Version: 1.1.0.31 (2021-01-15 15:15)

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán gazdasági partnerségi megállapodása 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós vállalkozások már most is évente több mint 58 milliárd euró értékű árut és 28 milliárd euró értékű szolgáltatást exportálnak Japánba. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és ezáltal segíti őket abban, hogy versenyképesebbek legyenek ezen a piacon.

A megállapodás dióhéjban

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és más kereskedelmi akadályokat, és mindkét fél vállalatai számára megkönnyíti a kivitelt és a behozatalt
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosít a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozások számára
  • javítja a szellemi tulajdonjogok védelmét Japánban, valamint a kiváló minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét.
  • mindkét fél vállalatai jelentős pénzösszegeket és időt takarítanak meg, amikor árukkal kereskednek a kétoldalú piacon
  • fokozott támogatást biztosít a kereskedelmi akadályok által aránytalanul sújtott kisebb vállalkozások számára

 

Japán már most az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás, különösen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Tarifák

 

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

A megállapodás hatálybalépésével az uniós vámsorok 99 %-át és Japán vámsorainak 97 %-át liberalizálta. A még nem liberalizált vámtarifákról, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről állapodtak meg.

A megállapodás megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, például

  • Számos sajtra, például a Goudára és a Cheddarra kivetett vámok idővel megszűnnek.
  • Vámmentes kontingenst állapítottak meg a friss sajtokra (például Mozzarella és Feta)
  • A hatálybalépéskor megszűntek a borexportra kivetett vámok
  • A marhahús tekintetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • A sertéshús tekintetében a Japánba irányuló frisshús-exportra továbbra is csak alacsony vámok vonatkoznak, és a megállapodás teljes mértékben liberalizálja a feldolgozott húst.

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy azonnal megszüntetik a megállapodás hatálybalépésekor, vagy fokozatosan, a vámlebontás ütemtervét követően.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja az „alapérték”, és az alapértéken csökkentésekre kerül sor. A termék vámtarifakódja lehetővé teszi, hogy megtalálja az Ön termékének alaptarifájára vonatkozó csökkentést.

Ha Japánba exportál, ellenőriznie kell Japán vámlebontási ütemtervét, míg ha Japánból importál, ellenőriznie kell az EU vámlebontási ütemtervét.

EU

Japán

A vámkontingensek bizonyos termékekre is vonatkoznak. Ezek olyan konkrét árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra lesznek jogosultak.

Az EU-Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedés” (azaz egy termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy megvédje az adott belföldi iparágat bármely olyan termék behozatalának növekedésétől, amely súlyos kárt okoz az iparágnak, vagy azzal fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedésekkel védik az egyes termékeket a behozatal ilyen ugrásaival szemben.

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések listáját.

 

Kereskedelmi asszisztensem részletesen tájékoztatja Önt a vámtarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és megjeleníti a vonatkozó tarifasorokra vonatkozó vámlebontási menetrendeket.

Származási szabályok

Ez a szakasz a kereskedelmi megállapodás fő származási szabályait és származási eljárásait ismerteti.

Az eredet a forgalmazott áruk „gazdasági honossága”. Ha Ön újdonságnak számít a témában, az árukról szóló rész fő fogalmaiba mutat be.

Származási szabályok

Az Ön termékének meg kell felelnie bizonyos szabályoknak, amelyek igazolják a termék származását ahhoz, hogy jogosult legyen a kedvezményes vámtételre.

Hol találhatók a származási szabályok?

A származási szabályokat az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete tartalmazza (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy terméke az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifára jogosult legyen, az szükséges, hogy az EU-ból vagy Japánból származzon.

Egy termék „származik” az EU-ból vagy Japánból, ha

A terméknek meg kell felelnie az e fejezetben meghatározott valamennyi egyéb alkalmazandó követelménynek is (például nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). További rugalmassági mechanizmusok is léteznek, amelyek segítik Önt a termékspecifikus szabályok betartásában (pl. tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok főbb típusaira

  • a hozzáadott értékre vonatkozó szabály – a termékben lévő valamennyi nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás változása – az előállítási folyamat a nem származó anyagok és a végtermék közötti tarifális besorolás megváltozását eredményezi – például papír előállítása (a Harmonizált Rendszer 48. árucsoportja) nem származó cellulózból (a Harmonizált Rendszer 47. árucsoportja)
  • egyedi műveletek – különleges gyártási folyamat szükséges, például a szálak fonalas fonása – ezeket a szabályokat elsősorban a textilruházati és a vegyiparban alkalmazzák.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályok a kereskedelmi asszisztensemnél találhatók.

