Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós cégek már most is évente több mint 58 milliárd EUR értékben exportálnak árukat és 28 milliárd eurónyi szolgáltatást Japánba. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és segíti őket abban, hogy versenyképesebbek legyenek ezen a piacon.

A megállapodás dióhéjban

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és egyéb kereskedelmi akadályokat, és mindkét fél vállalatai számára megkönnyíti az importot és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • garantálja a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a jó minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét
  • jelentős pénzösszegeket és időt takarít meg mindkét fél vállalatai számára, amikor kétoldalúan kereskednek az árukkal
  • fokozott támogatást biztosít a kereskedelmi akadályok által aránytalanul érintett kisebb vállalkozások számára

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás, nevezetesen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Tarifák

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

Hatálybalépésével a megállapodás megszüntette az uniós vámsorok 99%-át és Japán vámsorainak 97%-át. A még el nem hárított vámokról, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről megállapodás született.

Az Ön termékére vonatkozó tarifák ellenőrzéséhez ismernie kell a termékkódot, amely a Harmonizált Rendszer (HR) 2017. évi HR-kódján alapul, mind az európai, mind a japán kódok esetében.


Termékkódját a Saját Kereskedelmi Asszisztenssegítségével találjameg.

A behozatal tekintetében Japán statisztikai kódját is ellenőrizheti.

A megállapodás megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, például 

  • számos sajtra, például a Goudara és a Cheddarra kivetett vámok idővel megszűnnek.
  • vámmentes kontingens kerül megállapításra a friss sajtokra (például Mozzarella és Feta)
  • a borexportra kivetett vámok a hatálybalépéskor megszűntek
  • a marhahús esetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek majd.
  • a sertéshús esetében a Japánba irányuló frisshús-exportra továbbra is csak alacsony vámok vonatkoznak, és a megállapodás teljes mértékben eltörölte a feldolgozott húsra kivetett vámokat.

Vámlebontási ütemtervek

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy azonnal megszüntetik a megállapodás hatálybalépésekor, vagy fokozatosan vámlebontási ütemtervet követnek.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja egy „alapérték”, amely csökkentésre ezen az alapértéken kerül sor. A termék vámtarifakódja segítségével megtalálhatja a termék alapértékére vonatkozó csökkentést.

Behozatal Japánból
Japánba irányuló export

Vámkontingensek (vámkontingensek)

Bizonyos termékekre vámkontingenseket is alkalmazni kell. Ezek meghatározott árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra lesznek jogosultak.

A tejtermékek esetében a vámkontingensek kiosztását és az illetékek beszedését a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Együttműködés (ALIC) végzi.

A meghatározott tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (EU Business in Japan) tájékoztatói

Egyes tengeri termékekre behozatali kvóták vonatkoznak, és az importőrök kötelesek kérelmet benyújtani.

További információk a vámkontingens Japánban történő alkalmazásáról és elosztásáról.

JapánJogi Fordítási Adatbázisrendszer (Japán Jogi Fordítási Adatbázis), amelyet a japán Igazságügyi Minisztérium biztosít.

Védintézkedések

Az EU-Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedések” (azaz a termékek behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy egy adott belföldi gazdasági ágazatot megvédjenek bármely olyan termék behozatalának növekedésével szemben, amely súlyos kárt okoz az iparágnak, vagy ilyen kár bekövetkezésével fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megvédjék az egyes termékeket a behozatal ilyen megugrásával szemben.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marhahús és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • tejsavófehérje-koncentrátum (WPC), savópor
  • friss narancs
  • versenylovak

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések listáját.

Kiegészítő információk a versenylovakra vonatkozó védintézkedésekről

 

A kereskedelmi asszisztensem részletes tájékoztatást nyújt Önnek a vámtarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és megjeleníti az érintett tarifasorokra vonatkozó vámlebontási menetrendeket.

