EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós cégek már most is évente több mint 58 milliárd euró értékben exportálnak árukat és 28 milliárd euró értékben szolgáltatásokat Japánba. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és segíti őket abban, hogy jobban versenyezzenek ezen a piacon.

A megállapodás rövid áttekintése

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és más kereskedelmi akadályokat, és mindkét fél vállalatai számára megkönnyíti az importot és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • garantálja a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a kiváló minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét
  • Mindkét fél vállalatai jelentős mennyiségű pénzt és időt takarítanak meg az áruk kétoldalú kereskedelmében
  • a kereskedelmi akadályok által aránytalanul érintett kisebb vállalkozások fokozott támogatásáról rendelkezik

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. A piacra jutás számos európai termék esetében javulni fog, különösen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Vámtarifák

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

Hatálybalépésével a megállapodás megszüntette az uniós vámsorok 99 %-át és Japán vámsorainak 97 %-át. A még el nem törölt vámtarifákról, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről született megállapodás.

A termék tarifáinak ellenőrzéséhez ismernie kell a termékkódot, amely a Harmonizált Rendszer (HR) HR2017 kódján alapul, mind az európai, mind a japán kódok esetében.


Termékkódját a My Trade Assistant segítségével találhatjameg

Ellenőrizheti Japán behozatalra vonatkozó statisztikai kódját is.

A megállapodás megnyitja a japán piacot például az uniós mezőgazdasági export előtt. 

  • idővel számos sajtra, például a Goudára és a Cheddarra kivetett vámok megszűnnek
  • vámmentes kontingenst állapítottak meg a friss sajtokra (mint például a Mozzarella és a Feta)
  • a borexportra kivetett vámok a hatálybalépéssel megszűntek
  • a marhahús esetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • a sertéshús esetében a Japánba irányuló frisshús-kivitelre továbbra is csak alacsony vámok vonatkoznak, és a megállapodás teljes mértékben eltörölte a feldolgozott húsra kivetett vámokat.

Vámlebontási menetrendek

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy azonnal eltörlik a megállapodás hatálybalépésekor, vagy fokozatosan megszüntetik a vámlebontási ütemtervet követően.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja az „alapvám”, és ezen az alapvámtételen történik csökkentés. A termék vámtarifakódja segítségével megtalálja a termék alapvámtételére vonatkozó csökkentést.

Import Japánból
Export Japánba

Vámkontingensek (vámkontingensek)

A vámkontingensek bizonyos termékekre is alkalmazandók. Ezek olyan meghatározott árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra lesznek jogosultak.

A tejtermékek esetében a vámkontingensek kiosztását és az illetékek beszedését a Agriculture & Livestock Industries Cooperation (ALIC) végzi.

A kijelölt tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

Az EU–Japán Ipari Együttműködési Központ tájékoztatói (EU Business in Japan)

Egyes tengeri termékek behozatali kvóták hatálya alá tartoznak, és az importőrök kötelesek alkalmazni azokat.

További információk a japán vámkontingens-kérelmekről és -elosztásról.

A japán igazságügyi minisztérium (Japanese Ministry of Justice, Japan) által biztosított japán jogi fordítási adatbázis.

Védintézkedések

Az EU–Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedés” (azaz egy termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy megvédjen egy adott belföldi iparágat minden olyan termék behozatalának növekedésétől, amely súlyos kárt okoz az iparágnak, vagy azzal fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak egyes termékeknek a behozatal ilyen megugrásával szembeni védelmére.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marha- és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • tejsavófehérje-koncentrátum (WPC), tejsavópor
  • friss narancs
  • versenylovak

Lásd a mezőgazdasági védintézkedések listáját (368. oldal).

További információk a versenylovakra vonatkozó védintézkedésekről
További információk a tejsavóporra vonatkozó védintézkedésekről

 

A My Trade Assistant részletes tájékoztatást nyújt a tarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és megjeleníti az adott tarifacsoportokra vonatkozó vámlebontási ütemterveket.