Tippek a termékspecifikus szabályoknak való megfeleléshez

A megállapodás további rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy Ön betartsa az olyan termékspecifikus szabályokat, mint a tolerancia vagy a kumuláció.

Tűrés
  • a tűréshatár lehetővé teszi a gyártó számára a termékspecifikus szabály által általában tiltott nem származó anyagok felhasználását, amennyiben azok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy szabad fedélzeti árának 10 %-át.
  • ez a tűréshatár nem használható a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagok értékküszöbének túllépésére.
  • ugyanakkor, és ez az EU-Japán megállapodás sajátossága, ez a tűréshatár alkalmazható azokban az esetekben, amikor a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban a tömegre vonatkozóan előírt küszöbértéket, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10 %-át – az említett 10 %-ot meghaladó értékben, ezen anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk.
  • Különleges tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50-63. árucsoportjaiba besorolt textíliákra és ruházati cikkekre, amelyek a 3-A. melléklet 6-8. megjegyzésében szerepelnek a termékspecifikus származási szabályokra vonatkozó bevezető megjegyzésekben.
Kumuláció

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a származás halmozásának két módját írja elő.

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok az EU-ból származónak tekinthetők (és fordítva), amennyiben azokat az EU-ban valamely termék előállításához használják fel
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak számít annak érdekében, hogy elősegítse a termékspecifikus szabálynak való megfelelést (azaz a Japánban végzett feldolgozást az EU-ban minősített műveletnek lehet tekinteni, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e ahhoz, hogy maguk az anyagok is származóvá váljanak (és fordítva)

Egyéb követelmények

Az Ön termékének meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például az elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, vagy a változtatás tilalmára vonatkozó szabálynak.

A változtatás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket az EU-ból Japánba (és fordítva) kell szállítani anélkül, hogy azokat harmadik országban tovább feldolgoznák.

Egyes műveletek akkor végezhetők harmadik országban, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, mint például:

  • jelzések, címkék, pecsétek vagy bármilyen dokumentáció hozzáadása vagy felhelyezése az importáló ország egyedi hazai követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében
  • a termékek jó állapotban való tartósítása
  • tárolás
  • szállítmányok megosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabály betartásának igazolását, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magával az áruval kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás lehetővé teszi a kedvezményes vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagokra korábban megfizetett vámok visszatérítését.

Származási eljárások

Az exportőröknek és importőröknek követniük kell a származási eljárásokat. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza tartalmazza. Egyértelművé teszik például, hogy hogyan kell bejelenteni a termék származását, hogyan kell igényelni a preferenciákat, vagy hogy a vámhatóságok hogyan ellenőrizhetik a termék származását.

Hogyan lehet kedvezményes díjszabást igényelni?

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást igényelhetnek az alábbiak alapján:

  • az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért kérjük, látogasson el a következő oldalra:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr nyilatkozata

Az exportőrök származásmegjelölő nyilatkozat benyújtásával maguk is kijelenthetik, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban:

Japánban:

  • Japán vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

Benyújtás és érvényesség

AzEU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás az azonos termékek többszöri szállítmányaira vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatra vonatkozó iránymutatása további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr tudomása
  • az importőrök preferenciális vámtarifákat igényelhetnek az importált termékek származásával kapcsolatos saját ismereteik alapján – alapulhatnak a termék exportőre vagy gyártója által rendelkezésre bocsátott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon.AzEU-Japán gazdasági partnerségi megállapodással kapcsolatos, az importőrök ismereteire vonatkozó iránymutatás további magyarázatokkal szolgál.
  • mivel az importőr saját tudomása alapján nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és az exportáló Fél területén sem exportőrt, sem gyártót nem kell azonosítani, sem intézkedést tenni az áruk preferenciális származásával kapcsolatban.
  • az „importőr ismereteit” használó importőrnek nem kell regisztrálnia a REX-adatbázisban.

