Szellemi tulajdon
Mi a szellemi tulajdon?
A szellemi tulajdon olyan alkotásokra utal, mint a találmányok, irodalmi és művészeti alkotások, formatervezési minták és szimbólumok, valamint a vállalkozások által használt nevek és képek.
- Fontos, hogy a vállalkozások szellemi tulajdonukat szellemitulajdon-jogok révén védjék.
- A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védik a feltalálókat, az alkotókat és a vállalkozásokat az alkotásaikból vagy találmányaikból tisztességtelenül hasznot húzó más szereplőktől.
- A szellemitulajdon-jogok lehetőséget adnak a vállalatoknak arra, hogy visszaszerezzék azt a pénzt, amelyet egy termék fejlesztésébe vagy vállalatuk hírnevének fejlesztésébe fektettek be – ha egy vállalat ötleteit, márkáit vagy termékeit kalózolják vagy hamisítják, az csökkenti növekedési és foglalkoztatási képességüket.
- A szellemitulajdon-jogok olyan védjegyek és földrajzi jelzések révén nyújtanak garanciát a fogyasztók számára, amelyek azonosítják a létrehozás helyét, és minőségi mutatóként szolgálhatnak.
- A hamisított termékek veszélyeztethetik a polgárok biztonságát vagy egészségét, például a járművek pótalkatrészei vagy a gyógyszerek esetében.
A szellemi tulajdonjogok jogi védelmet nyújtanak az Ön vállalkozása számára.
A szellemi tulajdonjogok főbb típusait az alábbiakban ismertetjük.
Szabadalmak
A szabadalmak találmányt, műszaki terméket vagy eljárást védenek. Tilos mások számára a szabadalmaztatott árucikk vagy eljárás előállítása, használata, értékesítése, lízingelése vagy szolgáltatása. A szabadalom jogosultja azonban szabadalmi licenc megadásával másokat is felhatalmazhat erre. A szabadalmi licenc egy megállapodás a szabadalom tulajdonosa és valaki, aki szeretné használni a szabadalmat. Ez általában fizetést igényel az engedélyt megszerző személytől.
Szerzői jog
A szerzői jog védi az irodalmi, tudományos, tudományos és művészeti alkotásokat. Ez magában foglalja a könyveket és cikkeket, a filmeket, a festményeket, a zenét, a játékokat, a fényképeket és a szoftvereket. Fontos, hogy a vállalkozások emlékezzenek arra, hogy a szerzői jog automatikusan létezik. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség regisztrációra vagy jelentkezésre. Például bárki, aki rajzot készít, automatikusan birtokolja a szerzői jogot.
Szomszédos vagy szomszédos jogok
A szerzői jog mellett léteznek „szomszédos jogok” is, amelyeket néha „kapcsolódó jogoknak” neveznek. A szomszédos jogok a szerzői jog jogosultjának nyilvános hangfelvétele esetén fizetendő nyilvános előadási jogdíjak. Minden dalhoz két alapvető szerzői jog kapcsolódik: az egyik a dal kompozíciójára, a másik pedig a dal felvételére vonatkozik. A kompozíció szerzői joga a dalszerzőt és a kiadót, míg a hangfelvétel szerzői joga a dalt felvevő művészt és a lemezkiadó céget fizeti. A szerzői joghoz hasonlóan ezek a jogok is automatikusak.
Védjegyek
Vállalkozása védjegyet használhat arra, hogy megkülönböztesse termékeit vagy szolgáltatásait versenytársaitól. Védjegyjogok védik a termékek vagy szolgáltatások nevét. Védik továbbá a termék logóját és csomagolásának kialakítását. A vállalkozásnak regisztrálnia kell a védjegyét, ha meg akarja védeni.
Formatervezésiminta-oltalm
A formatervezésiminta-oltalmi jogok a két- vagy háromdimenziós termékek megjelenését védik. Ez magában foglalja a tapétamintákat, a textíliákat és a háztartási cikkek, például ébresztőórák, játékok és székek tervezését. A designnak újnak és eredetinek kell lennie. Az ilyen oltalom megszerzéséhez a formatervezési mintát főszabály szerint először lajstromozni kell. Egyes esetekben azonban a formatervezési minták előzetes lajstromozás nélkül automatikusan oltalomban részesülnek az EU-ban.