 

Származási szabályok

A preferenciális elbánásra való jogosultsághoz az Ön termékének meg kell felelnie a megállapodás szerinti származási szabályoknak. Kérjük, ellenőrizze a „Származásiszabályok – Önértékelési eszköz (ROSA)” elnevezésű interaktív eszközta „Kereskedelmi asszisztensem” alkalmazásban, hogy felmérje, az Ön terméke megfelel-e a származási szabályoknak, és megtudja, hogyan kell elkészíteni a megfelelő dokumentumokat.

A származási szabályokra és a származási eljárásokra vonatkozó általános információk ebben a szakaszban találhatók.

A származás a forgalmazott áruk "gazdasági állampolgársága". Ha új vagy a témában, akkor az áruk szekcióban bemutatjuk a fő fogalmakat.

Származási szabályok

Hol találom a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete tartalmazza (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás szerinti alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifa alá tartozzon, az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

A termék „származik” az EU-ban vagy Japánban, ha az

A terméknek meg kell felelnie a fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is (például az elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, a változtatás tilalmának szabálya). Léteznek további rugalmassági mechanizmusok is, amelyek segítenek Önnek a termékspecifikus szabályoknak való megfelelésben (például tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok főbb típusaira

  • a hozzáadott érték szabálya – egy termékben az összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás megváltozása – az előállítási folyamat a tarifális besorolás megváltozását eredményezi a nem származó anyagok és a végtermék között – például papír előállítása (a harmonizált rendszer 48. árucsoportja) nem származó cellulózból (a harmonizált rendszer 47. árucsoportja)
  • egyedi műveletek – egyedi gyártási folyamatra van szükség, például szálak fonallá fonására – ezeket a szabályokat többnyire a textil-, ruházati és vegyipari ágazatban alkalmazzák

Tippek a termékspecifikus szabályoknak való megfeleléshez

A megállapodás további rugalmasságot biztosít, hogy segítsen Önnek megfelelni a termékspecifikus szabályoknak, például a toleranciának vagy a kumulációnak.

Tolerancia
  • a tűréshatárra vonatkozó szabály lehetővé teszi a gyártó számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, feltéve, hogy ezek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy fedélzeten lévő szabad árának 10 %-át
  • ez a tűréshatár nem használható fel a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagokra vonatkozó felső határérték túllépésére
  • azonban, és ez az EU–Japán megállapodás sajátossága, ez a tűréshatár akkor alkalmazható, ha a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban előírt tömeg-küszöbértéket, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10 %-át – ezen a 10 %-on felül ezeknek az anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk
  • egyedi tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt textíliákra és ruházati cikkekre, amelyek a 3-A. melléklet 6–8. megjegyzésében szerepelnek. Termékspecifikus származási szabályok bevezető megjegyzései
Kumuláció

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás a származás kumulációjának két módjáról rendelkezik

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok az EU-ból származónak tekinthetők (és fordítva), ha azokat egy termék előállítása során használják fel az EU-ban
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás minősítő műveletnek tekinthető az EU-ban, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e maguknak az anyagoknak a származóvá minősítéséhez (és fordítva)

Egyéb követelmények

Az Ön termékének meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például az elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, illetve a változtatás tilalmának.

A változtatás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket az EU-ból Japánba (és fordítva) kell szállítani anélkül, hogy harmadik országban további feldolgozásra kerülnének.

Egyes műveletek elvégezhetők harmadik országban, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, például:

  • jelölések, címkék, plombák vagy bármely olyan dokumentáció hozzáadása vagy elhelyezése, amely biztosítja az importáló ország sajátos belföldi követelményeinek való megfelelést
  • jó állapotban tartósított termékek
  • tárolás
  • a szállítmányok felosztása

A vámhatóságok bizonyítékot kérhetnek a szabálynak való megfelelésről, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magukkal az árukkal kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében lehetőség van a kedvezményes vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban fizetett vámok visszatérítésére.

