Vámkezelési okmányok és eljárások

Ebben a fejezetben megtalálja

• az EU-n belüli vámkezeléshez szükséges dokumentumok
• tájékoztatás az EORI-szám megszerzésének módjáról
• a különböző vámeljárások
• a vámkezelés részét képező származási igazolásokra vonatkozó információk
• az egyes uniós tagállamokra vonatkozó, behozatallal kapcsolatos konkrét információk

Az EU-n belüli vámkezeléshez szükséges dokumentumok

Származási igazolás

A származási igazolás olyan nemzetközi kereskedelmi okmány, amely igazolja, hogy a szállítmányban szereplő áruk egy adott országból vagy területről származnak. Az EV-vel együtt be kell jelenteni, és vámkezelésre be kell mutatni.

Általánosságban elmondható, hogy az áruk származó helyzetét a következők bizonyíthatják:

• nem preferenciális származási bizonyítványok, amelyek tanúsítják, hogy az áruk származási országa nem jogosult preferenciális elbánásra. Ezeket az igazolásokat általában a kereskedelmi kamarák állítják ki.
• preferenciális származási bizonyítványok, amelyek lehetővé teszik, hogy az áruk csökkentett vagy nulla vámtételben részesüljenek, amikor azokat olyan harmadik országokból importálják, amelyekkel preferenciális megállapodást írtak alá.

Az ilyen bizonyítványokat az exportáló ország vámhatóságainak kell kiállítaniuk, és azokat a vámkezeléskor be kell mutatni.

• a kérelmezendő bizonyítvány típusát az egyes preferenciális megállapodások határozzák meg: „A” formanyomtatvány (a GSP-rendszer esetében), EUR MED (a PEM-rendszer egyes konkrét esetei esetében) vagy 1 EUR (minden más esetben)

• az exportőr által a kedvezményezett vagy partnerországban kiállítottszámlanyilatkozatok. Két helyzetet kell megkülönböztetni
  • a legfeljebb 6000 EUR értékű szállítmányok esetében a kedvezményezett ország/partnerország bármely exportőre állíthat ki számlanyilatkozatot
  • a 6 000 EUR-t meghaladó szállítmányok esetében számlanyilatkozatot csak elfogadott exportőr állíthat ki

A számlanyilatkozatok különleges esete a REX-rendszer.

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást tartalmazó tanúsítványok is bemutathatók.

Lásd még:

• Egységes vámokmány (EV) letöltése (Excel dokumentum)
• További információk a vám-árunyilatkozatról

Belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat (ENS)

A belépési gyűjtő árunyilatkozat előzetes rakományinformációkat tartalmaz az EU-ba belépő szállítmányokról. Lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést végezzenek. Az ENS-t az áruk fuvarozójának kell benyújtania az EU-ba történő első belépési vámhivatalnál (az áruk fuvarozójának, bár egyes esetekben ezt megteheti az importőr-címzett, vagy a fuvarozó vagy az importőr képviselője) - még akkor is, ha az árukat nem fogják behozni az EU-ba. Az ENS benyújtására az árukat szállító szállítási módtól függően a következő határidők vonatkoznak:

• tengeri konténerrakomány: legalább 24 órával a külföldi kikötőben történő berakodás megkezdése előtt
• ömlesztett tengeri rakomány: legalább 4 órával érkezés előtt
• rövid távú tengeri szállítás: legalább 2 órával érkezés előtt
• rövid távú (kevesebb mint 4 órás) járatok: legalább a légi jármű felszállásának tényleges időpontjáig
• hosszú távú járatok (4 óra vagy több): legalább 4 órával az EU vámterületén található első repülőtérre való megérkezés előtt
• közúti forgalom: legalább 1 órával érkezés előtt

Megjegyzés: A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozathoz az exportőrtől származó okmányokban (raklevél, kereskedelmi számlák stb.) szereplő információkra van szükség. Gondoskodjon arról, hogy ezek a dokumentumok időben eljussanak a nyilatkozat benyújtásáért felelős félhez. További információk a belépési gyűjtő árunyilatkozatról. Az Uniós Vámkódex további részleteket vezetett be e nyilatkozat kockázatelemzésére vonatkozóan. Lásd az ENS-sel kapcsolatban gyakran feltett kérdéseket.

Gazdasági szereplőként történő nyilvántartásba vétel (EORI-szám)

A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám) egy egyedi azonosító, amelyet egy uniós ország vámhatósága az uniós vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységeket folytató valamennyi gazdálkodó (vállalat és magánszemély) számára kioszt. Az EU-n kívül letelepedett importőrök az első benyújtáskor EORI-t kapnak:

• vámáru-nyilatkozat
• belépési gyűjtő árunyilatkozat (ENS)
• kilépési gyűjtő árunyilatkozat (EXS)

A gazdasági szereplők ezt a számot használják az uniós vámhatóságokkal folytatott minden olyan kommunikációban, ahol uniós azonosítóra van szükség, például a vám-árunyilatkozatokban. A már hozzárendelt EORI-számok az Európai Bizottság valamelyikénél ellenőrizhetők. Az egyes uniós országokban EORI-számokat regisztráló hatóságok lekérdezhetők.

Lásd még az EORI-iránymutatást.

