Kereskedelmi megállapodások
Az EU jelenleg a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatával rendelkezik, és több mint 40 egyedi megállapodást kötött országokkal és régiókkal. Ezek a megállapodások megkönnyítik a termékek és szolgáltatások kereskedelmét az EU és külső partnerei között.
A lista még mindig új megállapodásokkal egészül ki, és folyamatban van a régebbi megállapodások felülvizsgálata és aktualizálása a partnerországokkal.
Vámlebontás
Egyes megállapodások elsősorban a vámok eltörlésére összpontosítanak.
- Társulási megállapodások nyolc földközi-tengeri országgal (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, a megszállt palesztin területek és Tunézia)
- Megállapodások Mexikóval és Chilével
- Gazdasági Térségről szóló megállapodások Izlanddal, Liechtensteinnel és Norvégiával
- Vámunió Törökországgal, Andorrával és San Marinóval
- Stabilizációs és társulási megállapodások hat nyugat-balkáni országgal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia), amelyek további rendelkezéseket tartalmaznak az uniós piacra történő fokozatos integrációjuk előkészítésére
- Megállapodások Svájccal és a Feröer szigetekkel
Átfogóbb piacra jutás
Mások sokkal szélesebb körű kötelezettségvállalásokat tartalmaznak az áruk és szolgáltatások kereskedelmének megnyitására, valamint a beruházásokra, a közbeszerzésre, a versenyre, a támogatásokra és a szabályozási kérdésekre vonatkozóan.
- Kanada
- Közép-Amerika (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama)
- Kolumbia, Ecuador és Peru
- Szingapúr
- Dél-Korea
- Vietnam
E megállapodások célja, hogy az érintett kereskedelmi partnerországokkal szigorúbb, szabályokon és értékeken alapuló kereskedelmi rendszereket alakítsanak ki, és külön rendelkezéseket tartalmazzanak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan.
A legújabbak külön rendelkezéseket is tartalmaznak a modern gazdaságok és társadalmak előtt álló kihívások kezelésére, ilyen például a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás, amely külön fejezetet tartalmaz a kis- és középvállalkozásokról, valamint külön rendelkezéseket tartalmaz az információs és távközlési szolgáltatásokról és az e-kereskedelemről.
Jogszabályok közelítése
A megállapodások egy konkrét típusa az EU és szomszédai közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére összpontosít azáltal, hogy szabályozási kereteiket közelítik az uniós joghoz, különösen a kereskedelemmel kapcsolatos területeken. Ez vonatkozik például az alábbiakkal kötött megállapodásokra:
Fejlesztés
Egy másik speciális típusú megállapodásnak kifejezett fejlesztési célja van. Aszimmetrikus kereskedelmi megállapodásokról van szó, amelyek szerint az AKCS-oldal 15-20 év alatt a kereskedelem mintegy 80 %-át liberalizálja, míg az EU az első naptól vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít.
A legtöbb ilyen megállapodás jelenleg az árukereskedelemre és a fejlesztési együttműködésre vonatkozik. A Karib-térséggel kötött gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) a szolgáltatásokra, a beruházásokra és a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
E megállapodások keretében az EU jelentős kereskedelmi támogatást nyújt a partnerországoknak a megállapodások végrehajtásában, az export versenyképességének erősítésében és a gazdasági infrastruktúra kiépítésében. Az érintett országok az afrikai, karibi és csendes-óceáni térséghez tartoznak
- Nyugat-Afrika (Ghána, Elefántcsontpart)
- Közép-Afrika (Kamerun)
- Kelet- és Dél-Afrika (Comore-szigetek, Madagaszkár, Mauritius, Seychelle-szigetek és Zimbabwe)
- Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (Botswana, Eswatini, Lesotho, Mozambik, Namíbia és Dél-Afrika)
- CARIFORUM (Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Dominika, Dominikai Köztársaság, Grenada, Guyana, Jamaica, St Kitts és Nevis, St Lucia, St Vincent, Suriname, valamint Trinidad és Tobago)
- Csendes-óceáni térség (Fidzsi, Pápua Új-Guinea, Szamoa és Salamon-szigetek)
- Örményország
- Azerbajdzsán
- Irak
- Kazahsztán