 

Származási szabályok

Ahhoz, hogy az Ön terméke jogosult legyen a preferenciális elbánásra, meg kell felelnie a megállapodás szerinti származási szabályoknak. Kérjük, látogasson el a „Származási szabályok önértékelési eszköze (ROSA)” interaktív felületre a „ Kereskedelmi asszisztensem” menüpontban, hogy felmérje, a termék megfelel-e a származási szabályoknak, és megtudja, hogyan készítheti el a megfelelő dokumentumokat.

A származási szabályokra és a származási eljárásokra vonatkozó általános információk ebben a szakaszban találhatók.

A származás a kereskedelem tárgyát képező áruk „gazdasági állampolgársága”. Ha Ön új a témában, bemutathatja az árukra vonatkozó részben szereplő főbb fogalmakat.

Származási szabályok

Hol találhatom a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete határozza meg (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke jogosult legyen az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás szerinti alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifára, annak az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

Egy termék az EU-ból vagy Japánból „származik”, ha:

A terméknek meg kell felelnie az árucsoportban meghatározott összes egyéb alkalmazandó követelménynek is (például nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). Vannak további rugalmassági mechanizmusok is, amelyek segítik Önt a termékspecifikus szabályoknak való megfelelésben (pl. tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok fő típusaira

  • a hozzáadott érték szabálya – a termékben lévő összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás megváltozása – az előállítási folyamat a nem származó anyagok és a végtermék tarifális besorolásának megváltozását eredményezi – például papírgyártás (harmonizált rendszer 48. árucsoport) nem származó rostanyagból (harmonizált rendszer 47. árucsoport)
  • különleges műveletek – speciális gyártási folyamatra van szükség, például a szálak fonalakká történő fonása – ezeket a szabályokat többnyire a textil- és vegyipari ágazatban alkalmazzák.

Tippek a termékspecifikus szabályok betartásához

A megállapodás további rugalmasságot biztosít a termékspecifikus szabályoknak, például a tűréshatárnak vagy a kumulációnak való megfelelés érdekében.

Tűréshatár
  • a tűréshatárra vonatkozó szabály lehetővé teszi a gyártó számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, feltéve, hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy szabad fedélzeti árának 10%-át.
  • ez a tűréshatár nem használható fel a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagokra vonatkozó felső határérték túllépésére
  • ugyanakkor, és ez az EU-Japán megállapodás egyik sajátossága, ez a tűréshatár alkalmazható azokban az esetekben, amikor a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban előírt tömegküszöböt, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10%-át – ezen érték 10%-át meghaladó mértékben – az említett anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk.
  • különleges tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjai alá besorolt textíliákra és ruházati cikkekre, amelyeket a 3-A. melléklet 6–8. megjegyzése tartalmaz.
Kumuláció

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás kétféle módon biztosítja a származási hely halmozását

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok akkor tekinthetők az EU-ból származónak (és fordítva), ha azokat valamely termék EU-ban történő előállításához használják fel
  • teljes kumuláció – az EU-ban vagy Japánban a nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás az EU-ban végzett minősített műveletnek tekinthető, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e ahhoz, hogy maguk az anyagok származó státust kapjanak (és fordítva)

Egyéb követelmények

Az Ön termékének meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például a nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vagy a módosítás tilalmára vonatkozó szabálynak.

A módosítás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket harmadik országban történő további feldolgozás nélkül kell szállítani az EU-ból Japánba (és fordítva).

Bizonyos műveletek akkor végezhetők harmadik országban, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, mint például:

  • jelölések, címkék, plombák vagy bármely más dokumentáció hozzáadása vagy felhelyezése az importáló ország sajátos belföldi követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében
  • a termékek jó állapotban történő tartósítása
  • tárolás
  • a szállítmányok felosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabály betartásának igazolását, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok
  • magával az áruval kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében visszatérítés nyújtható a preferenciális vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban megfizetett vámok után.

Származási eljárások

Az exportőröknek és az importőröknek a származási eljárásokat kell követniük. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Tisztázzák például, hogyan kell nyilatkozni a termék származásáról, hogyan lehet preferenciális elbánást igényelni, vagy hogy a vámhatóságok hogyan ellenőrizhetik a termék származását.

Hogyan lehet kedvezményes vámtarifát igényelni? 

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást igényelhetnek a következők alapján:

  • az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért látogasson el a következő oldalra:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr saját nyilatkozata

Az exportőrök származásmegjelölő nyilatkozat kiállításával nyilatkozhatnak arról, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban:

  • a regisztrált exportőri rendszerben (REX) regisztrált exportőr és ugyanaz a REX-szám néhány más uniós preferenciális kereskedelmi megállapodás (például az EU Kanadával kötött kereskedelmi megállapodása) esetében is használható.
  • bármely exportőr, feltéve, hogy a szállítmány összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t

Japánban az alábbi módokon készíthető:

  • Japán vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító bármely kereskedelmi okmányon.
  • a származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén, valamint japán nyelven is elkészíthető, és megtalálható a 3-D. mellékletben. Az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr nyújtsa be a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását.
  • az exportőröknek kóddal kell jelölniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban használt származási kritériumokat (lásd a 3-D. mellékletet).

Benyújtás és érvényesség

  • a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának időpontjától számított 12 hónapig érvényes.
  • a származásmegjelölő nyilatkozat általában egyetlen szállítmányra vonatkozik, de 12 hónapot meg nem haladó időtartam alatt azonos termékek több szállítmányára is vonatkozhat. 

AzEU-Japán GPM-nek az azonos termékek többszörös szállítmányaira vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatra vonatkozó iránymutatása további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr ismeretei
  • az importőrök az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján igényelhetnek kedvezményes vámokat – ez alapulhat az exportőr vagy a termék gyártója által rendelkezésre bocsátott, az importőr birtokában lévő igazoló okmányokon vagy nyilvántartásokon. AzEU-Japán GPM-nek az importőrök ismereteire vonatkozó iránymutatása további magyarázatokkal szolgál
  • mivel az importőr saját ismereteinek felhasználásával nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és egyetlen exportőrt vagy gyártót sem kell azonosítani vagy semmilyen intézkedést tenni az áruk preferenciális származásával kapcsolatban az exportáló Fél területén.
  • az „importőr ismereteit” felhasználó importőrt nem kell regisztrálni a REX-adatbázisban.

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy az importált termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés alapja:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló felek vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél nem látogathat el az exportőrnél
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről

A termékre vonatkozó követelmények 

A műszaki szabályok magukban foglalják a műszaki szabályokat, szabványokat és megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a sajátos műszaki jellemzőket, amelyekkel az Ön termékének rendelkeznie kell, így például a tervezést, a címkézést, a csomagolást, a funkcionalitást vagy a teljesítményt, és azért fontosak, mert biztosítják az olyan fontos közpolitikai célok elérését, mint az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága.

Ezek a követelmények kapcsolódhatnak olyan kérdésekhez, mint

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségügyi és biztonsági szabályok és követelmények, SPS
  • Az importált árukra vonatkozó környezetvédelmi rendeletek.

Be kell tartania ezeket a szabályokat, hogy termékeit értékelni lehessen annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

 

Ha szeretne tájékozódni a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el a Saját Kereskedelmi Asszisztensre, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

A termékkövetelményekkel kapcsolatos konkrétabb részletek és a vonatkozó linkek az alábbi termékkategóriákban kereshetők meg.

Azegészségügyi és növény -egészségügyi intézkedések (pl. törvények, rendeletek, szabványok) az emberek, állatok és növények betegségekkel, kártevőkkel vagy szennyező anyagokkal szembeni védelmét szolgáló intézkedések.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről érkező behozatalt is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

További információk az EU és Japán közötti SPS-intézkedésekről itt találhatók.

Az EU-hoz hasonlóan Japánban is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásait alkalmazza. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelés során. Ezenkívül a japán fogyasztók számára rendkívül fontosak a GMO-kat ellenőrző szabályozások.

