Automatikus beemelési záradék
Egy „beemelési záradékban” a kereskedelmi megállapodás felei kötelezettséget vállalnak arra, hogy saját piacaikon fenntartanak minden olyan további nyitást, amelyről egyoldalúan dönthetnek. Az ilyen nyitást „bezárnák”, azaz nem lehet visszalépés.
Példa: ha valamely fél egy kereskedelmi megállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy 30 %-os külföldi tulajdont engedélyez a belföldi vállalatokban, és később egyoldalúan úgy dönt, hogy 40 %-ot engedélyez, a fél nem tudja visszahívni a 40 %-os külföldi tulajdonról.
Mivel a kötelezettségvállalások általában a piac nyitottságának meglévő szintjeit tükrözik, az automatikus beemelési záradék biztosítja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás előretekintő legyen, és naprakész maradjon azáltal, hogy rögzíti a másik fél által a jövőben esetlegesen vállalt egyoldalú liberalizációt.