Földrajzi árujelzők
A földrajzi jelzés olyan megjelölés, amelyet olyan termékeken használnak, amelyek meghatározott földrajzi eredettel rendelkeznek, és ennek az eredetnek tulajdonítható tulajdonságokkal vagy hírnévvel rendelkeznek.
Például a Darjeeling tea. Abban a régióban, ahol a Darjeeling földrajzi jelzés oltalom alatt áll, a darjeelingi tea termelői megtilthatják a „Darjeeling” kifejezés használatát olyan tea esetében, amelyet nem a teakertjükben termesztenek, vagy amelyet nem a földrajzi jelzésre vonatkozó gyakorlati kódexben meghatározott szabványoknak megfelelően állítanak elő.
A földrajzi árujelzőket jellemzően mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok, kézműves termékek és ipari termékek esetében használják. A földrajzi jelzésnek egy adott helyről származó termékként kell azonosítania a terméket. További információkért kattintson ide.
A növénynemesítők jogai
A növénynemesítők új növényfajtáik védelme érdekében hivatkozhatnak a növénynemesítők jogaira. E kizárólagos jogok megszerzéséhez a fajtának újnak, megkülönböztethetőnek, egyneműnek és állandónak kell lennie. Ezek az új fajták gyakran hosszú és költséges nemesítési folyamatok eredményei.
A növénynemesítői jogok több éven keresztül kizárólagos ellenőrzést biztosítanak a nemesítő számára az új fajta szaporítóanyaga (amely magában foglalja a vetőmagokat, a dugványokat és a felosztásokat, valamint a növényi szövetkultúrát) és betakarított anyaga (amely magában foglalja a vágott virágokat, gyümölcsöket és lombozatot) felett.
Ezekkel a jogokkal a nemesítő dönthet úgy, hogy a fajta kizárólagos forgalmazójává válik, vagy másoknak engedélyezi a fajtát.
Számos ország rendelkezik növénynemesítői jogokkal az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezményben és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodásban (TRIPS) való tagság révén.
Adatbázis-jogok
Az adatbázisok, amelyek a megrendelt adatok gyűjteményei, adatbázis-jogokkal védhetők. Egy ilyen adatbázis létrehozása gyakran jelentős idő- és pénzbefektetést igényel egy vállalat számára. Az adatbázis tulajdonosának jogában áll megakadályozni adatbázisa jelentős részének másolását.
Üzleti és szellemi tulajdon dióhéjban
Bármi legyen is a vállalkozása vagy az általa nyújtott szolgáltatás, valószínűleg szellemi tulajdont használ és hoz létre.
Például:
- A legtöbb vállalkozás kereskedelmi névvel vagy egy vagy több védjeggyel rendelkezik, és meg kell fontolnia azok védelmét.
- Szinte minden vállalkozás értékes bizalmas üzleti információkkal rendelkezik, például ügyfél-adatbázisokkal vagy értékesítési stratégiákkal, amelyeket védeni kíván.
- Számos vállalkozás eredeti kreatív terveket is kidolgoz, vagy termékeket vagy szolgáltatásokat talál fel vagy fejleszt – a vállalkozások szerzői jogi védelem alatt álló műveket is előállíthatnak és terjeszthetnek.
Az Ön vállalkozásának meg kell fontolnia, hogyan használhatja a legjobban az IP-rendszert az Ön előnyére.
- Vállalkozásának mérlegelnie kell, hogy mi szükséges a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelméhez, kezeléséhez és érvényesítéséhez annak érdekében, hogy eszközeiből a lehető legjobb kereskedelmi eredményeket érje el.
- Egyes vállalatok költségesnek találhatják a szellemitulajdon-jogok bejegyzését, különösen, ha kisvállalkozásról van szó.
- Ne feledje azonban, hogy bizonyos szellemitulajdon-jogok hivatalos eljárás és hivatalos díjak megfizetése nélkül is gyakorolhatók – ez a helyzet a szerzői jog és a nem lajstromozott formatervezési minták esetében.
Előfordulhat, hogy vállalkozása olyan szellemi tulajdont használ, amely másoké. Ilyen esetekben a használati jogot licenc megszerzésével szerezheti meg – így elkerülhető a vita és az azt követő költséges pereskedés.