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy az importált termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés alapja:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló fél vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél exportőrnél tett látogatásai nem engedélyezettek
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről.

Termékkövetelmények

A műszaki szabályok közé tartoznak a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a konkrét műszaki jellemzőket, amelyekkel az Ön termékének rendelkeznie kell, mint például a tervezés, a címkézés, a csomagolás, a funkcionalitás vagy a teljesítmény, és azért fontosak, mert biztosítják a fontos közpolitikai célok – például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága – elérését.

Önnek követnie kell ezeket a szabályokat annak érdekében, hogy termékeit értékelni lehessen, megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

Ha meg szeretné tudni, milyen szabályok és követelmények vonatkoznak az Ön termékére, látogasson el a Saját Kereskedelmi Asszisztenshez, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

Emberekre, állatokra és növényekre vonatkozó egészségügyi követelmények

Azegészségügyi és növény-egészségügyiintézkedések(pl. törvények, rendeletek, szabványok) az emberek, állatok és növények betegségekkel, kártevőkkel vagy szennyező anyagokkal szembeni védelmét szolgáló intézkedések.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszer-ipari termékek, köztük az EU-n kívülről behozott termékek biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

További információk az EU és Japán közötti állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről itt találhatók.

Az EU-hoz hasonlóan Japánban is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásait alkalmazza. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelés során. Ezenkívül a japán fogyasztók számára rendkívül fontosak a GMO-kat ellenőrző szabályozások.

A Japánból importált valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós előírásoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat.

Ezen túlmenően az állati termékek Japánból az EU-ba történő behozatalát állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Ilyen bizonyítványt kizárólag olyan illetékes hatóság adhat ki Japánban, amelyet a Bizottság hivatalosan is elismert olyan testületként, amely képes tanúsítani az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést.

A kereskedelmi megállapodás segít annak biztosításában, hogy az Ön termékeinek a japán piacra való belépését ne akadályozzák indokolatlan SPS kereskedelmi akadályok, valamint elősegíti a Japánba irányuló élelmiszer-kivitelének jóváhagyására vonatkozó eljárások egyszerűsítését és felgyorsítását.

Ha Japánból importál az EU-ba, itt találhat további információkat az állat- és növény-egészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályok és követelmények a „Kereskedelmi asszisztensem” menüpontban találhatók.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet, és így jelentős terhet róhatnak Önre mint exportőrre.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja vállalkozását vagy megakadályozza, hogy exportáljon, közölje velünk

  • az online űrlap segítségével jelentse be, hogy mi akadályozza meg az Ön Japánba irányuló exportját, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő lépéseket

Kapcsolatfelvétel

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően a következőkre terjed ki:

  • a fizetendő vámokról

  • az áruk helyes leírása, származása és értéke

  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)

  • a konkrét jogszabályoknak, például a környezetvédelmi jogszabályoknak, az egészségügyi követelményeknek, az állat- és növény-egészségügyi előírásoknak, valamint a minőségi előírásoknak való megfelelés

Az EU-Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről lépésre lebontott útmutatókat olvashat, amelyek ismertetik, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészítenie a termékek vámkezeléséhez.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok az alábbi elemek mindegyikét vagy némelyikét bekérhetik:

Az egyértelműség érdekében Ön előzetesen kérelmezheti a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy a kötelező érvényű származási felvilágosítást.

 

Atermék vámkezeléséhez benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a Saját Kereskedelmi Asszisztens honlapra.

Eljárások

Annak leírásához, hogy az Ön termékeinek származását hogyan kell igazolni ahhoz, hogy preferenciális vámtarifát igényelhessenek, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat lásd a származási szabályokról szóló fenti szakaszban.

A behozatali és kiviteli vámeljárással kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi árujelzők

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás fokozott szellemitulajdon-jog-védelmet biztosít az innovatív, művészi, megkülönböztetett és kiváló minőségű termékeket Japánba exportáló európai vállalkozások számára. A kötelezettségvállalások megerősítésre kerülnek, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok, a védjegyek, a szerzői jogi védelem, a szabadalmak, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási tesztek adatainak védelmére vonatkozó közös minimumszabályok, valamint a polgári jogi jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A megállapodás elismeri a különleges státuszt, és védelmet nyújt a japán piacon több mint 200, meghatározott európai földrajzi származású európai mezőgazdasági termék, az úgynevezett földrajzi árujelzők számára. A kétoldalú megállapodások szerinti földrajzi árujelzők tulajdonosai a mezőgazdasági, élelmiszeripari és italágazatban védelmet élveznek a hamisítással szemben.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára a szolgáltatásnyújtást, és nagyobb mobilitást kínál a vállalatok alkalmazottai számára, hogy a helyszínen végezhessék munkájukat.