Vámeljárások az EU-ban

Amikor az áruk megérkeznek az EU-ba való belépés helye szerinti vámhivatalhoz, azokat vámfelügyelet alatt átmeneti megőrzésbe helyezik (legfeljebb 90 napig), amíg az alábbi vámeljárások valamelyike alá nem vonják (vagy újra ki nem viszik):

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátási eljárás célja az összes behozatali alakiság teljesítése annak érdekében, hogy az áruk értékesíthetők legyenek az uniós piacon.

Az árukat akkor bocsátják szabad forgalomba, ha valamennyi behozatali követelmény teljesült:

• Minden alkalmazandó tarifális vámot és egyéb díjat megfizettek.
• Bemutatták a kontingensek hatálya alá tartozó árukra vonatkozó behozatali engedélyeket.
• Minden vonatkozó engedélyt és bizonyítványt (pl. bizonyos állatokra vagy állati termékekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványt) bemutattak.

Az importált árukat vám-árunyilatkozattal vonják eljárás alá. A behozatali vám, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó összegének kiszámításakor adott esetben azt az időpontot is figyelembe kell venni, amikor a vámáru-nyilatkozatot valamely uniós ország vámhivatala elfogadja.

Különleges eljárások

Az áruk az alábbi kezelések bármelyike alá vonhatók:

• Uniós árutovábbítás, amely a következőket foglalja magában:
  • Külső árutovábbítás – a nem uniós áruk az EU vámterületének egyik pontjáról a másikra szállíthatók behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb díjak (azaz belső adók) és kereskedelempolitikai intézkedések nélkül. Az áruk másik uniós tagállamba történő mozgatása azt jelenti, hogy a vámkezelési eljárások átkerülnek a rendeltetési vámhivatalhoz.
  • Belső árutovábbítás – Az uniós áruk vámjogi státusuk megváltozása nélkül szállíthatók az EU vámterületének egyik pontjáról a másikra. Ez magában foglalja az áruknak egy másik, az EU vámterületén kívüli területen keresztül történő szállítását is.

• Tárolás, amely vámraktározást és vámszabad területeket foglal magában:
  • Vámraktározás - a nem uniós áruk tárolhatók a vámhatóságok által engedélyezett helyiségekben vagy bármely más helyen, vámfelügyelet alatt (a továbbiakban: vámraktárak), behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb díjak és kereskedelempolitikai intézkedések nélkül.
  • Vámszabad területek - A tagállamok az Unió vámterületének egyes részeit vámszabad területként jelölhetik ki. Ezekben az esetekben az áruk behozatali vámoktól, egyéb terhektől (azaz belső adóktól) és kereskedelempolitikai intézkedésektől mentesen hozhatók be mindaddig, amíg egy másik jóváhagyott vámeljárás alá nem vonják őket, vagy újra ki nem viszik őket. Az áruk egyszerű műveleteken, például feldolgozáson és újracsomagoláson is áteshetnek.

• Az ideiglenes behozatalt és a meghatározott célra történő felhasználást magában foglaló különleges felhasználás:
  • Ideiglenes behozatal – A nem uniós áruk behozatali vámok megfizetése nélkül léphetnek be az EU-ba, feltéve, hogy azokat változtatás nélkül újrakivitelre szánják. Az ideiglenes behozatal maximális időtartama két év.
  • Meghatározott célra történő felhasználás - az áruk vámmentesség vagy csökkentett vámtétel mellett bocsáthatók szabad forgalomba különleges felhasználásuk miatt.
• Feldolgozás, amely aktív és passzív feldolgozást foglal magában:
  • Aktív feldolgozás - Az árukat vámok, adók és alakiságok nélkül lehet az EU-ba behozni, vámfelügyelet mellett feldolgozni, majd újra kivinni. Ha a késztermékeket végül nem exportálják, azokra az alkalmazandó vámok és alakiságok vonatkoznak.
  • passzív feldolgozás – uniós áruk feldolgozás céljából ideiglenesen kivihetők az Unió vámterületéről. A feldolgozott áruk a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség mellett bocsáthatók szabad forgalomba.

Lásd még:

• További információk a vámeljárásokról
• Általános behozatali forgatókönyv (Európai Váminformációs Portál)
• Uniós Vámkódex – Útmutató dokumentumok (Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság)

Tagállami behozatali követelmények és hatóságok

Vámunióként az EU nagymértékben harmonizált behozatali eljárások előnyeit élvezi. A 27 tagállam között azonban továbbra is vannak különbségek.

Lásd az uniós tagállamok és fő illetékes hatóságaik jegyzékét, amelyek tájékoztatást nyújthatnak a behozatali eljárásokról, a kereskedelmi rendszerekről, a behozatali engedélyekről, valamint a különleges követelmények ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokról. Képesnek kell lenniük arra, hogy segítsenek Önnek az országukra vonatkozó egyedi követelményekkel. Ezek a hatóságok segítséget nyújthatnak Önnek olyan kérdésekben, mint például:

• Az egységes vámokmány benyújtásának helye
• Mely vámszabad területek állnak rendelkezésre
• Hogyan szerezhető be a behozatali engedély?
• Élő állatok és állati eredetű termékek vizsgálata
• Növény-egészségügyi vizsgálatok
• Élelmiszerek és takarmányok egészségügyi ellenőrzése
• A mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó forgalmazási előírások
• A vegyi anyagok, műtrágyák és hulladékok kereskedelmének ellenőrzése
• Műszaki szabványosítás
• Csomagolási és címkézési követelmények

Jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete a Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10.) (CELEX 32013R0952)
• A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a megfelelő elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15.) (CELEX 32016R0341).