Származási szabályok
Az EU különleges megállapodásokat vagy egyezményeket kötött partnerországaival a preferenciális vámtarifák tekintetében, amelyek egyedi származási szabályokat is tartalmaznak annak meghatározására, hogy egy termék mikor minősül a partnerországból származónak. Ilyen körülmények között a termék preferenciális tarifális elbánásban részesül.
A különböző megállapodások alapján az egyes partnerországokra alkalmazott származási szabályok nem azonosak, bár mind ugyanazokon a fogalmakon alapulnak. Ezért minden preferenciális rendszer külön származási szabályokat tartalmaz, amelyeket Önnek az alábbiak szerint kell megvizsgálnia:
- Kereskedelmi asszisztensem felsorolja a kiválasztott piacra vonatkozó termékspecifikus szabályokat
- Az általános elvek, rendelkezések és az alkalmazandó eljárások sajátosságainak áttekintése a nem uniós piacokról szóló részben található.
További információk az alapelvek magyarázatáról.
Származási eljárások
Származási igazolás
A származási igazolás olyan nemzetközi kereskedelmi okmány, amely igazolja, hogy a szállítmányban szereplő áruk egy meghatározott országból vagy területről származnak. A származási bizonyítványokat a behozatali vámáru-nyilatkozathoz (vagy az egységes vámokmányhoz, EV-hez) kell csatolni, amennyiben azokat az uniós vámhatóság rendelkezésére bocsátják.
Az áruk származó helyzetét az alábbiak valamelyikével lehet igazolni:
- nem preferenciális származási bizonyítvány. Igazolja, hogy az áruk származási országa nem jogosult preferenciális elbánásra – ezeket az igazolásokat általában a kereskedelmi kamarák állítják ki.
- preferenciális származási bizonyítvány – lehetővé teszi, hogy az áruk csökkentett vagy nulla vámtételben részesüljenek, ha nem uniós országból importálják őket, és az EU preferenciális megállapodást kötött az alábbiakkal:
Ezeket a bizonyítványokat az exportáló ország vámhatóságai állítják ki, és a vámkezeléskor be kell mutatni.
Az alkalmazandó bizonyítvány típusát az egyes preferenciális megállapodások határozzák meg: „A” formanyomtatvány (a GSP-rendszer esetében), „MED” EUR (a PEM-rendszer egyes konkrét esetei esetében) vagy „1” EUR (a többi eset esetében).
Alternatív megoldásként a 6 EUR-t meg nem haladó szállítmányok esetében az exportőrök a kereskedelmi partnerországtól függetlenül számlanyilatkozatot állíthatnak ki. A 6 EUR-t meghaladó értékű szállítmányok esetében a számlanyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azokat egy úgynevezett elfogadott exportőr bocsátotta ki.
A számlanyilatkozatok különleges esete a REX-rendszer:
A REX-rendszer az úgynevezett „származási nyilatkozatokat” kiállító gazdasági szereplők öntanúsításának elvén alapul.
A származásmegjelölő nyilatkozat olyan származásmegjelölő nyilatkozat, amelyet a regisztrált exportőr csatol a számlához vagy bármely más kereskedelmi okmányhoz. A származásmegjelölő nyilatkozat szövegét az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusának (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 343., 2015.12.29.) (CELEX 32015R2447) 22-07. melléklete tartalmazza.
A származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására való jogosultsághoz a gazdasági szereplőknek a származási országuk illetékes hatóságainak nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy adatbázisban. E nyilvántartásba vételt követően a gazdasági szereplő „regisztrált exportőrré” válik.
A regisztrált exportőr adataira vonatkozó információkat az EU REX-ről szóló külön oldalain teszik közzé. Ezen az oldalon a vállalatok ellenőrizhetik a származásmegjelölő nyilatkozatot benyújtó regisztrált exportőrök regisztrációjának érvényességét.
Megjegyzendő, hogy a 6 EUR-nál kisebb értékű szállítmányok esetében a származásmegjelölő nyilatkozatot nyilvántartásba vételi kötelezettség nélkül is ki lehet állítani.
A REX-rendszer fokozatos megvalósítása
A REX-rendszer fokozatosan felváltja a kormányzati hatóságok által kiállított származási bizonyítványokon és a gazdasági szereplők által kiállított számlanyilatkozatokon alapuló jelenlegi rendszert.
Először és fokozatosan alkalmazzák az általános preferenciarendszerre (GSP). Lásd a végrehajtás jelenlegi állását és az azt alkalmazó országok listáját.
Kötelező érvényű származási felvilágosítás (KSZF)
Ha bizonytalan az áru eredetével kapcsolatban, vagy egyszerűen jogbiztonságra törekszik, kérelmezheti a kötelező érvényű származási információkra vonatkozó határozat meghozatalát.
A KSZF-határozatok kötelezőek a birtokosra és az uniós vámhatóságokra nézve. Kibocsátásuk után érvényesek és kötelező erejűek, feltéve, hogy a KSZF-határozat kérelmezésekor leírt áruk és körülmények minden szempontból azonosak.Általában a kiállítás napjától számított három évig érvényesek.
Itt található a KSZF-ek kibocsátásáért felelős hatóságok listája mind a 27 uniós országban (lásd az 19. oldalt a HL C 29. számában, 2017.01.28.). A kötelező érvényű származási információkra vonatkozó további iránymutatás itt található.