A fogalomtárban végrehajtott keresés a(z) „„” kifejezésre (19) találatot adott.
Kifejezések betűrendes gyűjteménye:
Az áru értéke helyett a mennyiségre kivetett adó – például N EUR/hektoliter eladott alkohol. Ez bizonyos termékek fogyasztása után fizetett vám. Általában az alkoholra, a dohányra, az energiatermékekre (olaj, gáz stb.), a járművekre és a „luxustermékekre” vetnek ki adót.
Kereskedelmi megállapodások olyan rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy az „A” országból származó és „B” országból származó termékekhez tovább feldolgozott vagy hozzáadott árukat „B” országból származónak tekintsék.
Ezért rugalmasságot biztosít a gyártók számára az alapanyagok és alkatrészek beszerzése tekintetében, lehetővé téve számukra, hogy más partnerországokban található beszállítóktól származó alapanyagokat és alkatrészeket használjanak fel, és továbbra is preferenciális vámtarifákra legyenek jogosultak. A kumulációnak négy típusa van: kétoldalú, diagonális, regionális és teljes kumuláció.
Kapcsolódó tartalmak:
Az EU külső kereskedelempolitikája két egymást kiegészítő szinten működik: többoldalú és kétoldalú. A „többoldalú” szint a valamennyi WTO-tagország által elfogadott kereskedelmi szabályok rendszerére utal.
Olyan anyagok, amelyek egy bizonyos preferenciális kereskedelmi megállapodásban részes féltől származnak, mert megfelelnek az adott preferenciális kereskedelmi megállapodásban meghatározott származási szabályoknak. Lásd még: „Származási állapot”.
Kapcsolódó tartalmak:
Olyan termékek, amelyek valamely kereskedelmi megállapodásban részes féltől származnak, mert megfelelnek egy adott preferenciális kereskedelmi megállapodásban meghatározott származási szabályoknak, és ezért részesülhetnek az adott preferenciális kereskedelmi megállapodás kedvezményes vámtételeiben. Lásd még: „Származási állapot”.
Kapcsolódó tartalmak:
A Szaharától délre fekvő afrikai kontinens földrajzilag Szaharától délre fekvő területe. Az ENSZ fejlesztési programja Afrika 54 országából 46-ot „szubszaharai térségként” sorol fel Algéria, Dzsibuti, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Szomália, Szudán és Tunézia kivételével.
Olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi kis mennyiségű nem származó anyag felhasználását az áruk előállításában anélkül, hogy az befolyásolná azok származó helyzetét, amennyiben az nem lép túl egy bizonyos küszöbértéket (amelyet a preferenciális kereskedelmi megállapodástól függően rendszerint a gyártelepi ár vagy az áru súlyának 10 vagy 15 %-a körül határoznak meg). Ha azonban a termékspecifikus szabály már lehetővé teszi a nem származó anyagok bizonyos százalékának felhasználását, a tűréshatár nem haladhatja meg ezt az összeget. A tolerancia szabálya „de minimis”-ként is ismert.
A termék akkor felel meg a szabálynak, ha az összes vagy egyes nem származó anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának egy adott százalékát.
A nem származó anyagok értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő:
Egy termék regionális értéktartalma FOB-ban (%) = ((FOB – nem származó anyagok értéke)/FOB) x 100
ahol
„Nem származó anyagok értéke”: az Ön termékének előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyag behozatalakor érvényes vámérték, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, a nem származó anyagokért az EU-ban vagy a preferenciális partnerországban fizetett első megállapítható ár.
„vámérték” = az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (WTO vámérték-megállapítási egyezmény) összhangban megállapított érték.
„gyártelepi ár”: a termék azon gyártónak fizetett vagy fizetendő gyártelepi ára, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét és a termék előállítása során felmerült minden egyéb költséget, levonva ebből az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.
A szabály akkor teljesül, ha a nem származó anyagok százalékban kifejezett értéke nem haladja meg a termékspecifikus szabályban megállapított százalékot.
Az EU-Japán megállapodás szerinti számítási módszerről további információ az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló fejezetének „A nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása” című 4. megjegyzésében található.
Példa: Műanyag tok (HR 39.24 vámtarifaszám)
Egyes uniós kereskedelmi megállapodásokban a műanyag zsebekre (HR 39.24 vámtarifaszám) vonatkozó szabály a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során az összes [nem származó] felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A műanyag jugok gyártója az alábbi, az EU-n és a partnerországon kívülről importált nem származó anyagokat használja fel:
Műanyag granulátum (HR 39.03 vámtarifaszám) (érték: 2 EUR)
— Lid (HR 39.24 vámtarifaszám) (érték: 0,50 EUR).
A műanyag jug (gyártelepi ár: 6 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a felhasznált nem származó anyagok értéke nem éri el a gyártelepi ár 50 %-át.
Példa: Hóláncok (HR 73.15 vámtarifaszám)
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a hóláncokra vonatkozó szabály (HR 73.15 vámtarifaszám) a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során a 73.15 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A hóláncok gyártója az EU-n és a partnerországon kívülről importált alábbi nem származó anyagokat használja fel:
Lánc (HR 73.15 vámtarifaszám) (érték: 150 EUR)
Huzal rozsdamentes acélból (HR 72.23 vámtarifaszám) (érték: 60 EUR)
A hólánc (gyártelepi ár: 350 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a HR 73.15 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok értéke nem éri el a hólánc gyártelepi árának 50 %-át annak ellenére, hogy az összes nem származó anyag összértéke meghaladja a termék gyártelepi árának 50 %-át.
Egy termék akkor felel meg a szabálynak, ha az előállítása során felhasznált nem származó anyagok a termékétől eltérő HR-alszám alá vannak besorolva.
Példa
Pörkölt kávé (HR 0901.21 alszám)
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a pörkölt kávéra (HR 0901.21 alszám) vonatkozó szabály a következőket írja elő:
„Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó [nem származó] anyagból (CTSH)”
A pörkölt kávé gyártója az EU-n és a partnerországon kívülről importált alábbi nem származó anyagokat használja fel:
- kávé, nem pörkölt (0901 11 HR-alszám)
Az előállítás során felhasznált valamennyi nem származó anyagot a pörkölt kávé vámtarifa-alszámától eltérő vámtarifa-alszám alá kell besorolni. Ezért a termék (pörkölt kávé) megfelel a származási szabálynak.