Származási eljárások

Az exportőröknek és importőröknek követniük kell a származási eljárásokat. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Pontosítják például, hogy hogyan kell nyilatkozni a termék származásáról, hogyan kell preferenciákat igényelni, vagy hogyan tudják a vámhatóságok ellenőrizni a termék származását.

Kedvezményes tarifa igénylése 

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást kérhetnek a következők alapján:

  • az exportőr által rendelkezésre bocsátott származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért kérjük, látogasson el a következő weboldalra:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr nyilatkozata

Az exportőrök származásmegjelölő nyilatkozat benyújtásával nyilatkozhatnak arról, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban ezt az alábbiak tehetik meg:

  • a regisztrált exportőri rendszerben (REX) regisztrált exportőr, és ugyanez a REX-szám más uniós preferenciális kereskedelmi megállapodások (például az EU Kanadával kötött kereskedelmi megállapodása) esetében is használható
  • bármely exportőr, feltéve, hogy a szállítmány összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t

Japánban a következő módon lehet elkészíteni:

  • hozzárendelt japán vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító bármely kereskedelmi okmányon;
  • a származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén és japán nyelven is elkészíthető, és a 3-D. mellékletben található, az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr benyújtsa a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását
  • az exportőröknek kóddal kell jelölniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban használt származási kritériumokat (lásd a 3-D. mellékletet)

Benyújtás és érvényesség

  • a származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításától számított 12 hónapig érvényes
  • a származásmegjelölő nyilatkozat általában egy szállítmányra vonatkozik, de 12 hónapot meg nem haladó időszak alatt azonos termékek több szállítmányára is vonatkozhat. 

Az EU–Japán GPM iránymutatása az azonos termékek több szállítmányára vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatról további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr ismeretei
  • az importőrök az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján igényelhetnek kedvezményes vámokat – ez alapulhat a termék exportőre vagy gyártója által benyújtott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodáshoz kapcsolódó, az importőr ismereteire vonatkozó iránymutatás további magyarázatokkal szolgál.
  • mivel az importőr saját tudása alapján nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és egyetlen exportőrt vagy gyártót sem kell azonosítani, illetve semmilyen intézkedést nem kell tenni az áruk preferenciális származásával kapcsolatban az exportáló Fél területén
  • az „importőr ismereteit” felhasználó importőrt nem kell regisztrálni a REX-adatbázisban

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy a behozott termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés alapja:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló felek vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél nem látogathatja meg az exportőrt
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről

Termékkövetelmények 

A műszaki szabályok közé tartoznak a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a sajátos műszaki jellemzőket, amelyekkel a terméknek rendelkeznie kell, mint például a tervezés, a címkézés, a csomagolás, a funkcionalitás vagy a teljesítmény, és azért fontosak, mert biztosítják a fontos közpolitikai célkitűzések, például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága elérését.

Ezek a követelmények olyan kérdésekhez kapcsolódhatnak, mint

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségügyi és biztonsági szabályok és követelmények, SPS
  • Az importált árukra vonatkozó környezetvédelmi előírások.

Ezeket a szabályokat be kell tartania, hogy a termékeit értékelni lehessen annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

 

Ha többet szeretne megtudni a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el a My Trade Assistant oldalra, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

Az alábbi termékkategóriákban részletesebben tájékozódhat a termékkövetelményekről és a vonatkozó linkekről.

Az egészségügyi és növény-egészségügyiintézkedések  (pl. törvények, rendeletek, szabványok) olyan intézkedések, amelyek az embereket, az állatokat és a növényeket védik a betegségektől, kártevőktől vagy szennyező anyagoktól.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről származó behozatalt is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

Az EU és Japán közötti állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről itt olvashat bővebben.

Az EU-hoz hasonlóan Japán is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági normái közé tartozik. Például Japán nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelésben, és a GMO-k szabályozása nagy jelentőséggel bír a japán fogyasztók számára.

