Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás

Ismerje meg a 27 uniós tagállam és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) három országa közötti EGT-megállapodást: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

Egy pillantásra

Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát (EGT-tag EFTA-országok) hozza be az EU belső piacába, garantálva az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását, valamint a kapcsolódó szakpolitikák (verseny, közlekedés, energia, gazdasági és monetáris együttműködés) egységesítését.

  • Ugyanazok a szabályok és feltételek vonatkoznak az EGT-n belüli valamennyi vállalkozásra. A belső piacra vonatkozó uniós jogszabályok az EGT-országok jogszabályainak részét képezik.

Mire terjed ki az EGT-megállapodás?

A belső piac és a kapcsolódó szakpolitikák keretébe tartozó kötelezettségvállalások mellett az EGT-megállapodás biztosítja a három állam részvételét számos uniós programban és ügynökségben a következő területeken:

  • kutatás és fejlesztés (R&D)
  • oktatás
  • szociálpolitika
  • környezet
  • fogyasztóvédelem
  • turizmus
  • kultúra

Norvégia, Izland és Liechtenstein hivatalosan nem vesz részt az uniós döntéshozatali folyamatban. Az előkészítő szakaszok során azonban képesek hozzájárulást nyújtani. Joguk van például szakértői csoportokban és bizottsági bizottságokban részt venni, valamint észrevételeket benyújtani az EGT-megállapodásba beépítendő jövőbeli jogszabályokkal kapcsolatban.

Mire nem terjed ki az EGT-megállapodás?

Az EGT-megállapodás nem terjed ki a következő uniós szakpolitikákra:

  • közös mezőgazdasági és halászati politika (bár a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmének különböző vonatkozásairól);
  • vámunió;
  • közös kereskedelempolitika;
  • közös kül- és biztonságpolitika;
  • bel- és igazságügy (annak ellenére, hogy az EFTA-országok a schengeni térség részét képezik);
  • Gazdasági és Monetáris Unió (GMU).

Árukereskedelem

Az EGT-megállapodás nagyfokú kereskedelmi liberalizációt ír elő a legtöbb ágazatban. A mezőgazdaság és a halászat azonban nem tartozik az EGT-megállapodás hatálya alá.

Mezőgazdasági termékek

Az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve árkompenzációs rendszert határoz meg a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. E rendszer célja, hogy kompenzálja az alapvető mezőgazdasági termékek EGT-n belüli árkülönbségeit. Ezt exporttámogatások nyújtásával és importvámok kivetésével éri el. A támogatásokat és a vámokat a szerződő felek által elfogadott referenciaárak alapján számítják ki. A 3. jegyzőkönyv Liechtensteinre nem alkalmazandó.

Halak

Az EGT-tag EFTA-államok nem vesznek részt az EU közös halászati politikájában. Izland és Norvégia saját halászati kvótákat bocsát ki, és bizonyos korlátozásokat tart fenn a halászati ágazatban való tulajdonlásra és letelepedésre vonatkozóan.

Az EGT-megállapodás és a kiegészítő kétoldalú megállapodások alapján a fehérhal-termékek legtöbb típusára vonatkozó vámokat eltörölték. Emellett az egyéb halakra és feldolgozott haltermékekre vonatkozó vámok is jelentősen csökkennek. Az EGT-megállapodás azonban nem rendelkezik a vámok csökkentéséről Izland és Norvégia néhány legfontosabb faja esetében.

Ezért az EGT-megállapodás nem akadályozza meg az EU-t abban, hogy védintézkedéseket – például dömpingellenes vámokat és kiegyenlítő intézkedéseket – alkalmazzon a halászati termékekre.

Vámtarifák

  • Bizonyos halak és mezőgazdasági termékek kivételével és a származási szabályoknak megfelelően az EGT-ből származó valamennyi termék vámmentesen forgalmazható az EGT-n belül.
  • Az EU és az EGT-tag EFTA-országok azonban eltérő vámokat alkalmaznak a harmadik országokból származó behozatalra.
  • Ellenőrizze a termékére vonatkozó tarifákat a My Trade asszisztensben

Származási szabályok

Ahhoz, hogy egy termék az EGT-megállapodás alapján preferenciális elbánásban részesüljön (alacsonyabb vagy nulla vámtétel), az Ön termékének meg kell felelnie bizonyos szabályoknak, amelyek meghatározzák annak származását, a pán-euromediterrán egyezményben meghatározott származási szabályoknak.