A Japánból importált valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós szabványoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikum-használatra vonatkozó szabályokat. 

Ezen túlmenően a Japánból az EU-ba behozott valamennyi állati terméket állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. 

Ilyen bizonyítványt kizárólag olyan illetékes hatóság adhat ki Japánban, amelyet a Bizottság hivatalosan is elismert olyan testületként, amely képes tanúsítani az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést. 

A kereskedelmi megállapodás segít biztosítani, hogy termékeit ne akadályozzák indokolatlan SPS-kereskedelmi akadályok a japán piacra való belépésben, és segít egyszerűsíteni és felgyorsítani az Ön Japánba irányuló élelmiszerexportjának jóváhagyására vonatkozó eljárásokat.

Ha Japánból importál az EU-ba, itt tájékozódhat az állat- és növényegészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályok és követelmények a „Kereskedelmi asszisztensem” menüpontban találhatók.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet, és így jelentős terhet róhatnak Önre, mint exportőrre.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lassítja vállalkozását vagy akadályozza az exportálást, mondhat nekünk
  • az online űrlap segítségével jelentse be, hogy mi állítja le a Japánba irányuló exportját, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő intézkedéseket

Lépjen velünk kapcsolatba

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően az alábbiak ellenőrzését foglalja magában:

  • a fizetendő vámok
  • az áruk helyes leírása, származása és értéke
  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)
  • megfelelés olyan konkrét jogszabályoknak, mint a környezetvédelmi jogszabályok, az egészségügyi követelmények, az állat-, növény- és növény-egészségügyi előírások, valamint a minőségi előírások

Az EU-Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről lépésre összeállított útmutatók találhatók, amelyek leírják, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészítenie a termékei vámkezelésére.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok megkövetelhetik az alábbi elemek mindegyikét vagy egy részét.

  • kereskedelmi számla (az űrlapra és a tartalmára vonatkozó egyedi követelményeket a Saját Kereskedelmi Asszisztens (Saját kereskedelmi asszisztensem) adjameg)
  • Hajóraklevél vagy légi fuvarlevél
  • csomagjegyzék, fuvarszámlák és biztosítási igazolások (egyes esetekben szükséges)
  • egyes árukra vonatkozóbehozatali engedélyek
  • tanúsítványok arról, hogy az Ön terméke megfelel a kötelező termékelőírásoknak, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, a címkézésnek és a csomagolásnak
  • származási igazolás – származási nyilatkozat

Az egyértelműség kedvéért előfordulhat, hogy a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy a kötelező érvényű származási felvilágosítást előzetesen kérelmezi.

 

Harészletes tájékoztatást szeretne kapni azokról az okmányokról, amelyeket be kell mutatnia a terméke vámkezelése céljából, látogasson el a Saját Kereskedelmi Asszisztensre.

A japán vámhatóság tájékoztatást nyújt a japán vámeljárásokról, beleértve a szükséges dokumentumokat is

Japán kilenc különböző vámhatóságnak is otthont ad, és érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az Ön számára releváns joghatóságokkal annak érdekében, hogy a vámeljárás zökkenőmentesebbé váljon az Ön terméke számára.

Eljárások

A preferenciális tarifális elbánás igényléséhez az Ön termékeinek származását, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a származási szabályokról szóló fenti szakaszban ismertetjük.

A behozatali és kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi jelzések

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a szellemitulajdon-jogok fokozott védelméről rendelkezik azon európai vállalatok számára, amelyek innovatív, művészi, megkülönböztethető és kiváló minőségű termékeket exportálnak Japánba. A kötelezettségvállalások megerősítésre kerültek, és magukban foglalják az üzleti titkok védelmére, a védjegyekre, a szerzői jogi védelemre, a szabadalmakra, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási tesztadatok védelmére vonatkozó közös minimumszabályokra, valamint a polgári jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezéseket.

