Kereskedelmi megállapodások

Jelenleg az EU rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatával, több mint 40 egyedi megállapodással az országokkal és régiókkal. Ezek a megállapodások megkönnyítik a termékek és szolgáltatások kereskedelmét az EU és külső partnerei között.

A jegyzék még mindig új megállapodásokkal egészül ki, és folyamatban van a régebbi megállapodások felülvizsgálata, valamint a partnerországokkal folytatott tárgyalások a megállapodások naprakésszé tételéről.

A vámok eltörlése

Egyes megállapodások elsősorban a vámok eltörlésére összpontosítanak

Átfogóbb piacra jutás

Mások sokkal szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmaznak az áruk és szolgáltatások kereskedelmének megnyitására, valamint a beruházásokra, a közbeszerzésre, a versenyre, a támogatásokra és a szabályozási kérdésekre vonatkozóan.

E megállapodások célja, hogy erősebb, szabályokon és értékeken alapuló kereskedelmi rendszereket alakítsanak ki az érintett kereskedelmi partnerországokkal, és külön rendelkezéseket tartalmazzanak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan.

A legutóbbiak konkrét rendelkezéseket is tartalmaznak a modern gazdaságok és társadalmak előtt álló kihívások kezelésére, mint például a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás, amely tartalmaz egy, a kis- és középvállalkozásokról szóló fejezetet, valamint az információs és távközlési szolgáltatásokról és az e-kereskedelemről szóló célzott rendelkezéseket.

Jogszabályok közelítése

A megállapodások egy konkrét típusa az EU és szomszédai közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére összpontosít azáltal, hogy szabályozási keretüket közelebb hozza az uniós joghoz, különösen a kereskedelemmel kapcsolatos területeken. Ez igaz például a következőkkel kötött megállapodásokra:

Fejlesztés

A megállapodások egy másik különleges típusának kifejezett fejlesztési célja van. Ezek aszimmetrikus kereskedelmi megállapodások: az AKCS-országok 15-20 év alatt a kereskedelem mintegy 80%-át liberalizálják, míg az EU az első naptól kezdve vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít.

Jelenleg a legtöbb ilyen megállapodás az árukereskedelemre és a fejlesztési együttműködésre vonatkozik. A Karib-térséggel kötött gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) a szolgáltatásokra, a beruházásokra és más kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

E megállapodások keretében az EU jelentős kereskedelmi vonatkozású támogatást nyújt a partnerországoknak a megállapodások végrehajtásához, az export versenyképességének megerősítéséhez és a gazdasági infrastruktúra kiépítéséhez. Az érintett országok az afrikai, karibi és csendes-óceáni térséghez tartoznak

  • Nyugat-Afrika (Ghána, Elefántcsontpart)
  • Közép-Afrika (Kamerun)
  • Kelet- és Dél-Afrika (Comore-szigetek, Madagaszkár, Mauritius, Seychelle-szigetek és Zimbabwe)
  • Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (Botswana, Szváziföld, Lesotho, Mozambik, Namíbia és Dél-Afrika)
  • Cariforum (Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Dominika, Dominikai Köztársaság, Grenada, Guyana, Jamaica, St Kitts és Nevis, St Lucia, St Vincent, Suriname, valamint Trinidad és Tobago)
  • Csendes-óceáni térség (Fidzsi-szigetek, Pápua Új-Guinea, Szamoa és Salamon-szigetek)
  • Örményország
  • Azerbajdzsán
  • Irak
  • Kazahsztán

Gyorshivatkozások