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók valamennyi szolgáltatáskereskedelemre, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a felek szabályozáshoz való jogát. A hatóságok továbbra is jogosultak arra, hogy közszolgáltatásokat nyújtsanak, és nem kényszerítik a kormányokat arra, hogy privatizálják vagy deregulálják a közszolgáltatásokat, például az egészségügy, az oktatás és a vízügy területén.

Konkrét kötelezettségvállalásokról állapodtak meg az alábbi ágazatokban:

  • postai és kézbesítési szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A minősített személyzet mozgása (IV. mód)

Általános tájékoztatás a vízumokról
A szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás "8. fejezetére vonatkozó listák" című 8-B. mellékletének "A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységeinek korlátozása Japánban" című IV. függelékében előírtak szerint korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos jogszabály vonatkozik a munkaerőre és a munkavállalók védelmére.Ezek a munkaügyi jogszabályok elvben minden japán foglalkoztatásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy a vállalat külföldi vagy Japánban bejegyzett.Az említett jogszabályokra vonatkozó rendelet Japánban is vonatkozik a külföldi munkavállalókra, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti meghatározásának.

Az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerre vonatkozó általános információk a következő címekben említett weboldalakon szerezhetők be:

Általános tájékoztatás az emberierőforrás-menedzsmentről
A külföldi foglalkoztatás esetén be nem jelentett szabályok
Tájékoztatás a fő munkarendről
  • Olvasson a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmére és biztonságára vonatkozó alapvető normákat meghatározó jogszabályról: Ipari biztonságról és egészségvédelemről szóló törvény (angol és japán). Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információk a japán szövegbentalálhatók.
  • Olvasson a munkaszerződések alapvető formáját meghatározó jogszabályról: A munkaügyi szerződésekről szóló törvény (angolul és japánul). Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információk a japán szövegbentalálhatók.
  • Olvasson a munkafeltételekre vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó jogszabályról: Labor Standards Act (angol és japán). Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információk a japán szövegbentalálhatók.
  • Olvasson a The Japan Institute for Labor Policy and Training (Japán Munkapolitikai és Szakképzési Intézet) által biztosított egyéb munkaügyi jogszabályokról és rendelkezésekről: Japán munkajoga (angol és japán)

Távközlési és számítástechnikai információs szolgáltatások

Japánban:

  • A távközlésről szóló törvény tágan határozza meg a „kódok, hangok vagy képek kábelen, rádión vagy bármely más elektromágneses formában történő továbbítása, továbbítása vagy vétele” fogalmát.
  • Távközlési szolgáltatás: „mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz felhasználásával, vagy távközlési eszköz más módon történő felkínálása mások kommunikációjára”, és
  • Atávközlési üzletágat úgy kell meghatározni, mint „olyan üzletágat, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszóró létesítmény biztosítását”.

A következők példák a távközlési üzletágakra (a japán távközlési üzletágba való piaci belépésről szóló – csak japán nyelven elérhető – kézikönyvben megnevezett – távközlési üzletágakra, amelyek általában a „távközlési üzletág” fogalommeghatározása alá tartoznak, és ezért bejelentést vagy nyilvántartásba vételt igényelnek.