 

Kérjük, ellenőrizze a „Származási szabályok önértékelési eszköze (ROSA)” elnevezésű interaktív eszközt a „Kereskedelmi asszisztensem” alkalmazásban, hogy felmérje, az Ön terméke megfelel-e a származási szabályoknak, és megtudja, hogyan kell elkészíteni a megfelelő dokumentumokat. További információ a ROSA használatáról elérhető.

Termékkövetelmények

Az áruk szabadon mozoghatnak az EU és a többi EGT-ország között. Az EGT-országok (beleértve az EU-t is) közötti termékkövetelmények a következők:

  • Harmonizált és azonos, mivel az európai szinten elfogadott, az EGT egész területén alkalmazandó szabályok felváltották a nemzeti termékszabályozásokat. Ezért az áruk további jóváhagyás vagy tesztelés nélkül mozoghatnak.
  • Nem harmonizált, de kölcsönös elismerés alkalmazandó. Ezért az egyik EGT-államban jogszerűen forgalmazott termékek az összes többi EGT-államban is forgalmazhatók, még akkor is, ha a termék nem felel meg teljes mértékben az importáló EGT-állam műszaki szabályainak.

Műszaki szabályok és követelmények

  • Ismerje meg azokat a műszaki követelményeket, szabályokat és eljárásokat, amelyeknek az áruknak meg kell felelniük ahhoz, hogy az Európai Gazdasági Térségbe importálhatók legyenek.
  • Keresse meg a termékére és származási országára vonatkozó konkrét szabályokat és rendeleteket a Saját kereskedelmi asszisztensben. A termékre vonatkozó követelmények megtekintéséhez először meg kell adnia a termék vámkódját. Ha nem ismeri a vámkódot, akkor a beépített keresőmotorban megkeresheti azt a termék nevével.

Egészségügyi és biztonsági követelmények SPS

  • Az állat- és növény-egészségügyi kérdések az EGT-megállapodás I. mellékletének, az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok pedig a II. melléklet XII. fejezetének hatálya alá tartoznak. Az élelmiszer- és állat-egészségügyi jogszabályok nem alkalmazandók Liechtensteinre, amely a Svájccal fennálló vámuniója miatt a Svájc és az EU közötti mezőgazdasági megállapodásban meghatározott állat-egészségügyi rendelkezéseket alkalmazza.
  • Az EU és az EGT-tag EFTA-államok nem rendelkeznek teljes mértékben harmonizált jogszabályokkal a növényekre vonatkozóan. Az EGT-megállapodás az I. melléklet III. fejezetének (növény-egészségügyi kérdések) hatálya alá tartozó növényi vetőmagokra vonatkozó jogszabályokat tartalmaz, a behozatalra és a határellenőrzésre vonatkozó rendelkezések kivételével.
  • Ismerje meg azokat az egészségügyi, biztonsági, egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokat, amelyeknek az áruknak meg kell felelniük ahhoz, hogy behozhatók legyenek az Európai Unióba.
  • Keresse meg az Ön termékére és származási országára vonatkozó egészségügyi, biztonsági és egészségügyi és növény-egészségügyi szabályokat a „My Trade Assistant” (Kereskedelmi asszisztensem) oldalon. A termékre vonatkozó követelmények megtekintéséhez először meg kell adnia a termék vámkódját. Ha nem ismeri a vámkódot, akkor a beépített keresőmotorban megkeresheti azt a termék nevével.

