU valamely tagállamának állampolgára, a másik Szerződő Fél állampolgára, és egy harmadik ország állampolgára, aki a Fórumnak az ügyet tárgyaló tanácsában elnököl.

Az Elsőfokú Bíróság meghallgathatja az előzetes kifogásokat és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket.

 

Az Elsőfokú Bíróság ítélete ideiglenes, ami azt jelenti, hogy fellebbezés benyújtása esetén az nem kötelező (és nem végrehajtható). Ha azonban az ideiglenes ítélet meghozatala óta meghatározott időtartam telt el, és egyik jogvitát folytató fél sem fellebbezett az ítélet ellen, az ideiglenes ítélet jogerőssé és végrehajthatóvá válik.

 

A Közszolgálati Törvényszék felépítésére és az eljárás lefolytatására vonatkozó információk megtalálására vonatkozó uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései

• EU-Kanada CETA – 8.27., 8.31., 8.32., 8.33. és 8.34. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3.9., 3.13., 3.14., 3.15. és 3.18. cikk
• EU-Vietnam IPA – 3.38., 3.42., 3.44., 3.45., 3.47. és 3.53. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.33., 10.37., 10.38., 10.41., 10.42., 10.44. és 10.53. cikk

Az ideiglenes ítélet ellen a Fellebbviteli Fórumnál lehet fellebbezni, amely jogerős ítéletet hoz.

 

Ha a jogvitát folytató fél úgy véli, hogy az Elsőfokú Bíróság ítélete hibát tartalmaz, fellebbezéssel lehet élni. A Fellebbviteli Fórum felülvizsgálja az ítéletet, és rövid időn belül meghozza a végleges ítéletet.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer egy kétszintű mechanizmust foglal magában, amely állandó fellebbviteli szervvel rendelkezik. A Fellebbviteli Fórumnak az ügyet tárgyaló bíráit a Szerződő Felek által a megállapodás hatálybalépésekor kinevezett tagok listájáról választják ki.

A Fellebbviteli Fórum elnöke kijelöli a Fellebbviteli Fórum fellebbezéssel foglalkozó tanácsát alkotó tagokat. A Fellebbviteli Fórum az ügyeket három tagból álló tanácsban tárgyalja: az egyik az EU valamely tagállamának állampolgára, a másik Szerződő Fél állampolgára, és egy harmadik ország állampolgára, aki a Fórumnak az ügyet tárgyaló tanácsában elnököl.

Ha a Fellebbviteli Fórum elutasítja a fellebbezést, az ideiglenes ítélet jogerőre emelkedik.

Ha a fellebbezés megalapozott, a Fellebbviteli Fórum részben vagy egészben módosítja vagy megváltoztatja az ideiglenes ítéletben szereplő jogi megállapításokat és következtetéseket. A Fellebbviteli Fórum maga hozhat végleges határozatot, vagy dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja az Elsőfokú Bíróság elé.

A Fellebbviteli Fórum végleges határozata vagy az ügyet visszautaló Elsőfokú Bíróság ítélete végleges és kötelező erejű.

Az uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései a fellebbezési eljárásról és a jogerős ítéletről való tájékoztatás céljából

• EU-Kanada CETA – 8.28. és 8.39. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3.18. és 3.19. cikk
• EU-Vietnam IPA – 3.54. és 3.55. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.54. és 10.55. cikk

Ha egy befektetőnek jogerős ítélet születik a javára, végrehajtási eljárást indíthat a belföldi bíróságok előtt.

A jogerős ítélet meghozatalát követően az végrehajthatóvá válik.

A jogerős ítélet kötelező a jogvitát folytató felekre nézve, és nem képezheti fellebbezés, felülvizsgálat, hatályon kívül helyezés, megsemmisítés vagy egyéb jogorvoslat tárgyát.

Ha egy befektetőnek a javára jogerős és kötelező erejű ítélet születik, végrehajtási eljárást indíthat a belföldi bíróságok előtt. Az ítélet végrehajtására a végrehajtás céljából hozott ítéletek vagy ítéletek végrehajtására vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók.

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer keretében hozott jogerős ítéletek végrehajtására vonatkozó információk megtalálására vonatkozó uniós megállapodások vonatkozó rendelkezései

• EU-Kanada CETA – 8.41. cikk
• EU-Szingapúr IPA – 3.22. cikk
• EU-Vietnam IPA – 3.57. cikk
• EU-Chile AFA beruházás – 10.56. cikk