Beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer

Mi a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer?

A beruházásivitákkal foglalkozó bíróságirendszer (a továbbiakban: beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer) célja aberuházóés állam közötti vitarendezés és az ad hoc választottbíróságok hiányosságainak kezelése. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer célja az átláthatóság, a legitimitás és a semlegesség legmagasabb szintű normáinak biztosítása.

A külföldi beruházók és a beruházás helye szerinti állam – azaz a „fogadó állam” – közöttivitákat semleges fórumon rendezik. Ez azonban nem ad hoc választottbírósági eljárás keretében valósul meg, amelynek során a jogvitát folytató felek választottbírókat jelölnek ki, hanem egy intézményesített ítélkező testületen keresztül, amely egy elsőfokú bíróságból és egy fellebbviteli bíróságból álló, kétszintű állandó mechanizmust eredményez. Az állandó bíróság független, magasan képzett bírákból fog állni, akiket szigorú etikai szabályoknak kell alávetni.

A pártatlanság és a függetlenség biztosítása érdekében a Közszolgálati Törvényszék összetétele gondosan kiegyensúlyozott: a Fórum tagjainak egyharmada az EU valamely tagállamának állampolgára, egyharmada a szóban forgó megállapodásban részes másik fél állampolgára, a fennmaradó egyharmada pedig harmadik ország állampolgára. Ugyanezt az arányt a Törvényszék elnöke által kijelölt, az ügyet tárgyaló Alkotmánybíróság egyetlen tanácsa esetében is megtartják. 

A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer az első lépés a multilaterális beruházási bíróság (MIC) létrehozása felé, és hatálybalépését követően a MIC váltja fel.

Hogyan működik a belső ellenőrzési rendszer szerinti eljárás?

A belső ellenőrzési rendszer keretében folytatott döntési eljárás három fő szakaszra oszlik.

• a konzultációs szakasz
• a bírósági szakasz, és
• a fellebbezési szakasz.

A jogvita csak akkor lép a fellebbezési szakaszba, ha a vita a konzultáció révén nem rendezhető, és csak fellebbezés benyújtása esetén lép a fellebbezési szakaszba.

Minden egyes beruházásvédelmi megállapodás (IPA) vagy szélesebb körű megállapodás, beleértve a belsőkontroll-standardokat is, konkrét időkereteket határoz meg ezekre a szakaszokra.

Vélt jogsértés esetén a vitát lehetőség szerint egy konzultációs szakaszon keresztül, békés úton kell rendezni. Az egyik fél konzultációt kezdeményez a másik félhez intézett írásbeli kérelem útján, amely azonosítja a szóban forgó intézkedést és az általa mérlegelt érintett rendelkezéseket.

Ha a felek nem tudják a jogvitát konzultáció útján rendezni, keresetet lehet benyújtani a bírósághoz. A választottbíróság meghallgatja az ügyet, és az alkalmazandó jognak megfelelően dönt és hozza meg ítéletét.

Ha az elsőfokú bíróság által hozott ítélet hibákat tartalmaz, az ellen fellebbezéssel lehet élni. A fellebbviteli bíróság felülvizsgálja az ítéletet, és véglegessé teszi az ítéletet.

Bővebben a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerről szóló útmutatóban

Közvetítés

Mi a közvetítés?

A közvetítés alternatívvitarendezésimechanizmus. Ez azon alapul, hogy a jogvitát folytató felek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy harmadik személy, azaz a közvetítő segítségével kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak a vitára.

A felek bármikor, még az eljárás megindítását követően is választhatják a közvetítést.

Tekintettel az önkéntes és konszenzusos alapokra, a közvetítés olyan rugalmas eljárást eredményez, amely az adott esetben a felek sajátos igényeihez igazodik.

A felek ellenőrzést gyakorolnak a közvetítés felett az alábbiak tekintetében:

• a közvetítő kinevezése,
• a közvetítés hatóköre és eredménye.

A közvetítőt ugyanis a jogvitát folytató felek egyetértésével nevezik ki, és a jogvitát folytató felek határozzák meg a közvetítő elé terjesztendő kérdéseket. Következésképpen a vitarendezési megállapodás kizárólag azokra a kérdésekre terjed ki, amelyekről a felek úgy döntöttek, hogy közvetítés útján rendezik őket.

Milyen előnyökkel jár a közvetítés?

A közvetítés számos előnnyel jár. Lehetővé teszi a felek számára, hogy a rugalmassága miatt időt és költségeket takarítsanak meg, mivel megakadályozhatja a hosszadalmas és költséges pereskedést. Emellett a közvetítés jobban védheti a felek érdekeit és kapcsolatait.

Miben különbözik a közvetítés a peres eljárásoktól?

A bírósági eljárásban eljáró bíróval ellentétben a közvetítő nem kényszerít határozatot a felekre, hanem segíti a feleket abban, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, mégpedig azáltal, hogy találkozókat kezdeményez, megvitatja a szóban forgó kérdéseket, és segíti a feleket a lehetséges megoldások megtalálásában. Emellett a közvetítői eljárást a felek sajátos igényeihez igazították a vita zökkenőmentes és gyors megoldásának biztosítása érdekében.