A Japánból importált valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós szabványoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat. 

Ezenkívül az állati termékek Japánból az EU-ba irányuló minden behozatalát állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. 

Ilyen bizonyítványt csak olyan illetékes japán hatóság állíthat ki, amelyről a Bizottság hivatalosan elismerte, hogy képes igazolni az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést. 

A kereskedelmi megállapodás segít biztosítani, hogy termékeit ne akadályozzák indokolatlan egészségügyi és növény-egészségügyi kereskedelmi akadályok a japán piacra való belépésben, és segít egyszerűsíteni és felgyorsítani a Japánba irányuló élelmiszerexport jóváhagyási eljárásait.

Ha Japánból importál az EU-ba, itt tudhat meg többet az állat- és növényegészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket a „My Trade Assistant” (Kereskedelmi asszisztensem) oldalon találja.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet, és így jelentős terhet jelenthetnek az Ön mint exportőr számára.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja vállalkozását vagy megakadályozza az exportálást, elmondhatja nekünk
  • az online űrlap segítségével számoljon be arról, hogy mi akadályozza a Japánba irányuló exportját, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és meghozza a megfelelő intézkedéseket

Lépjen velünk kapcsolatba

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően a következők ellenőrzését foglalja magában:

  • a fizetendő vámok
  • az áru pontos megnevezése, származása és értéke
  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)
  • a konkrét jogszabályoknak, például a környezetvédelmi jogszabályoknak, az egészségügyi követelményeknek, az állat- és növény-egészségügyi, valamint a minőségi előírásoknak való megfelelés

Az EU–Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről lépésre haladó útmutatókból tájékozódhat arról, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészítenie a termékek vámkezeléséhez.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok megkövetelhetik az alábbi elemek mindegyikét vagy némelyikét:

  • kereskedelmi számla (a formájára és tartalmára vonatkozó konkrét követelmények a „My Trade Assistant”oldalon találhatók)
  • Hajóraklevél vagy légi fuvarlevél
  • csomagolási lista, fuvarszámlák és biztosítási igazolások (néhány esetben szükséges)
  • egyes árukra vonatkozóbehozatali engedélyek
  • tanúsítványok, amelyek tanúsítják, hogy a termék megfelel a kötelező termékelőírásoknak, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, a címkézésnek és a csomagolásnak
  • származási igazolás – származási nyilatkozat

Az egyértelműség érdekében érdemes lehet előzetesen kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást kérni.

 

A termék vámkezeléséhez szükséges dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a „My Trade Assistant” oldalra.

A japán vámhatóság tájékoztatást nyújt a japán vámeljárásokról, beleértve a szükséges dokumentumokat is

Japán kilenc különböző vámjogrendszernek is otthont ad, és érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az Ön számára relevánsakkal, hogy a vámeljárás zökkenőmentesebb legyen az Ön terméke számára.

Eljárások

A preferenciális vámtarifa igénylése céljából a termékek származásának bizonyítására vonatkozó szabályok, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésére vonatkozó szabályok leírása a származási szabályokról szóló fenti szakaszban található.

A behozatali és kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi árujelzők

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás a szellemitulajdon-jogok fokozott védelméről rendelkezik azon európai vállalatok számára, amelyek innovatív, művészi, megkülönböztethető és kiváló minőségű termékeket exportálnak Japánba. A kötelezettségvállalásokat megerősítik, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok védelmére, a védjegyekre, a szerzői jogok védelmére, a szabadalmakra, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási vizsgálatok adatvédelmének közös minimumszabályaira, valamint a polgári jogi jogérvényesítésre vonatkozóan.

A megállapodás elismeri a különleges státuszt, és több mint 200 európai mezőgazdasági terméknek biztosít oltalmat a japán piacon egy meghatározott európai földrajzi helyről, az úgynevezett földrajzi árujelzőkből. A mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatban kétoldalú megállapodás tárgyát képező földrajzi árujelzők tulajdonosai védelmet élveznek a hamisítással szemben. Az EU-ban és Japánban oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzéke a gazdasági partnerségi megállapodás 14-B. mellékletében található.

Szabadalmak

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti, hogy a két fél együtt fog működni a szabadalmi oltalom megerősítésének fenntartása érdekében.

A megállapodás értelmében mind az EU, mind Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy meghosszabbítja a gyógyszeripari termékek és a mezőgazdasági vegyipari termékek szabadalmi oltalmának időtartamát. Ha többet szeretne megtudni a japán szabadalmakról, beleértve a bejelentési és vizsgálati eljárásokat is, kérjük, olvassa el a Japán Szabadalmi Hivatalt.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyéb kérdések

A Japán Szabadalmi Hivatal áttekintést nyújt a használati mintákról, a formatervezési mintákról , a védjegyekről és a szerzői jogokról.

A Gazdasági Minisztérium további magyarázattal szolgál az Ön szellemi tulajdonjogainak érvényesítésével kapcsolatban is.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára a szolgáltatásnyújtást, és nagyobb mobilitást biztosít a vállalati alkalmazottak számára, hogy munkájukat a helyszínen végezhessék.

A vállalat személyzetének ideiglenes mozgása 

8-C. melléklet: Egyetértés a természetes személyek üzleti célú mozgásáról

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségvállalásokat ír elő a természetes személyek belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő jegyzéke bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid időszakra érkező üzleti látogatókra vonatkozóan. A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó bizonyos fenntartásokat, korlátozásokat és további rendelkezéseket az Európai Unió és Japán 8-B. melléklet IV. mellékletében szereplő jegyzéke írja elő. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók a szolgáltatások valamennyi kereskedelmére, például olyan rendelkezést, amely megerősíti a Feleknek a szolgáltatások szabályozásához való jogát. Az EPA megerősíti a hatóságok azon jogát, hogy fenntartsák a közszolgáltatásokat, és nem kényszeríti a kormányokat arra, hogy privatizálják vagy deregulálják a közszolgáltatásokat, mint például az egészségügy, az oktatás és a vízügy területén.

Konkrét kötelezettségvállalásokat fogadtak el olyan ágazatokban, mint például:

  • postai és futárpostai szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

Képzett személyzet mozgása

Általános információk a vízumokról
Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének „A 8. fejezet ütemtervei” IV. függelékében („A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységeinek korlátozása Japánban”) előírtak szerint korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos munkajogi törvény vonatkozik a munkavállalók védelmére.  Ezek a munkajogi törvények elvben minden japán munkaviszonyra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy hogy a vállalat külföldi vagy Japánban bejegyzett.  Az e törvényekre vonatkozó szabályozás a Japánban dolgozó külföldi munkavállalókra is vonatkozik, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e törvények szerinti jogi meghatározásának. 

A humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos általános információk a japán munkajogi rendszerről a következő címsorokban említett weboldalakon érhetők el:

Általános információk a humánerőforrás-gazdálkodásról
Külföldi foglalkoztatás esetén figyelembe veendő szabályok
Tájékoztatás a főbb munkaügyi szabályokról

 Távközlési és számítástechnikai információs szolgáltatások

Japánban

  • Atávközlési üzleti törvény tágan határozza meg a távközlés fogalmát: „kódok, hangok vagy képek továbbítása, továbbítása vagy vétele kábelen, rádión vagy bármely más elektromágneses formában”.
  • a távközlési szolgáltatás fogalommeghatározása a következő: „mások kommunikációjának távközlési eszköz használatával történő közvetítése, vagy más módon távközlési eszköz mások általi kommunikáció céljára történő felkínálása”, és
  •  atávközlési üzletág a meghatározás szerint „olyan üzletág, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások szükségleteinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszóró létesítmény biztosítását”. 

A japán távközlési üzletágba történő piacra lépésről szóló kézikönyv – amely csak japán nyelven érhető el –, amely általában a „távközlési üzletág” fogalommeghatározása alá tartozik, és ezért bejelentést vagy nyilvántartásba vételt igényel.

Belépés a japán piacra
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Manual for Market Entry into the Japanese Telecommunications Business, 2016. június (angol nyelven). Kérjük, vegye figyelembe, hogy előfordulhat, hogy az angol nyelvű változat nem naprakész. Ezenkívül kiegészítő anyagok (többek között olyan példák, amelyek azt jelzik, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazandó-e bizonyos vállalkozásokra) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint annak 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre.
  • A következő kézikönyvek és iránymutatások itt is elérhetők:
    • Manual for Market Entry into General Cable Broadcasting Business (angol nyelven);
    • Kézikönyv a távközlési szolgáltatók hálózatainak kiépítéséhez (angol nyelven); és
    • Iránymutatások a közművek tulajdonában lévő oszlopok, csatornák, kábelcsatornák és hasonló létesítmények használatához (angol nyelven).
Szigorodnak az informatikai ágazatba történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályok

A befelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása (METI, angol) - Abefelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó iparágak kiegészültek az IT-vel kapcsolatos vállalkozásokkal.

Közbeszerzés

Japánban és az EU-ban a nemzeti, regionális és önkormányzati kormányzatok évente több milliárd euró értékben vásárolnak vagy szereznek be árukat és szolgáltatásokat magánvállalatoktól. Közbeszerzési szerződéseket vagy pályázatokat írnak ki, amelyekre a vállalatok ajánlatot tesznek. 

A gazdasági partnerségi megállapodás kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és mindkét fél vállalatai számára új piacokat nyit meg.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek

  • tiltsa meg az egyik fél által a másik fél ajánlattevőivel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetést
  • a közbeszerzési eljárások átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel
  • maximalizálni kell az uniós vállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségeit Japánban minden kormányzati szinten – nemzeti, regionális és önkormányzati szinten egyaránt

Az uniós vállalkozásoknak a Japánban meghirdetett közbeszerzési szerződésekhez való fokozott hozzáférése olyan ágazatokra terjed ki, mint

  • vasutak
  • kórházak
  • felsőoktatási intézmények
  • villamosenergia-elosztás

További információk

Beruházás

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és megerősíti a felek azon jogát, hogy szabályozzák a nem kimerítő felsorolásban elfogadott jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötése érdekében.

Ami a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét és a beruházások liberalizációját illeti, az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listarendszert fogadott el, amely felsorolja a fenntartandó meglévő és jövőbeli nem megfelelő intézkedéseket, miközben elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházások valamennyi határokon átnyúló kereskedelmét.

A beruházások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát. 

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseivel kapcsolatos fenntartásokat illetően lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében foglalt menetrendjét, amely a következő linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseivel kapcsolatos fenntartásokat illetően lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt menetrendjét, amely a következő linkeken érhető el:

A befektetők üzleti célú mozgásával kapcsolatban kérjük, olvassa el a fenti Szolgáltatások szakaszt.

Hogyan hozzunk létre üzleti tevékenységet Japánban

Áttekintés az üzleti tevékenység megkezdéséről Japánban
Kötelező formanyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések korlátozása

A deviza- és külkereskedelmi törvény szerinti eljárások áttekintése

A deviza- és külkereskedelmi törvény és az értesítési rendszer áttekintése (japán nyelven)

Deviza- és külkereskedelmi törvény (angol és japán). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információkért kérjük, tekintse meg a japán nyelvű változatot.