Hogyan érvényesítheti szellemitulajdon-jogait?
Ha úgy gondolja, hogy szellemi tulajdonjogait megsértették, fontolja meg szakértő, esetleg jogi tanácsadás igénybevételét.
- Előfordulhat, hogy azt tanácsoljuk Önnek, hogy hivatalos levelet – ún. abbahagyásra felszólító levelet – küldjön a szellemitulajdon-jogait állítólagosan megsértő személynek.
- Ennek tájékoztatnia kell őket arról, hogy konfliktus állhat fenn az Ön vállalkozásának szellemitulajdon-jogai és üzleti tevékenységei között – meg kell határoznia a pontos konfliktust, és lehetséges megoldást is javasolhat a problémára.
- Ha a jogsértő nem szándékosan megsérti az Ön jogait, egy abbahagyásra kötelező levél megszüntetheti a jogsértést, vagy lehetővé teheti, hogy bírósági eljárás nélkül tárgyaljon egy licenciamegállapodásról.
- A szellemitulajdon-jogok szándékos megsértése – például hamisítás és kalózkodás – esetén tanácsos lehet a bűnüldöző hatóságok segítségét kérni.
Ha úgy gondolja, hogy érdeke a jogviták elkerülése, alternatív vitarendezési mechanizmusok is léteznek, mint például a választottbírósági eljárás és a közvetítés, amelyeket fontolóra vehet.
Mi a kapcsolat a kereskedelem és a szellemitulajdon-jogok között?
A cégek ma már nem csak külföldre szállítanak árut. Az innováció, a kreativitás és a márkaépítés sokkal több értéket ad a kereskedelemhez, mint a múltban. Az Ön vállalatának az új technológiákkal, ötletekkel, módszerekkel és technikákkal kapcsolatos ismeretei fontos értéket képviselnek.
Azáltal, hogy hatékony szellemi tulajdonjogokkal védik az üzleti ötleteket, a kormányok ösztönzik az üzleti innovációt és a kreativitást, mert növelhetik vállalkozását és munkahelyeket teremthetnek.
Számos uniós vállalat működik külföldön. Mivel szellemi tulajdonuk egyre fontosabbá válik a nemzetközi kereskedelemben, a szellemitulajdon-jogok védelmének és érvényesítésének különböző szintjei világszerte feszültségeket okozhatnak.
Azok az országok, amelyek sok szellemi tulajdonnal rendelkeznek külföldön, megpróbálják megvédeni hazai üzleti érdekeiket azáltal, hogy más kormányokat arra kérnek, hogy biztosítsák a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályok hatékony szabályait vagy érvényesítését országukban.
A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó új kereskedelmi szabályok elfogadása fontos módja a nagyobb biztonság és kiszámíthatóság biztosításának, valamint a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos külföldi viták szisztematikusabb rendezésének.
Számos nemzetközi szellemitulajdon-jogi megállapodás létezik, többek között:
- A Kereskedelmi Világszervezet és annak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodása (TRIPS). A TRIPS-megállapodás meghatározza a szellemitulajdon-jogok védelmére vonatkozó minimumszabályokat, amelyeket minden országnak biztosítania kell, és eljárásokat állapít meg a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos viták rendezésére. A TRIPS-megállapodás hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok közé tartoznak a következők:
- szerzői és szomszédos jogok
- védjegyek, ideértve a szolgáltatási védjegyeket is
- földrajzi jelzések, beleértve az eredetmegjelöléseket is
- ipari minták
- szabadalmak, beleértve az új növényfajták oltalmát
- Integrált áramkörök alaprajza
- nem nyilvános információk, beleértve az üzleti titkokat és a tesztadatokat.
- A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO):
- A WIPO az ENSZ szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatásokat, politikát, tájékoztatást és együttműködést nyújtó ügynöksége, amelynek célja egy kiegyensúlyozott és hatékony nemzetközi szellemi tulajdoni rendszer kialakítása, amely mindenki javát szolgálva lehetővé teszi az innovációt és a kreativitást.
- Tudjon meg többet a WIPO nemzetközi szellemitulajdon-jogi szerződéseiről.