  • telefonos átirányítási szolgáltatások
  • a telefonhívások stb. automatikus helyettesítő vétele (olyan szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a felhasználóknak címzett telefonhívásokat, faxokat stb. kap a szolgáltató távközlési létesítményében (pl. szerver), majd e hívások vagy faxok tartalmát lényegi módosítás nélkül, de formátum- vagy adathordozó-változással közli a felhasználókkal)
  • tartalomközvetítés
  • e-mail hírlevelek közvetítése
  • az épületkezelő társaságok által a társasházi lakosoknak vagy irodáknak nyújtott internetes szolgáltatások
  • bérlő szerverek és tárhelyszolgáltatások (szerverek részeinek és funkcióinak kölcsönzése)
  • a felhasználók közötti üzenetek közvetítése, beleértve a szolgáltatás részeként nyújtott üzeneteket is
  • zárt csevegések (weboldalon létrehozott csevegőszobák, amelyek a weboldalt elérő felhasználókat párosítják meghatározott személyekkel, és a közöttük zajló zárt beszélgetéseket közvetítik)
  • online dátummal ellátott honlapok
  • távközlési szolgáltatások bérlő berendezésekkel, például mobiltelefonokkal és Wi-Fi routerekkel kombinálva
  • Virtuális mobilhálózat-üzemeltetők (MVNO-k)
  • Helyhez kötött virtuális hálózatok üzemeltetői (FVNO-k)
  • csatornakölcsönzés (olyan szolgáltatás, amelynek során a távközlési vezetékes létesítmény üzembe helyezője felosztja a frekvenciasávot, és annak egy részét kölcsönadja más társaságoknak)
  • átszámlázás (olyan szolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltatásnyújtók távközlési szolgáltatásokat vásárolnak távközlési szolgáltatóktól mennyiségi kedvezményben, és azokat kedvezményes áron továbbértékesítik a felhasználóknak)
  • Japánon kívüli szervereket használó e-mail-szolgáltatások
  • hálózatkezelés kapcsolt vállalkozások között
  • üdvözlőlapok kezelése a weboldalakon
  • elektronikus meghatalmazások közvetítése
  • doménnév-rendezési szolgáltatások (olyan szolgáltatás, amelyben a szolgáltató azonosítja a vizsgálat tárgyát képező doménnévnek megfelelő IP-címet)
  • A fent említett kézikönyv további részleteket tartalmaz, beleértve annak magyarázatát, hogy e példa miért minősül „távközlési szolgáltatásnak”, és miért követeli meg a bejelentést vagy a nyilvántartásba vételt.]
A japán piacra való belépés
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Ajapán távközlési üzletágba való piaci belépés kézikönyve, 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol nyelvű változat esetleg nem naprakész. Ezenkívül a kiegészítő anyagok (ideértve többek között azokat a példákat, amelyek azt jelzik, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazandó-e bizonyos vállalkozásokra) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint annak 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre.
  • Az alábbi kézikönyvek és iránymutatások szintén itt érhetők el:
    • Az általános kábeltelevíziós üzletágba való piaci belépésről szóló kézikönyv (angol nyelven);
    • A távközlési szállítók hálózatainak kiépítésére vonatkozó kézikönyv (angol nyelven); valamint
    • Guidelines for Use of Poles, Ducts, Conduits és Hasonló létesítmények Használatára Közműves (angol) (Guidelines for Use of Poles, Ducts, Conduits és Hasonló létesítmények Használatára).
Az informatikai ágazatban a külföldi befektetésekre alkalmazandó szabályok szigorítása
  • METI: Aközvetlen külföldi befektetésekre stb. vonatkozó előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása (angolul)— a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó előzetes értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó ágazatok kiegészültek az IT-hez kapcsolódó vállalkozásokkal.A felülvizsgálathoz kapcsolódó nyilvános közlemények a következők:
    • A 2014. évi 1. számú (japán) nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény, amelynek értelmében a pénzügyminiszter és az üzleti tevékenység meghatározásáért felelős miniszter a közvetlen külföldi befektetésekről szóló rendelet 3. cikkének (4) bekezdése stb. alapján meghatározza a vállalkozástípusokat (1. számú nyilvános közlemény, a kabinet, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, az Ipari és Hírközlési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Közgazdasági Minisztérium, a Közgazdasági Minisztérium, a Közgazdasági Minisztérium, az Oktatási, Kulturális és Sportügyi Minisztérium, valamint
    • B) A 2017. évi 3. számú (japán) nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény, amelynek értelmében a pénzügyminiszter és az üzleti tevékenységért felelős illetékes miniszter a közvetlen külföldi befektetésekről szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése stb. alapján meghatározza a vállalkozástípusokat (a Kormányhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Közgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium, a Közgazdasági Minisztérium, az Oktatási, a Kulturális és a Közlekedési Minisztérium, a Tudományügyi és a Tudományügyi Minisztérium 2019.