Vámkezelési dokumentumok és eljárások

  • Az EU vámuniója nem terjed ki Norvégiára, Liechtensteinre és Izlandra. A vámhatárok és vámeljárások továbbra is érvényben vannak ezen országok és az EU között.
  • Egyes magas kockázatúnak tekintett termékek esetében megfelelőségértékelő testületnek (CAB) kell értékelnie, hogy a termék megfelel-e az alkalmazandó terméktanúsításnak, amelyet egy EGT-állam által kijelölt megfelelőségértékelő testület végez, és amelyet az egész EGT-ben elismernek.
  • Tájékozódjon az Európai Gazdasági Térségbe történő behozatalhoz szükséges egyéb vámkezelési dokumentumokról és eljárásokról.
    • Szellemi tulajdon és földrajzi árujelzők
  • Az EGT-megállapodás harmonizált rendelkezéseket tartalmaz a szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan, és valamennyi EGT-államban biztosítja az ipari jogok (találmányok, formatervezési minták, védjegyek stb.) és a szerzői jogok (zene, filmek, nyomtatott sajtó, szoftverek stb.) magas szintű védelmét.
  • A szabályok tartalmazzák a szellemi tulajdonjogok regionális kimerülésének elvét is, amely az EGT egész területén alkalmazandó. A gyakorlatban azt követően, hogy a jogosult (vagy az ő hozzájárulásával más) forgalomba hozott egy terméket az EGT-ben, a jogosult már nem hivatkozhat kizárólagos jogára annak érdekében, hogy megakadályozza az ilyen termékek másik EGT-államból történő behozatalát.
  • Az EGT-megállapodás 65. cikkének (2) bekezdése alapján a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokat belefoglalták a XVII. mellékletbe. Mindazonáltal nem minden uniós kezdeményezés került beépítésre ezen a területen.
  • Tudjon meg többet a szellemitulajdon-jogokra és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós jogszabályokról, valamint a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós kereskedelempolitikáról.

Szolgáltatáskereskedelem

További információk a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó szabályokról, rendeletekről és eszközökről

Közbeszerzés

Az EGT-megállapodás az EGT GDP-jének mintegy 18%-át kitevő egységes közbeszerzési piacot hozott létre. Ezért jelentős lehetőségek rejlenek az EGT-n belüli vállalatok számára, mivel az egész belső piacon versenyezhetnek a kormányzati szerződésekért.

Általános információk a közbeszerzési jogszabályokról, szabályokról és a különböző piacokhoz való hozzáférésről. Részletes információk az uniós közbeszerzési piacról.

Beruházás

Általános információk a külföldi befektetés lehetővé tételéhez i. Ha külföldről fektet be az EGT-be, keressen konkrét információkat.

Egyéb (verseny, játékok biztonságáról szóló irányelv)

Verseny

A homogén, egyenlő versenyfeltételekkel rendelkező EGT biztosítása érdekében az EGT egész területén ugyanazok a versenyszabályok vonatkoznak valamennyi vállalkozásra. A belső piaci versenyszabályok négy fő területet fednek le, és azonosak a három EGT-tag EFTA-államban és az uniós tagállamokban. Ezek a szabályok a következők:

  • A versenyt korlátozó megállapodások és az erőfölénnyel való visszaélés megszüntetése (pl. versenytársak közötti árrögzítő megállapodások)
  • Vállalatok közötti összefonódások ellenőrzése (pl. két nagy csoport összefonódása, amelynek eredményeként azok uralják a piacot)
  • A monopolisztikus gazdasági ágazatok liberalizációja (pl. távközlés)
  • Az olyan állami támogatás tilalma – bizonyos kivételektől eltekintve –, amely bizonyos vállalkozások vagy nemzeti ipari ágazatok szelektív előnyben részesítése révén torzítaná a versenyt.

Az EGT-megállapodásba foglalt szigorú versenyszabályok eredményeként a dömpingellenes intézkedések, kiegyenlítő vámok és egyéb kereskedelmi intézkedések főszabályként tiltottak az EGT-államok között.

Állami támogatás

Az uniós szerződésekkel összhangban az EGT-megállapodás általában tilt minden olyan intézkedést, amely állami támogatásnak minősülhet, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat, a kedvezményes kamatozású kölcsönöket és az adókedvezményeket, amelyek torzíthatják a kereskedelmet. Bizonyos politikai, gazdasági és társadalmi megfontolások azonban e tilalom alóli kivételekhez vezethetnek.

Hasznos linkek és dokumentumok

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások