Milyen vám vonatkozik arra az esetre, ha az EU-ban kifejlesztett szoftvert egy harmadik országba exportálják, és ott egy másik termékbe, pl. autóba ágyazzák be, amikor a terméket az EU-ba importálják?
Általában a harmadik országokból behozott terméket – tekintet nélkül az ilyen termékek összetevőinek származására – az EU Kombinált Nómenklatúrája szerint vám terheli, kivéve, ha az ilyen terméket az EU és az exportáló ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás alapján teljes mértékben liberalizálták. Az importőr azonban igénybe veheti az EU-ban rendelkezésre álló vámeljárásokat annak elkerülése érdekében, hogy az EU-ban gyártott, de harmadik országban feldolgozott alkatrész után vámot fizessenek.
A szóban forgó helyzetre rendelkezésre álló eljárás a passzív feldolgozás. Ez azt jelenti, hogy a szoftvert az EU-ban kifejlesztő vagy megvásároló vállalatnak (a szoftver tulajdonosának) engedélyt kell szereznie a passzív feldolgozásra, mielőtt a szoftvert autóba vagy annak egy részébe telepítik. A vállalatnak (a 27 tagállam egyikében) azon a helyen található illetékes vámhatósághoz kell fordulnia, ahol a szoftver tulajdonosának nyilvántartásait és dokumentumait vezetik, amelyek lehetővé teszik a vámhatóság számára a határozat meghozatalát (vámügyi főkönyvek).
Az engedélyben feltüntetendő adatok között szerepel a szoftver értékének (kereskedelmi érték) feltüntetése, amelyet ezt követően levonnak a behozott gépkocsi/autóalkatrész behozatalkori értékéből. A szoftver értéke a gyártási költség vagy a beszerzési ár. A vámot ezen érték (a hozzáadott érték) különbségére vetik ki. A vámhatóságok meghatározzák azt az időszakot, amelyen belül a passzív feldolgozási eljárást lezárják, azaz azt az időpontot, ameddig a végtermék behozatalát el kell végezni.
Az uniós importőrnek a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatban hivatkoznia kell a passzív feldolgozásra vonatkozó engedélyre.