Közbeszerzés

Japánban és az EU-ban a nemzeti, regionális és önkormányzati kormányzatok minden évben több milliárd euró értékű árut és szolgáltatást vásárolnak vagy szereznek be magánvállalkozásoktól. Ezekre a beszerzésekre közbeszerzési eljárásokat írnak ki a vállalkozások számára.

A GPM kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és új piacokat nyit mindkét fél vállalatai előtt.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek

  • tiltsa meg az egyik fél tisztességtelen hátrányos megkülönböztetését a másik fél ajánlattevőivel szemben

  • a közbeszerzési pályázatok átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel

  • az uniós vállalkozások azon lehetőségeinek maximalizálása, hogy közbeszerzési eljárásokban vegyenek részt Japánban minden kormányzati szinten – nemzeti, regionális és önkormányzati szinten

Az uniós vállalkozásoknak a Japánban ajánlati felhívásra kiírt szerződésekhez való fokozott hozzáférése többek között az alábbi ágazatokra terjed ki:

  • vasút

  • kórházak

  • tudományos intézmények

  • áramszolgáltatás

Bővebb információ

Beruházás

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és megerősíti a felek azon jogát, hogy egy nem kimerítő felsorolásban szabályozzák a legitim politikai célkitűzéseket. A beruházásvédelemről szóló esetleges megállapodás megkötésére irányuló kétoldalú tárgyalások folyamatban vannak.

Tájékoztatás a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a beruházások liberalizálására vonatkozó rendelkezésekről

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme és a beruházások liberalizációja tekintetében az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listás rendszert fogadott el, amely felsorolja a fenntartandó meglévő és jövőbeli nem megfelelő intézkedéseket, ugyanakkor elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházások valamennyi határokon átnyúló kereskedelmét.

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

A beruházások liberalizálása tekintetében lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát.

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseire vonatkozó fenntartások tekintetében lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében szereplő jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseivel kapcsolatos fenntartások tekintetében lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében szereplő jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségvállalásokat tartalmaz a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozóan.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő jegyzéke bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid távú üzleti célú látogatókra vonatkozóan.A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán 8-B. mellékletének IV. melléklete bizonyos fenntartásokat, korlátozásokat és további rendelkezéseket ír elő a szerződéses szolgáltatókra és független szakemberekre vonatkozóan. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A 8-C. melléklet a természetes személyek üzleti célú mozgásáról rendelkezik, beleértve az Európai Unió és/vagy Japán által a másik Fél természetes személyeinek üzleti célú beutazásával és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos eljárások megkönnyítése és meggyorsítása érdekében meghozandó vagy megkísérelendő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket.

Magyarázat a kereskedelmi vállalkozások szerepének jelentőségéről

A kereskedelmi vállalkozások fontos szerepet játszanak az importált áruk Japánban történő értékesítésében.A kereskedelmi vállalkozások kapcsolatot tartanak fenn a külföldi gyártók és a japán vásárlók (valamint a külföldi vásárlók és a japán gyártók) között.A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között a kereslet azonosítása, a gyártók és a vevők közötti tárgyalások segítése, valamint a behozatali/kiviteli eljárások lezárása.A japán vásárlók vagy gyártók szempontjából a kereskedelmi vállalkozások segítséget nyújtanak a külföldi gyártókat vagy vásárlókat érintő ügyletek lebonyolításában, megszüntetve a nyelvi akadályokkal kapcsolatos aggodalom, a külföldi jogszabályok vagy az árfolyam-ingadozások megértése iránti igényt.Az uniós vállalatok szempontjából a kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak a japán kereslet és/vagy helyi partnerek azonosításában.A kereskedelmi cégek olyan általános kereskedelmi cégekre oszlanak, amelyek szinte bárkivel foglalkoznak, és olyan szakosodott kereskedelmi cégekre, amelyek csak bizonyos termékekkel foglalkoznak (pl. acéltermékek, élelmiszertermékek stb.).

Hogyan alakítsuk ki az üzleti tevékenységet Japánban?

