A fogalomtárban végrehajtott keresés a(z) „O” kifejezésre (169) találatot adott.
Kifejezések betűrendes gyűjteménye:
Egy termék akkor felel meg a szabálynak, ha az előállítása során felhasznált nem származó anyagok a termékétől eltérő HR-vámtarifaszám alá tartoznak.
Példa
További információk az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló fejezetének bevezető megjegyzéseiben találhatók.
Példa
Ülőbútor HR 94.01 vtsz.
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a képviselői helyekre vonatkozó szabály (a HR 94.01 vámtarifaszáma) a következőket írja elő:
„Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó [nem származó] anyagból (CTH)”
Az ülések gyártója az alábbi, az EU-n és a szabadkereskedelmi megállapodás partnerországán kívülről az EU-ba importált nem származó anyagokat használja fel:
- fűrészáru (HR 44.07 vámtarifaszám)
- szövetek (HR 52.08 vámtarifaszám)
- hab/porolon (HR 39.03 vámtarifaszám)
Az előállítás során felhasznált valamennyi nem származó anyagot az ülések vámtarifaszámától eltérő vámtarifaszám alá kell besorolni. Ezért a termék (ülések) megfelel a származási szabálynak.
A rövidítés a „Change of Chapter” (fejezetváltozások) rövidítése. Lásd: „A tarifális besorolás változása”.
Az a követelmény, hogy a preferenciális származású árukat a preferenciális kereskedelmi megállapodásban részes felek területén megszakítás nélkül elő kell állítani (azaz az előállítási folyamat során nem hagyják el az adott fél területét).
Előírja, hogy a megmunkálást vagy feldolgozást a felek területén kell elvégezni. A modern gyártási folyamatok nem mindig teszik lehetővé ennek a követelménynek a teljesítését. Előfordulhat, hogy bizonyos feldolgozást olyan országban kell végezni, amely nem részes fele a preferenciális megállapodásnak. Egyes intézkedések lehetővé teszik az ilyen külső megmunkálást vagy feldolgozást, feltéve, hogy az megfelel bizonyos meghatározott feltételeknek. A meghatározott feltételek be nem tartása a visszaszállított termék nem származóként történő kezelését eredményezi.
AKCS – Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja (AKCS) egy 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni államból álló szervezet, amelyet az 1975-ös Georgetowni Megállapodás hozott létre. Kuba kivételével mindegyikük aláírta az „AKCS-EK partnerségi megállapodás” néven is ismert Cotonoui Megállapodást. A megállapodás szabályozza a preferenciális kereskedelmi feltételeket, valamint az EU-val
fenntartott politikai, kereskedelmi és fejlesztési kapcsolatokat. 2019 decemberében az AKCS Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a Georgetowni Megállapodás felülvizsgálatát, amely a jelenlegi AKCS-államok csoportját az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetévé (OACPS) alakítja át.
Kapcsolódó tartalom:
A gazdasági partnerségi megállapodás keretében történő behozatal az EU-ba
Olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az importált nyersanyagokat vagy félkész termékeket a közösségi gyártók újrakivitel céljából feldolgozzák a Közösségen belül anélkül, hogy a felhasznált árukra vámot és héát kellene fizetniük.
Világ Állategészségügyi Szervezet. Nemzetközi szervezet, amelynek célja az állategészségügy javítása az egész világon. Az OIE által meghatározott szabványokat, irányelveket és ajánlásokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) globális referenciának ismeri el, különös tekintettel az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodásra (SPS).
Olyan kereskedelmi rendszer, amely egyes országok számára nem kölcsönös alapon egyoldalúan kedvezményes vámtarifákat biztosít. A GATT 1971-ben hagyta jóvá, lehetővé téve az iparosodott tagok számára, hogy egyirányú vámkedvezményeket fogadjanak el a fejlődő országok javára.
A mentességet 1979-ben általánosabbá és állandóbbá tették a „felhatalmazó záradék” elfogadásával, amely lehetővé tette az iparosodott országok számára, hogy olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek kiterjesztik a „differenciális és kedvezőbb elbánást” a fejlődő országokra.
Az EU 1971-ben indította el ezt a preferenciális rendszert, hogy segítse a fejlődő országokat termékeik nagyobb részének az iparosodott országokban történő értékesítésében és saját iparuk kiépítésében. A GSP-kedvezmények meghatározott országokból származó meghatározott termékek exportjára vonatkoznak.
A nem a legnagyobb kedvezményes elbánás alá tartozó országokból származó valamennyi árura, illetve az ismeretlen vagy kétséges származású árukra alkalmazandó behozatali vámok.
Olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a gyártelepi ár meghatározott százalékáig nem származó anyagokat használjanak fel. Ha azonban a különleges megmunkálási vagy feldolgozási szabály már lehetővé teszi a nem származó anyagok bizonyos százalékának felhasználását, a tűréshatár nem haladhatja meg ezt az összeget.
A maximális százalékos arány mindig az adott szabály által megengedett érték. A megengedett tűréshatár százalékos aránya preferenciális rendszerenként változik.