A fogalomtárban végrehajtott keresés a(z) „Y” kifejezésre (163) találatot adott.
Kifejezések betűrendes gyűjteménye:
Az uniós vámügyi szabályok és eljárások átfogó kerete, amelynek célja a papírmentes és teljesen automatizált vámunió megteremtése. Az Uniós Vámkódex 2016. május 1-jén lépett hatályba, de néhány átmeneti rendelkezés továbbra is érvényben van, elsősorban azért, mert még nem áll rendelkezésre az alakiságok kezelésére szolgáló valamennyi elektronikus rendszer.
A termék akkor felel meg a szabálynak, ha az összes vagy egyes nem származó anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának egy adott százalékát.
A nem származó anyagok értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő:
Egy termék regionális értéktartalma FOB-ban (%) = ((FOB – nem származó anyagok értéke)/FOB) x 100
ahol
„Nem származó anyagok értéke”: az Ön termékének előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyag behozatalakor érvényes vámérték, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, a nem származó anyagokért az EU-ban vagy a preferenciális partnerországban fizetett első megállapítható ár.
„vámérték” = az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (WTO vámérték-megállapítási egyezmény) összhangban megállapított érték.
„gyártelepi ár”: a termék azon gyártónak fizetett vagy fizetendő gyártelepi ára, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét és a termék előállítása során felmerült minden egyéb költséget, levonva ebből az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.
A szabály akkor teljesül, ha a nem származó anyagok százalékban kifejezett értéke nem haladja meg a termékspecifikus szabályban megállapított százalékot.
Az EU-Japán megállapodás szerinti számítási módszerről további információ az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló fejezetének „A nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása” című 4. megjegyzésében található.
Példa: Műanyag tok (HR 39.24 vámtarifaszám)
Egyes uniós kereskedelmi megállapodásokban a műanyag zsebekre (HR 39.24 vámtarifaszám) vonatkozó szabály a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során az összes [nem származó] felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A műanyag jugok gyártója az alábbi, az EU-n és a partnerországon kívülről importált nem származó anyagokat használja fel:
Műanyag granulátum (HR 39.03 vámtarifaszám) (érték: 2 EUR)
— Lid (HR 39.24 vámtarifaszám) (érték: 0,50 EUR).
A műanyag jug (gyártelepi ár: 6 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a felhasznált nem származó anyagok értéke nem éri el a gyártelepi ár 50 %-át.
Példa: Hóláncok (HR 73.15 vámtarifaszám)
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a hóláncokra vonatkozó szabály (HR 73.15 vámtarifaszám) a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során a 73.15 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A hóláncok gyártója az EU-n és a partnerországon kívülről importált alábbi nem származó anyagokat használja fel:
Lánc (HR 73.15 vámtarifaszám) (érték: 150 EUR)
Huzal rozsdamentes acélból (HR 72.23 vámtarifaszám) (érték: 60 EUR)
A hólánc (gyártelepi ár: 350 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a HR 73.15 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok értéke nem éri el a hólánc gyártelepi árának 50 %-át annak ellenére, hogy az összes nem származó anyag összértéke meghaladja a termék gyártelepi árának 50 %-át.
Egy ország vámhatósága által a behozatalra kivetett adó, pl. az érték százalékában vagy meghatározott mértékben.
Kapcsolódó tartalom:
A vámok beszedéséért és az áruk – többek között állatok, szállítások, személyes és veszélyes cikkek – vámterületre (például ország vagy vámunió) történő be- és kiáramlásának ellenőrzéséért felelős hatóságok vagy ügynökségek. A vámügyi feladatok kiterjednek az adózásra, a biztonságra és a kereskedelem megkönnyítésére.
Az áruknak az értékvámok szintjének meghatározására vonatkozó vámszabályokkal összhangban megállapított értéke.
Az áruk kivitelének módja, amennyiben az eladó kötelezettségeinek eleget tettek azt követően, hogy az árukat a vevő rendelkezésére bocsátották az importáló ország megnevezett rendeltetési helyén.
Az adott helyre történő szállítással kapcsolatos kockázatokat és költségeket az eladó viseli, kivéve a behozatalkor fizetendő vámokat, adókat és egyéb hivatalos illetékeket, valamint a teljesítendő vámalakiságok költségeit. A vevő felel a behozatalhoz szükséges vámokért, adókért vagy más hivatalos díjakért.
Az áruk kivitelének módja, amennyiben az eladó felel valamennyi szakaszért, beleértve a vámkezelést és a vámok vagy adók megfizetését is. A kockázatok és költségek csak akkor szállnak át, amikor az árukat leszállítják a vevőnek. Általában az eladó felel az áruk kirakodásáért is.
Általában az importőr fizeti a díjat. Az importőr bejelenti az áru vámköteles értékét az importáló ország vámhatóságának, és az áru értékének végső értékelését a vámhatóság végzi. Az értékbecslés alapjául leggyakrabban az ügyleti érték (a vevő által az eladónak ténylegesen kifizetett ár) szolgál.
A vámtarifa az áruimportra kivetett vám vagy adó. A legtöbb esetben értékvám (értékszázalék) vagy egyedi vám (pl. 100 USD/tonna). Ritkábban lehet olyan összetett vámtarifa, amely e két elemből áll. A vámokat többnyire az importra vetik ki, de vannak exportvámok is. A vámok növelik a kormány bevételeit és növelik az importált termékek árát, így a belföldön előállított termékek árelőnyhöz jutnak.
Kapcsolódó tartalom:
Egy termék akkor felel meg a szabálynak, ha az előállítása során felhasznált nem származó anyagok a termékétől eltérő HR-alszám alá vannak besorolva.
Példa
Pörkölt kávé (HR 0901.21 alszám)
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a pörkölt kávéra (HR 0901.21 alszám) vonatkozó szabály a következőket írja elő:
„Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó [nem származó] anyagból (CTSH)”
A pörkölt kávé gyártója az EU-n és a partnerországon kívülről importált alábbi nem származó anyagokat használja fel:
- kávé, nem pörkölt (0901 11 HR-alszám)
Az előállítás során felhasznált valamennyi nem származó anyagot a pörkölt kávé vámtarifa-alszámától eltérő vámtarifa-alszám alá kell besorolni. Ezért a termék (pörkölt kávé) megfelel a származási szabálynak.