A megállapodás elismeri, hogy a japán piacon több mint 200, meghatározott európai földrajzi származású európai mezőgazdasági termék, az ún. földrajzi árujelzők különleges státuszt élveznek, és oltalmat biztosít. A mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatbeli földrajzi árujelzők tulajdonosai védelemben részesülnek a hamisítással szemben. Az EU-ban és Japánban oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékét a gazdasági partnerségi megállapodás 14-B. melléklete tartalmazza.

Szabadalmak

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti, hogy a két fél együtt fog működni a szabadalmi oltalom megerősítése érdekében.

A megállapodás értelmében mind az EU, mind Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy meghosszabbítja a gyógyszeripari termékek és a mezőgazdasági vegyi termékek szabadalmi oltalmának időtartamát. Ha többet szeretne megtudni a japán szabadalmakról, többek között a benyújtási és vizsgálati eljárásokról, kérjük, keresse fel a Japán Szabadalmi Hivatalt.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyéb kérdések

A japán szabadalmi hivatal áttekintést nyújt a használati mintákról, a formatervezési mintákról, a védjegyekről és a szerzői jogokról.

A Gazdasági Minisztérium további magyarázattal szolgál az Ön szellemitulajdon-jogainak érvényesítésével kapcsolatban is.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára a szolgáltatások nyújtását, és nagyobb mobilitást kínál a vállalati alkalmazottak számára, hogy munkájukat a helyszínen végezzék.

A vállalati személyzet ideiglenes mozgása 

8-C. melléklet: Egyetértés a természetes személyek üzleti célú mozgásáról

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségeket ír elő a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozóan.

Az Európai Unió és Japán menetrendje a 8-B. melléklet III. mellékletében bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid távú üzleti látogatókra vonatkozóan. A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jegyzéke a 8-B. melléklet IV. mellékletében bizonyos fenntartásokat, korlátozásokat és további rendelkezéseket ír elő a szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozóan. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A GPM számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók a szolgáltatások teljes kereskedelmére, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a Feleknek a szolgáltatások szabályozására vonatkozó jogát. A GPM megerősíti a hatóságok azon jogát, hogy a közszolgáltatásokat fenntartsák, és nem kényszeríti a kormányokat a közszolgáltatások privatizálására vagy deregulációjára, például az egészségügy, az oktatás és a vízellátás területén.

Konkrét kötelezettségvállalásokról állapodtak meg olyan ágazatokban, mint például:

  • postai és kézbesítési szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

A szakképzett személyzet mozgása

Általános információk a vízumokról
A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének „A 8. fejezet jegyzékei” című IV. függelékében („A szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban”) meghatározott módon korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos munkaügyi jogszabály foglalkozik a munkavállalók védelmével.  Ezek a munkajogi jogszabályok elvben minden japán munkaviszonyra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy hogy a vállalat külföldi vagy ott bejegyzett.  Az e jogszabályokra vonatkozó rendelet Japánban is alkalmazandó a külföldi munkavállalókra, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti jogi meghatározásának. 

Az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerről az alábbi címekben említett honlapokon lehet tájékozódni.

Általános információk a humánerőforrás-gazdálkodásról
A külföldi foglalkoztatásra vonatkozó szabályok
Tájékoztatás a főbb munkajogi szabályokról

Távközlési és számítógépes információs szolgáltatások

Japánban

  • atávközlést a távközlési törvény tágan határozza meg: „kódok, hangok vagy képek kábelen, rádión vagy bármely más elektromágneses formában történő továbbítása, átmosása vagy vétele”.
  • atávközlési szolgáltatás meghatározása a következő: „mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz használatával, vagy távközlési eszköz más módon történő felkínálása mások általi kommunikációhoz”, és
  • a távközlési üzletágat ebben az esetben úgy határozzák meg, mint „olyan üzletet, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások szükségleteinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszóró létesítmény biztosítását”.

