A fogalomtárban végrehajtott keresés a(z) „„” kifejezésre (19) találatot adott.
Kifejezések betűrendes gyűjteménye:
Az az elv, hogy a kereskedelmi partnerek között nem alkalmaznak megkülönböztetést, azaz mindegyik „legnagyobb kedvezményes elbánásban” részesül. A WTO-szabályok értelmében az egyetlen országgal megtárgyalt előnyt ki kell terjeszteni valamennyi WTO-tag kereskedelmi partnerre.
Az áruk származásának igazolására szolgáló rendszer, amely 2017. január 1-je óta alkalmazandó az Európai Unió általános preferenciarendszerére (GSP). Ez az úgynevezett származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító gazdasági szereplők saját megfelelőségi nyilatkozatának elvén alapul.A származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására való jogosultsághoz a gazdasági szereplőket nyilvántartásba kell venni annak az országnak az illetékes hatóságainál, ahol tevékenységüket végzik. A gazdasági szereplő „regisztrált exportőr” lesz.
Kapcsolódó tartalom:
Egy termék akkor felel meg a szabálynak, ha az előállítása során felhasznált nem származó anyagok a termékétől eltérő HR-vámtarifaszám alá tartoznak.
Példa
További információk az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló fejezetének bevezető megjegyzéseiben találhatók.
Példa
Ülőbútor HR 94.01 vtsz.
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a képviselői helyekre vonatkozó szabály (a HR 94.01 vámtarifaszáma) a következőket írja elő:
„Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó [nem származó] anyagból (CTH)”
Az ülések gyártója az alábbi, az EU-n és a szabadkereskedelmi megállapodás partnerországán kívülről az EU-ba importált nem származó anyagokat használja fel:
- fűrészáru (HR 44.07 vámtarifaszám)
- szövetek (HR 52.08 vámtarifaszám)
- hab/porolon (HR 39.03 vámtarifaszám)
Az előállítás során felhasznált valamennyi nem származó anyagot az ülések vámtarifaszámától eltérő vámtarifaszám alá kell besorolni. Ezért a termék (ülések) megfelel a származási szabálynak.
A rövidítés a „Change of Chapter” (fejezetváltozások) rövidítése. Lásd: „A tarifális besorolás változása”.
AKCS – Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja (AKCS) egy 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni államból álló szervezet, amelyet az 1975-ös Georgetowni Megállapodás hozott létre. Kuba kivételével mindegyikük aláírta az „AKCS-EK partnerségi megállapodás” néven is ismert Cotonoui Megállapodást. A megállapodás szabályozza a preferenciális kereskedelmi feltételeket, valamint az EU-val
fenntartott politikai, kereskedelmi és fejlesztési kapcsolatokat. 2019 decemberében az AKCS Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a Georgetowni Megállapodás felülvizsgálatát, amely a jelenlegi AKCS-államok csoportját az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetévé (OACPS) alakítja át.
Kapcsolódó tartalom:
A gazdasági partnerségi megállapodás keretében történő behozatal az EU-ba
Olyan kereskedelmi rendszer, amely egyes országok számára nem kölcsönös alapon egyoldalúan kedvezményes vámtarifákat biztosít. A GATT 1971-ben hagyta jóvá, lehetővé téve az iparosodott tagok számára, hogy egyirányú vámkedvezményeket fogadjanak el a fejlődő országok javára.
A mentességet 1979-ben általánosabbá és állandóbbá tették a „felhatalmazó záradék” elfogadásával, amely lehetővé tette az iparosodott országok számára, hogy olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek kiterjesztik a „differenciális és kedvezőbb elbánást” a fejlődő országokra.
Az EU 1971-ben indította el ezt a preferenciális rendszert, hogy segítse a fejlődő országokat termékeik nagyobb részének az iparosodott országokban történő értékesítésében és saját iparuk kiépítésében. A GSP-kedvezmények meghatározott országokból származó meghatározott termékek exportjára vonatkoznak.
A valamely kedvezményezett országból származó termékek általános preferenciarendszerből való kizárására használt kifejezés, amennyiben azok olyan versenyképességi szintet érnek el az uniós piacon, amelyen már nincs szükségük a GSP-re. A korábbi GSP-től eltérően, amely GSP-specifikus „ágazatokat” tartalmazott, az átsorolás jelenleg a Közös Vámtarifa (KVT) „szakaszain” alapul. Az egyes országokból származó egyes országokból származó termékek egy nagy csoportja (azaz egy adott ágazatban a Közös Vámtarifa 21) akkor „fokozatos” (kizárva) a GSP-ből, ha ezek a termékek az elmúlt három év éves átlagával meghaladják az ugyanazon termékek GSP keretében történő uniós behozatalának vonatkozó küszöbértékét (a termék típusától függően 57 %, 17,5 % vagy 47,2 %).
Az áruk „gazdasági állampolgárságát” jelöli, és nem tévesztendő össze a „származás” kifejezéssel. Az áru származása határozza meg, hogy milyen vámok, intézkedések, egyenértékű adók, mennyiségi korlátozások és kötelezettségek alkalmazandók.
Kapcsolódó tartalmak:
Az „importőr tudomása” lehetővé teszi az importőr számára, hogy preferenciális tarifális elbánást igényeljen az importált termékek származó helyzetével kapcsolatos saját ismeretei alapján, a termék exportőre vagy gyártója által rendelkezésre bocsátott és az importőr birtokában lévő bizonylatok vagy nyilvántartások formájában. Ez az információ érvényes bizonyítéka annak, hogy a termék származónak minősül.
A „belépési árrendszer” olyan minimális árküszöböt állapít meg, amely felett az importált termékek árát fenn kell tartani. A rendelet 15 fajta friss gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozik annak érdekében, hogy megvédje a termelőket a nemzetközi versenytől. Ezek a küszöbértékek a terméktől, a partnerországtól és a szezontól függenek. Az EPS értékvámokkal együtt alkalmazandó.