 

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény alkalmazási körének magyarázata

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdése értelmében „külföldi befektető” a következő személyek bármelyike, aki a FEFTA 26. cikke (2) bekezdésének tételeiben felsorolt befelé irányuló közvetlen befektetéseket stb. hajt végre, vagy a FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott felvásárlást hajt végre:
olyan természetes személy, aki Japánban nem rendelkezik lakóhellyel;
ii. külföldi jog alapján létrehozott vagy külföldi országban székhellyel rendelkező szervezet;
olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. alpontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy előírt társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege az összes szavazati jog legalább 50 %-a; vagy
iv. olyan japán jogalany, amelyben a fenti i. pontban meghatározott személyek vagy a társaság összes tisztségviselőjének többségét, vagy a képviseleti jogkörrel rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Iparágak, amelyekben előzetes bejelentés szükséges
Bejelentési formanyomtatványok

A megfelelő forma a befektetési eszközöktől függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések ösztönzésére

Érdeklődési intézmények & konzultáció

Office of Invest Japan

Az érintett minisztériumok és ügynökségek mindegyike rendelkezik egy Invest Japan Office-szal (angol nyelven), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire reagál:

  • tájékoztatás kérése a beruházásokról és a beruházási lehetőségek kérelmezéséről; és
  • panaszok a fejlett értesítési rendszer, az úgynevezett „beavatkozást mellőző levélrendszer” feldolgozásával és a beruházásokkal kapcsolatban.
  • Az egyes érintett minisztériumokban/ügynökségekben az Invest Japan hivatalával való kapcsolatfelvételhez szükséges angol nyelvű kérdőíveket a JETRO bocsátja rendelkezésre: INVEST JAPÁN Irodák: Kapcsolattartási adatok (angol)
  • A JETRO egyablakos ügyintézést biztosít azon külföldi befektetők számára, akik üzleti bázisukat Japánban kívánják létrehozni vagy bővíteni: Invest Japan Business Support Center (IBSC) (angol nyelven)
Invest Japan Hotline
  • A JETRO támogató központja a Japánban befektetni kívánó külföldi vállalatok és külföldi kapcsolt vállalkozások számára. A szolgáltatások nem japán nyelven érhetők el: Invest Japan Hotline (angol nyelven)
Egyéb hasznos linkek

kkv

Az EU–Japán megállapodás külön fejezetet szentel a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), meghatározva, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk egymás piacához való hozzáférésről.

A Japánba exportáló uniós kkv-kat támogató uniós weboldal

Japán weboldal a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Ez az európai kkv-knak szóló weboldal konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokra mutató linkeket, valamint vámtarifakódonként kereshető adatbázist tartalmaz, amely a japán piacra vonatkozó piacra jutási információkat tartalmazza.

Elosztó csatorna

Gyakorlati értékesítési csatorna létrehozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a terméket japán polcokra és kiskereskedőkbe juttassa. Ez megköveteli a japán nemzeti és helyi forgalmazók biztosítását, különösen a kereskedelem nyelvi, technikai és logisztikai akadályainak leküzdése érdekében.

A Gyártott Import és Belföldi Promóciós Szervezet (MIPRO), az EU–Japán Ipari Együttműködési Központ jó kiindulási pont valamennyi uniós gyártó számára.

A Japán Külkereskedelmi Szervezetnek (JETRO) is van egy platformja a nemzetközi üzleti kapcsolatok összehangolására, ahol a japán és a külföldi eladók és vevők értesítéseket helyezhetnek el.

Magyarázat a kereskedelmi vállalkozások szerepének fontosságáról

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak az importált áruk értékesítésében Japánban, összekötőként működnek a külföldi gyártók és a japán vásárlók között, és fordítva.

A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között a következőket foglalja magában:

  • a kereslet azonosítása
  • segítségnyújtás a gyártók és a vevők közötti tárgyalásokhoz
  • a behozatali/kiviteli eljárások lezárása. 

A kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak a kereslet és / vagy a helyi partnerek azonosításában Japánban, és

  • Általános kereskedelmi cégek, amelyek szinte bármivel foglalkoznak
  • szakosodott kereskedelmi cégek, amelyek csak meghatározott termékekkel (pl. acéltermékekkel, élelmiszeripari termékekkel stb.) foglalkoznak.

Linkek és kapcsolatok

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU–Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió japán küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?