A Japánban létesített üzleti tevékenység áttekintése
Előírt nyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések korlátozása a deviza- és külkereskedelmi törvény alapján

A deviza- és külkereskedelmi törvény szerinti eljárások áttekintése

 

A deviza- és külkereskedelmi törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdése értelmében „külföldi befektető” az alábbi személyek bármelyike, akik a FEFTA 26. cikke (2) bekezdésének tételeiben felsorolt befelé irányuló közvetlen befektetéseket stb. hajtanak végre, vagy a FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzést valósítanak meg:

Olyan személy, aki nem rendelkezik lakóhellyel Japánban;

Külföldi jog szerint létrehozott vagy külföldi országban székhellyel rendelkező szervezet;

Olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. pontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy meghatározott társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege eléri vagy meghaladja az összes szavazati jog 50 %-át; vagy

Olyan japán szervezet, amelyben a fenti i. pontban meghatározott személyek vagy a vállalat valamennyi tisztségviselőjének többségét, vagy a képviseleti jogkörrel rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Azok az ágazatok, amelyekben előzetes értesítésre van szükség

Időpont A 2014. évi 1. számú (japán) nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény, amelynek értelmében a pénzügyminiszter és az illetékes üzleti miniszter a közvetlen külföldi befektetésekről szóló rendelet 3. cikkének (4) bekezdése stb. alapján meghatározza a vállalkozástípusokat (1. számú nyilvános közlemény a kabinethivatal, a Pénzügyminisztérium, a Belügy- és Hírközlési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási, Kulturális, Sport-, Tudomány- és Technológia Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi, Munkaügyi és Földművelésügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium,

B) A 2017. évi 3. számú (japán) nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény, amelynek értelmében a pénzügyminiszter és az illetékes üzleti miniszter a közvetlen külföldi befektetésekről szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése stb. alapján meghatározza a vállalkozástípusokat (2. számú nyilvános közlemény a kabinethivatal, a Pénzügyminisztérium, a Belügyi és Hírközlési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási, Kulturális, Sport-, Tudomány- és Környezetvédelmi Minisztérium, az Ipari és Közlekedési Minisztérium, a Földművelésügyi és Környezetvédelmi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a 2019.

Bejelentési űrlapok

A megfelelő formanyomtatvány a beruházás módjától függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések előmozdítására

Vizsgálatokkal és vizsgálatokkal foglalkozó intézmények; Konzultáció

A Japán-Befektetési Hivatal (Office of Invest Japan)
  • Az érintett minisztériumok és ügynökségek mindegyike rendelkezik Befektetési Japán Irodával (angol), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire reagál.
  • tájékoztatást kér a beruházásról és a beruházási lehetőségek megpályázásáról; valamint
  • a fejlett értesítési rendszer, az ún. „nincs intézkedés” rendszer feldolgozásával és a beruházásokkal kapcsolatos panaszok.
  • Az egyes érintett minisztériumokban/ügynökségekben működő Befektetési Japán Hivatalával való kapcsolatfelvételhez a JETRO angol nyelvű formanyomtatványokat biztosít: Invest JAPAN Offices: Kapcsolattartási adatok (angolul)
  • A JETRO egyablakos központot biztosít azon külföldi befektetők számára, akik üzleti bázisuk Japánban történő létrehozását vagy bővítését tervezik: Investment Japan Business Support Center (IBSC) (angolul)
Befektetés Japán forródrótba
  • A JETRO támogató központja a Japánban befektetni kívánó külföldi vállalatok és külföldi kapcsolt vállalatok számára. A szolgáltatások a japántól eltérő nyelveken érhetők el: Investment Japan Hotline (angolul)
Egyéb hasznos linkek

Kkv-k és az EU-Japán

Az EU-Japán megállapodás külön fejezetet tartalmaz a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), amely meghatározza, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az egymás piacához való hozzáférésről.

Az EU honlapja a Kanadába exportáló uniós kkv-k támogatásáról

Japán weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatásáról

Ez az európai kkv-kkal foglalkozó weboldal konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokra mutató linkeket, valamint a japán piacra jutással kapcsolatos információkat tartalmazó, vámkód szerint kereshető adatbázist tartalmaz.

Linkek és kapcsolatok

Kkv-k és az EU-Japán

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU-Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió japán küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Share this page:

Gyorshivatkozások