Szellemi tulajdonjogok és földrajzi árujelzők

Az EU kereskedelempolitikája és a szellemi tulajdon

Az EU támogatja a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szigorú normákat, amelyek hatással vannak a vállalkozásokra és a fogyasztókra az EU-ban és külföldön egyaránt. Az EU szilárd és kiszámítható szellemitulajdon-jogi jogi keret kialakítására törekszik a nemzetközi kereskedelemben, beleértve a következőket:

• olyan szellemitulajdon-jogok, amelyek ösztönzik az innovációt, garantálják a termékek eredetét és biztosítják azok eredetiségét, és amelyeket az e jogok megsértése elleni tiltó intézkedések kísérnek.
• szellemitulajdon-jogok, amelyek megvédik a fogyasztókat az uniós egészségügyi és biztonsági előírásoknak meg nem felelő hamisított termékektől.

A szellemitulajdon-jogok megsértésének megelőzése érdekében az EU elfogadta a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozó felülvizsgált stratégiát, amely a következőkre összpontosít:

• a szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi környezetben a közelmúltban bekövetkezett változásokra való reagálás, beleértve a gazdaság valamennyi szakaszának digitalizációját, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok és végrehajtás terén újonnan azonosított joghézagokat.
• a jelenlegi kihívásokra való hatékonyabb reagáláshoz szükséges eszközök biztosítása az Európai Bizottság számára.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) tagjaként az EU aláírta a szellemitulajdon-jogokról szóló nemzetközi megállapodásokat, például a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást (TRIPs). A TRIPS-megállapodás meghatározza a szellemitulajdon-jogok védelmének az egyes országok által biztosítandó minimumszabályait, valamint a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos viták rendezésére szolgáló eljárásokat.

A TRIPS-megállapodásban szereplő szellemitulajdon-jogok a következőket foglalják magukban:

• szerzői és szomszédos jogok;
• védjegyek, ideértve a szolgáltatási védjegyeket is;
• földrajzi jelzések, beleértve az eredetmegjelöléseket is;
• ipari formatervezés;
• szabadalmak, beleértve az új növényfajták oltalmát;
• integrált áramkörök elrendezési tervei;
• nem nyilvános információk, beleértve az üzleti titkokat és a tesztadatokat.

Szellemi tulajdonjogok az EU kereskedelmi megállapodásaiban

Az EU kereskedelmi megállapodásaiban a szellemitulajdon-jogokról szóló fejezetekről tárgyal más országokkal és régiókkal. A cél annak biztosítása, hogy mindkét kereskedelmi partner azonos szellemitulajdon-védelmi normákkal rendelkezzen.

• Az uniós kereskedelmi megállapodások túlmutatnak a WTO TRIPS-megállapodásain, és ezekkel az országokkal foglalkoznak a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos konkrét aggályokkal.
• az uniós kereskedelmi megállapodások szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szabályairól itt olvashat bővebben.

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós politika a fejlődő országokkal szemben

Az EU előmozdítja a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó előírások javítását és érvényesítését a fejlődő országokban. Bár a szellemitulajdon-jogok jobb védelme fontos az uniós vállalkozások számára, a fejlődő országok javát szolgáló technológiatranszfert, külföldi beruházásokat, kutatást és innovációt is vonz.

Az EU számos eszközt és technikai segítségnyújtási programot biztosít annak érdekében, hogy segítse a fejlődő országokat a szellemitulajdon-jogok megerősítésében.

Az EU elkötelezett továbbá az uniós alkotások, találmányok és formatervezési minták védelme mellett.

Az ötletek és alkotások értékének védelmét szolgáló politikák és eljárások kidolgozásának elősegítése érdekében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelméről és érvényesítéséről szóló uniós jelentés tájékoztatást nyújt a vállalatok, különösen a kisvállalkozások számára a szellemi tulajdonukat érintő lehetséges kockázatokról, amikor bizonyos külföldi országokban vagy országokkal üzleti tevékenységet folytatnak.

Technológiatranszfer

Az EU és tagállamai elkötelezettek a technológiatranszfer előmozdítása mellett, különösen a legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) számára.

• Az EU úgy véli, hogy a szellemitulajdon-jogok erős rendszerének kialakítására irányuló politikák segíthetik a fejlődő országokat abban, hogy részesüljenek a külföldi technológiákhoz való jobb hozzáférés előnyeiből.
• A külföldi vállalatok nagyobb valószínűséggel engedélyezik a tudást és működnek együtt közös projektekben, ha hatékony szellemitulajdon-jogi rendszer működik.

Hasznos információk a vállalkozások számára a technológiaátadásról és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekről.

A gyógyszerekhez való hozzáférésre vonatkozó uniós politika

Az EU elkötelezett amellett, hogy megkönnyítse a gyógyszerekhez való hozzáférést a fejlődő országokban, és arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az új gyógyszerek kutatásában élen járó gyógyszeripari vállalatok szellemi tulajdonjogainak védelme és annak szükségessége között, hogy ezek a gyógyszerek világszerte elérhetők legyenek az emberek számára. Az EU ezért a gyógyszerekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megközelítését kereskedelmi partnerei szükségleteihez és fejlettségi szintjéhez igazítja.

Az EU az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerek megfizethetőségével, rendelkezésre állásával, hozzáférhetőségével, elfogadhatóságával, minőségével és használatával kapcsolatos különböző kérdésekkel foglalkozik az alábbiak támogatásával:

• globális egészségügyi szervezetek és kezdeményezések;
• közegészségügyi rendszerek az alacsony és közepes jövedelmű országokban;
• az alacsony és közepes jövedelmű országok számára szükséges gyógyszerek kutatása és fejlesztése (R&D);
• a gyógyszerekhez való hozzáférést megkönnyítő kereskedelmi szabályok.

További információk az alacsony és közepes jövedelmű országokra vonatkozó globális uniós egészségügyi intézkedésekről.