A japán távközlési üzletágba való belépésről szóló kézikönyv – amely csak japán nyelven érhető el –, amely általában a „távközlési üzletág” fogalommeghatározása alá tartozik, és ezért bejelentést vagy nyilvántartásba vételt igényel.

Belépés a japán piacra
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Manual for Market entry into the Japan Telecommunications Business (A japán távközlési üzletág piacra lépésének kézikönyve), 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol változat esetleg nem naprakész. Emellett a kiegészítő anyagok (többek között az arra utaló példák, hogy az értesítési kötelezettség bizonyos vállalkozásokra alkalmazandó-e) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint a 2019. októberi kiegészítésben állnak rendelkezésre.
  • Az alábbi kézikönyvek és iránymutatások szintén itt érhetők el:
    • Kézikönyv az általános kábeles műsorszolgáltatási üzletágba való piaci belépéshez (angol);
    • Kézikönyv a távközlő szolgáltatók hálózatépítéséhez (angol); és
    • Iránymutatások a közüzemek tulajdonában lévő lengyelek, vámok, koncessziók és hasonló létesítmények használatáról (angol).
Az informatikai ágazatba történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozás szigorítása

Abefelé irányuló közvetlen befektetésekkel kapcsolatos előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások (METI, angol) hozzáadása– az informatikai vonatkozású vállalkozásokat hozzáadták a befelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó iparágakhoz.

Közbeszerzés

Japán nemzeti, regionális és önkormányzati kormányzatai és az EU minden évben több milliárd euró értékben vásárolnak árukat és szolgáltatásokat magánvállalatoktól. Ezekre a beszerzésekre közbeszerzési eljárásokat írnak ki a vállalkozások számára. 

A GPM kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és új piacokat nyit meg mindkét fél vállalatai számára.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek

  • az egyik fél által a másik oldal ajánlattevőivel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetés tilalma
  • a közbeszerzési eljárások átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel
  • maximalizálja az uniós vállalkozások lehetőségeit a Japánban kiírt közbeszerzési eljárásokban való részvételre minden kormányzati szinten – nemzeti, regionális és települési szinten egyaránt –

Az uniós vállalatok Japánban kiírt közbeszerzési szerződésekhez való fokozott hozzáférése olyan ágazatokra terjed ki, mint

  • vasutak
  • kórházak
  • felsőoktatási intézmények
  • a villamos energia elosztása

További információk

Beruházás

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és újólag megerősíti az egyes felek azon jogát, hogy egy nem kimerítő listán szereplő jogszerű politikai célkitűzéseket szabályozzák. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötése érdekében.

A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem és a beruházások liberalizálása tekintetében az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listás rendszert fogadott el, amely felsorolja a meglévő és a jövőben fenntartandó nem megfelelő intézkedéseket, ugyanakkor elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházások valamennyi határokon átnyúló kereskedelmét.

A beruházások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseivel kapcsolatos fenntartásokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el az Európai Unió és Japán ütemtervét, amely a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében található, és az alábbi linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban kérjük, olvassa el az Európai Unió és Japán ütemtervét, amely a 8-B. melléklet II. mellékletében található, és az alábbi linkeken érhető el:

A befektetők üzleti célú mozgásával kapcsolatban lásd a fenti „Szolgáltatások” szakaszt.

Hogyan lehet vállalkozást indítani Japánban?

A vállalkozásalapítás áttekintése Japánban
Előírt formanyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások

A külkereskedelmi és devizatörvény szerinti eljárások áttekintése

A devizatörvény és a külkereskedelmi törvény és az értesítési rendszer áttekintése (Japán)

A deviza- és külkereskedelmi törvény (angol és japán). Mindazonáltal kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információkért kérjük, olvassa el a japán változatot.

 

A deviza- és külkereskedelmi törvény alkalmazási körének magyarázata

A devizatörvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdéseértelmében „külföldi befektető” a következő személyek bármelyike, aki a FEFTA 26. cikkének (2) bekezdésében felsorolt befelé irányuló közvetlen befektetést stb. hajt végre, vagy az FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzés:
Japánban nem rezidens természetes személy;
külföldi jog alapján létrehozott vagy külföldi országban székhellyel rendelkező szervezet;
olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. pontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy meghatározott társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege eléri vagy meghaladja az összes szavazati jog 50%-át; vagy
iv. olyan japán entitás, amelyben a fenti i. pontban meghatározott személyek vagy a vállalat valamennyi tisztségviselőjének többségét, vagy a képviseleti jogkörrel rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Azon iparágak, amelyekben előzetes bejelentésre van szükség
Értesítési formanyomtatványok

A helyes használandó forma a befektetés módjától függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések előmozdítására

Vizsgálatokért és konzultációért felelős intézmények

Az Invest Japan hivatala

Az érintett minisztériumok és ügynökségek mindegyike rendelkezik egy Invest Japan irodával (angol), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire válaszol:

  • információkérések a beruházásokkal és a beruházási lehetőségek kérelmezésével kapcsolatban; és
  • az előzetes értesítési rendszer, az úgynevezett „cselekvésmentes levél” rendszer és a beruházások kezelésével kapcsolatos panaszok.
  • A JETRO az egyes érintett minisztériumokban/ügynökségeknél felveheti a kapcsolatot az Invest Japan hivatalával: Investment JAPAN irodák: Kapcsolattartási adatok (angol)
  • A JETRO egyablakos ügyintézési pontot biztosít azon külföldi befektetők számára, akik üzleti bázisukat Japánban kívánják létrehozni vagy bővíteni: Investment Japan Business Support Center (IBSC) (angol)
Investment Japan forotline (Befektetés a japán forródrótba)
  • A JETRO támogató központja olyan külföldi vállalatok és külföldi vállalatok számára, amelyek Japánban kívánnak befektetni. A szolgáltatások a japántól eltérő nyelveken is elérhetők: Invest Japan forotline (angol nyelven)
Egyéb hasznos linkek

Kkv-k

Az EU-Japán megállapodás tartalmaz egy külön fejezetet a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), amely előírja, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az egymás piacaihoz való hozzáférésről.

Az EU weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Japán weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Ez az európai kkv-k számára létrehozott honlap konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokhoz vezető linkeket, valamint egy vámtarifaszámok szerinti kereshető adatbázist tartalmaz, amely a japán piacra vonatkozó piacra jutási információkat tartalmaz.

Forgalmazási csatorna

Egy gyakorlati értékesítési csatorna létrehozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy terméke eljusson a japán polcokhoz és kiskereskedőkhöz. Ehhez biztosítani kell a japán nemzeti és helyi forgalmazókat, különösen a kereskedelem nyelvi, technikai és logisztikai akadályainak leküzdése érdekében.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (Mipro) az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (Mipro) jó kiindulási kapcsolattartó pontként szolgál valamennyi uniós gyártó számára.

A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) szintén rendelkezik a nemzetközi üzleti tevékenységek összehangolására szolgáló platformmal, ahol a japán és külföldi eladók és vevők értesítést tehetnek.

Magyarázat a kereskedelmi vállalkozások szerepének fontosságáról

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak a Japánba importált áruk értékesítésében, mivel összekötő szerepet töltenek be a külföldi gyártók és a japán vevők között, és fordítva.

A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között:

  • a kereslet azonosítása
  • segítségnyújtás a gyártók és a vásárlók közötti tárgyalások során
  • a behozatali/kiviteli eljárások lezárása. 

A kereskedelmi vállalkozások segítséget nyújthatnak a kereslet és/vagy a helyi partnerek azonosításához Japánban, és lehetnek

  • általános kereskedelmi cégek, amelyek szinte semmivel is foglalkoznak
  • szakosodott kereskedelmi cégek, amelyek csak meghatározott termékekkel (pl. acéltermékekkel, élelmiszeripari termékekkel stb.) foglalkoznak.

Kapcsolatok és kapcsolatok

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU-Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió japán küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások