Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós vállalkozások már évente több mint 58 milliárd euró értékben exportálnak árukat és 28 milliárd euró szolgáltatást Japánba. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és segíti őket abban, hogy jobban versenyezzenek ezen a piacon.

A megállapodás dióhéjban

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és más kereskedelmi akadályokat, és megkönnyíti mindkét fél vállalatai számára az importot és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • garantálja a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a jó minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét
  • jelentős pénzösszegeket és időt takarít meg mindkét fél vállalatai számára, amikor kétoldalúan kereskednek az árukkal
  • fokozott támogatást biztosít azon kisebb vállalkozások számára, amelyeket aránytalanul sújtanak a kereskedelmi akadályok

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás:

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Díjak

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

A megállapodás hatálybalépésekor az uniós vámtételek 99%-át és Japán vámtarifasorainak 97%-át szüntette meg. Abban az esetben, ha még nem szűnt meg a vámok, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről állapodtak meg.

A termékre vonatkozó vámtarifák ellenőrzéséhez ismernie kell a termékkódot, amely a Harmonizált Rendszer (HR) 2017. évi HR-kódján alapul, mind az európai, mind a japán kódok esetében.

Termékkódját a „Kereskedelmi asszisztensem” menüpontban
találhatja meg.

Az importra vonatkozó japán statisztikai kódot is megtekintheti.

A megállapodás megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, például 

  • idővel számos sajtra, például a Goudara és a Cheddarra kivetett vámok eltörlésére kerül sor.
  • vámmentes kontingenst állapítanak meg a friss sajtokra (mint például a Mozzarella és a Feta)
  • a borexportra kivetett vámok a hatálybalépéskor megszűntek
  • ami a marhahúst illeti, az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • a sertéshús tekintetében a Japánba irányuló frisshús-exportra továbbra is alacsony vámok vonatkoznak, és a megállapodás teljes mértékben megszüntette a feldolgozott húsra vonatkozó vámokat.

Vámlebontási menetrendek

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy azonnal eltörlik a megállapodás hatálybalépésekor, vagy a vámlebontási menetrendet követően fokozatosan.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja egy „alapérték”, és ezen az alapvámtételen belül csökkennek. A termék vámtarifaszáma segítségével megtalálhatja a termék alapértékére vonatkozó csökkentést.

Behozatal Japánból
Japánba irányuló export

Vámkontingensek (vámkontingensek)

A vámkontingensek bizonyos termékekre is alkalmazandók. Ezek meghatározott árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül jogosultak lesznek preferenciális tarifális elbánásra.

A tejtermékek esetében a vámkontingensek kiosztását és az illetékek beszedését a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Együttműködés (ALIC) végzi.

A meghatározott tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (EU Business in Japan) tájékoztatói

Egyes tengeri termékek behozatali kvóták hatálya alá tartoznak, és az importőrök kötelesek kérelmet benyújtani.

További információk a vámkontingens alkalmazásáról és elosztásáról Japánban.

A japán Igazságügyi Minisztérium által biztosított japán jogi fordítási adatbázisrendszer.

Védintézkedések

Az EU-Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védett” intézkedés (azaz a termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy megvédje egy adott hazai iparágat minden olyan termék behozatalának növekedésétől, amely súlyos kárt okoz az iparágnak, vagy azzal fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy megvédjék az egyes termékeket a behozatal ilyen ugrásától.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marhahús és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • savófehérje-koncentrátum (WPC), savópor
  • narancs frissen
  • versenyló

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések listáját (368. oldal).

Kiegészítő információk a lólovakra vonatkozó védintézkedésekről

 

Kereskedelmi asszisztensem részletes tájékoztatást nyújt a tarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és bemutatja a vonatkozó tarifasorokra vonatkozó vámlebontási menetrendeket.

 

Származási szabályok

Ahhoz, hogy az Ön terméke preferenciális elbánásban részesüljön, meg kell felelnie a megállapodás szerinti származási szabályoknak. Kérjük, ellenőrizze, hogy az Ön terméke megfelel- e a származási szabályoknak, és tájékozódjon arról, hogyan készítse el a helyes dokumentumokat.

Ebben a szakaszban általános információk találhatók a származási szabályokról és a származási eljárásokról.

A származás a forgalmazott áruk „gazdasági honossága”. Ha újdonság van a témához, a fő fogalmakat az „Árucikkek” részben ismertetheti.

Származási szabályok

Hol találhatom a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete határozza meg (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás alapján alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifára jogosult legyen, az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

A termék „származik” az EU-ból vagy Japánból, ha

A terméknek meg kell felelnie a fejezetben meghatározott valamennyi egyéb alkalmazandó követelménynek is (például a nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). Vannak további rugalmassági mechanizmusok is, amelyek segítik Önt a termékspecifikus szabályok betartásában (például tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok fő típusaira

  • a hozzáadott értékre vonatkozó szabály – a termékben található összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás megváltozása – az előállítási folyamat a nem származó anyagok és a végtermék tarifális besorolásának megváltozását eredményezi – például papír előállítása (harmonizált rendszer 48. árucsoport) nem származó cellulózból (harmonizált rendszer, 47. árucsoport)
  • különleges műveletek – különleges gyártási eljárásra van szükség, például a szálak fonalba történő fonása – ezeket a szabályokat többnyire a textilruhaiparban és a vegyiparban alkalmazzák.

Tippek a termékspecifikus szabályok betartásához

A megállapodás további rugalmasságot biztosít, hogy segítsen Önnek megfelelni az olyan termékspecifikus szabályoknak, mint a tolerancia vagy a kumuláció.

Tolerancia
  • a tűréshatár-szabály lehetővé teszi a gyártó számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, feltéve, hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy szabad fedélzeti árának 10%-át.
  • ez a tűréshatár nem használható fel a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagok maximális értékére vonatkozó küszöbérték túllépésére.
  • ugyanakkor, és ez az EU-Japán megállapodás sajátossága, ez a tűréshatár abban az esetben alkalmazható, ha a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban előírt tömegküszöböt, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10%-át – meghaladja az érték 10%-át, az említett anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk.
  • különleges tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt textil- és ruházati termékekre, amelyek a termékspecifikus származási szabályok bevezető megjegyzéseiben szerepelnek a 3-A. melléklet 6–8. megjegyzésében.
Kumuláció

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a származás halmozásának két módját írja elő.

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok az EU-ból származónak tekinthetők (és fordítva), ha azokat az EU-ban egy termék előállításához használják fel
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás az EU-ban végzett műveletnek tekinthető, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e ahhoz, hogy maguk az anyagok származóvá váljanak (és fordítva)

Egyéb követelmények

Az Ön termékének meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például az elégtelen megmunkálásnak vagy feldolgozásnak, illetve a változtatás tilalmára vonatkozó szabálynak.

A változtatás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket harmadik országban történő további feldolgozás nélkül kell szállítani az EU-ból Japánba (és fordítva).

Egyes műveletek akkor végezhetők harmadik országban, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, mint például:

  • jelölések, címkék, pecsétek vagy bármilyen dokumentáció hozzáadása vagy elhelyezése az importáló ország egyedi hazai követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében
  • a termékek jó állapotban való tartósítása
  • tárolás
  • a szállítmányok felosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabály betartásának igazolását, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magához az áruhoz kapcsolódó bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében lehetőség van a preferenciális vámtarifa alapján exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban megfizetett vámok visszatérítésére.

Származási eljárások

Az exportőröknek és importőröknek követniük kell a származási eljárásokat. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Egyértelművé teszik például, hogyan kell bejelenteni a termék származását, hogyan lehet preferenciális elbánást igényelni, vagy hogy a vámhatóságok hogyan ellenőrizhetik a termék származását.

Hogyan lehet preferenciális vámtarifát igényelni? 

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást igényelhetnek a következők alapján:

  • az exportőr által rendelkezésre bocsátott származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért kérjük, látogasson el a következő oldalra:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr nyilatkozata

Az exportőrök a származásmegjelölő nyilatkozat benyújtásával bejelenthetik, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban:

  • a regisztrált exportőrök rendszerében (REX) regisztrált exportőr és ugyanaz a REX-szám használható néhány más uniós preferenciális kereskedelmi megállapodás (például az EU Kanadával kötött kereskedelmi megállapodása) esetében is.
  • bármely exportőr, feltéve, hogy a szállítmány összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t

Japánban ezt megteheti:

  • hozzárendelt japán cégszámmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító bármely kereskedelmi okmányon.
  • a származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén és a japán nyelven is elkészíthető, és a 3-D. mellékletben található, az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr nyújtsa be a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását.
  • az exportőröknek fel kell tüntetniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban használt származási kritériumokat egy kóddal (lásd a 3-D. mellékletet).

Benyújtás és érvényesség

  • a származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításától számított 12 hónapig marad érvényben
  • a származásmegjelölő nyilatkozat általában egy szállítmányra vonatkozik, de 12 hónapot meg nem haladó időtartam alatt ugyanazon termékek több szállítmányára is vonatkozhat. 

AzEU-Japán GPM iránymutatás az azonos termékek több szállítmányának származásmegjelölő nyilatkozatáról további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr ismeretei
  • az importőrök preferenciális vámokat igényelhetnek az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján – ezek alapulhatnak a termék exportőre vagy gyártója által rendelkezésre bocsátott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon. Azimportőr ismereteiről szóló EU-Japán GPM-iránymutatás további magyarázatokkal szolgál
  • mivel az importőr saját tudomása alapján nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és egyetlen exportőrt vagy gyártót sem kell azonosítani, illetve az exportáló Fél területén az áruk preferenciális származásával kapcsolatban semmilyen intézkedést tenni.
  • az importőr ismereteit használó importőrnek nem kell regisztrálnia a REX-adatbázisban.

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy az importált termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés alapja:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló felek vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél nem látogatható meg az exportőrnél
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről

Termékkövetelmények 

A műszaki szabályok közé tartoznak a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a konkrét műszaki jellemzőket, amelyekkel az Ön termékének rendelkeznie kell, mint például a tervezés, a címkézés, a csomagolás, a funkcionalitás vagy a teljesítmény, mivel fontos közpolitikai célok elérését biztosítják, mint például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága.

Ezek a követelmények olyan kérdésekhez kapcsolódhatnak, mint:

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségügyi és biztonsági szabályok és követelmények, SPS
  • A behozott árukra vonatkozó környezetvédelmi rendeletek.

Be kell tartania ezeket a szabályokat, hogy értékelni lehessen, hogy termékei megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

 

Ha tájékozódni szeretne a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el a „Kereskedelmi asszisztensem” menüpontra, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

Az alábbi termékkategóriákat a termékkövetelményekkel kapcsolatos konkrétabb részletek és a releváns linkek megtekinthetik.

Azegészségügyi és növény -egészségügyi intézkedések (pl. törvények, rendeletek, szabványok) az emberek, állatok és növények betegségektől, kártevőktől vagy szennyező anyagoktól való védelmét célzó intézkedések.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről származó behozatalt is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

Az EU és Japán közötti állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos további információk itt találhatók.

Az EU-hoz hasonlóan Japánban is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásait alkalmazza. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelés során. Ezenkívül a japán fogyasztók számára rendkívül fontosak a GMO-kat ellenőrző szabályozások.

A Japánból behozott valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós szabványoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat. 

Ezen túlmenően a Japánból az EU-ba behozott állati termékeket állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. 

Ilyen bizonyítványt kizárólag olyan illetékes hatóság adhat ki Japánban, amelyet a Bizottság hivatalosan is elismert olyan testületként, amely képes tanúsítani az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést. 

A kereskedelmi megállapodás hozzájárul annak biztosításához, hogy termékeit ne akadályozzák indokolatlan SPS-kereskedelmi akadályok a japán piacra való belépésben, és elősegíti a Japánba irányuló élelmiszerexport engedélyezési eljárásainak egyszerűsítését és felgyorsítását.

Ha Japánból az EU-ba importál, tudjon meg többet az állat- és növényegészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályok és követelmények az Ön kereskedelmi asszisztense menüpontban találhatók.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályt jelenthetnek a nemzetközi kereskedelemben, és így jelentős terhet jelenthetnek Ön mint exportőr számára.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja üzleti tevékenységét, vagy megakadályozza az exportot, mondhat nekünk
  • az online űrlap segítségével számoljon be arról, hogy mi áll a Japánba irányuló exportjának leállításával, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő intézkedéseket

Lépjen velünk kapcsolatba

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően magában foglalja a következőkre vonatkozó ellenőrzéseket:

  • a fizetendő vámok
  • az áruk helyes leírása, származása és értéke
  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)
  • a konkrét jogszabályoknak, például a környezetvédelmi jogszabályoknak, az egészségügyi követelményeknek, az állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és minőségi előírásoknak való megfelelés

Az EU-Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről lépésre szóló útmutatóban ismertetheti azokat a különböző típusú dokumentumokat, amelyeket termékei vámkezeléséhez fel kell készítenie.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok az alábbi elemek mindegyikét vagy egy részét előírhatják:

  • kereskedelmi számla (a formájával és tartalmával kapcsolatos konkrét követelmények meghatározása a kereskedelmi asszisztensemben)
  • Hajóraklevél vagy légi fuvarlevél
  • csomagjegyzék, fuvarszámlák és biztosítási igazolások (néhány esetben szükséges)
  • egyes árukra vonatkozóbehozatali engedélyek
  • tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy az Ön terméke megfelel a kötelező termékszabályozásnak, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, a címkézésnek és a csomagolásnak
  • származási igazolás – származási nyilatkozat

A nagyobb bizonyosság érdekében előzetesen kérelmezheti a kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy a kötelező érvényű származási felvilágosítást.

 

Atermék vámkezeléséhez benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a „Kereskedelmi asszisztensem” oldalra.

A japán vámhatóság tájékoztatást nyújt a japán vámeljárásokról, beleértve a szükséges okmányokat is

Japán kilenc különböző vámjoghatóságnak is otthont ad, és érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az Ön számára releváns vámjoghatóságokkal annak érdekében, hogy a vámeljárás zökkenőmentesebbé váljon az Ön terméke tekintetében.

Eljárások

A preferenciális vámtarifa igényléséhez szükséges termékek származásának igazolására, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésére vonatkozó szabályok leírását lásd a származási szabályokról szóló fenti szakaszban.

A behozatali és kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi árujelzők

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a szellemitulajdon-jogok fokozott védelméről rendelkezik azon európai vállalatok számára, amelyek innovatív, művészi, különálló és jó minőségű termékeket exportálnak Japánba. A kötelezettségvállalásokat megerősítik, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok, a védjegyek, a szerzői jogok védelme, a szabadalmak, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási vizsgálatok adatainak védelmére vonatkozó közös minimumszabályok, valamint a polgári jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A megállapodás elismeri a különleges európai földrajzi származású, több mint 200 európai mezőgazdasági termék, az úgynevezett földrajzi jelzés különleges státuszát, és oltalmat biztosít a japán piacon. A mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatban a kétoldalúan elfogadott földrajzi árujelzők tulajdonosai védelmet élveznek a hamisítással szemben. Az EU-ban és Japánban oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzéke a gazdasági partnerségi megállapodás 14-B. mellékletében található.

Szabadalmak

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti, hogy a két fél együtt fog működni a szabadalmi oltalom megerősítése érdekében.

A megállapodás értelmében az EU és Japán egyaránt kötelezettséget vállalt arra, hogy meghosszabbítja a gyógyszeripari termékek és a mezőgazdasági vegyipari termékek szabadalmi oltalmának időtartamát. Ha többet szeretne megtudni a japán szabadalmakról, többek között a bejelentési és vizsgálati eljárásokról, kérjük, látogasson el a Japán Szabadalmi Hivatalra.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyéb kérdések

A japán Szabadalmi Hivatal áttekintést nyújt a használati mintákról, a formatervezési mintákról, a védjegyekről és a szerzői jogokról.

A Gazdasági Minisztérium további magyarázattal szolgál az Ön szellemitulajdon-jogainak érvényesítéséről is.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára a szolgáltatásnyújtást, és nagyobb mobilitást biztosít a vállalati alkalmazottak számára, hogy munkájukat a helyszínen végezzék.

A vállalat személyzetének ideiglenes mozgása 

8-C. melléklet: Egyetértés a természetes személyek üzleti célú mozgásáról

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségeket ír elő a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozóan.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő ütemterve bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid távra érkező üzleti látogatókra vonatkozóan. A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó egyes fenntartásokat, korlátozásokat és további rendelkezéseket az Európai Unió és Japán jegyzéke a 8-B. melléklet IV. melléklete tartalmazza. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók a szolgáltatások valamennyi kereskedelmére, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a Feleknek a szolgáltatások szabályozásához való jogát. A gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti a hatóságok azon jogát, hogy közszolgáltatásokat tartsanak fenn, és nem kényszeríti a kormányokat a közszolgáltatások privatizálására vagy deregulációjára, például az egészségügy, az oktatás és a vízellátás területén.

Egyedi kötelezettségvállalásokról állapodtak meg olyan ágazatokban, mint például:

  • postai és kézbesítési szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásokat illetően lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

A képesített személyzet mozgása

Általános információk a vízumokról
Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének „A 8. fejezet jegyzékei” című IV. függelékében („A szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek üzleti tevékenységeinek korlátozása Japánban”) előírtak szerint korlátozott.

Emberi erőforrás gazdálkodás

Japánban számos munkajogi törvény vonatkozik a munkavállalók védelmére.  Ezek a munkajogi jogszabályok elvben minden japán foglalkoztatásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy hogy a vállalat külföldi vagy Japánban bejegyzett vállalkozás.  Az e törvényekre vonatkozó rendelet a külföldi munkavállalókra is alkalmazandó Japánban, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti jogi meghatározásának. 

Az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerre vonatkozó általános információk a következő címsorokban említett weboldalakon érhetők el:

Általános információk a humánerőforrás-gazdálkodásról
Külföldi foglalkoztatás esetén figyelembe veendő szabályok
Tájékoztatás a főbb munkaügyi szabályokról

Távközlési és számítógépes információs szolgáltatások

Japánban

  • atávközlési törvény tágan határozza meg a távközlés fogalmát: „kódok, hangok vagy képek kábelen, rádión vagy más elektromágneses formában történő továbbítása, átmosása vagy vétele”.
  • atávközlési szolgáltatás meghatározása szerint „mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz igénybevételével, vagy más módon távközlési eszköz más módon történő felkínálása a mások általi kommunikációhoz”, és
  • a távközlési tevékenység ebben az esetben „olyan üzleti tevékenység, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatási törvény szerinti műsorszóró eszköz rendelkezésre bocsátását”.

A japán távközlési üzletágba való belépésre vonatkozó kézikönyv – amely csak japán nyelven áll rendelkezésre – általában a „távközlési tevékenység” fogalommeghatározása alá tartozik, és ezért bejelentésre vagy nyilvántartásba vételre van szükség.

Belépés a japán piacra
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Handbook for Market entry into the Japan Telecommunications Business, 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol nyelvű változat esetleg nem naprakész. Ezenkívül kiegészítő anyagok (többek között olyan példák, amelyek arra utalnak, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazandó-e bizonyos vállalkozásokra) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint azok 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre.
  • Az alábbi kézikönyvek és iránymutatások szintén itt érhetők el:
    • Kézikönyv az általános kábeles műsorszolgáltatásba történő piacra lépéshez (angol);
    • Kézikönyv a távközlési szállítók hálózatainak felépítéséhez (angol); és
    • Iránymutatások a közmű által birtokolt pólusok, Ducts, Conduits és hasonló létesítmények használatáról (angolul).
Az informatikai ágazatba történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozás szigorítása

Abefelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása (METI, angol) – a befelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó iparágakat az IT-vonatkozású vállalkozásokkal egészítették ki.

Közbeszerzés

Japán nemzeti, regionális és települési önkormányzatai és az EU minden évben több milliárd euró értékben vásárolnak vagy szereznek be árukat és szolgáltatásokat magánvállalatoktól. Ezekre a beszerzésekre közbeszerzési eljárásokat írnak ki a vállalkozások számára. 

A gazdasági partnerségi megállapodás kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és mindkét fél vállalkozásai számára új piacokat nyit meg.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek:

  • az egyik fél által a másik oldal ajánlattevőivel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetés tilalma
  • a közbeszerzési eljárások átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások tisztában legyenek mindkét fél lehetőségeivel
  • az uniós vállalkozások azon lehetőségeinek maximalizálása, hogy Japánban minden kormányzati – nemzeti, regionális és önkormányzati – kormányzati szinten részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban

Az uniós vállalatok jobb hozzáférése a Japánban meghirdetett szerződésekhez olyan ágazatokra terjed ki, mint például:

  • vasút
  • kórházak
  • tudományos intézmények
  • villamosenergia-elosztás

További információk

Beruházás

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és megerősíti a felek azon jogát, hogy egy nem kimerítő listán szereplő jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket szabályozzanak. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötéséről.

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme és a beruházások liberalizálása tekintetében az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listarendszert fogadott el, amely felsorolja a fenntartandó meglévő és jövőbeli nem megfelelő intézkedéseket, miközben elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházási területek határokon átnyúló kereskedelmét.

A beruházások liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát. 

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében foglalt jegyzékét, amely a következő linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékét, amely a következő linkeken érhető el:

A befektetők üzleti célú mozgásával kapcsolatban lásd a fenti „Szolgáltatások” szakaszt.

Hogyan lehet vállalkozást alapítani Japánban?

A japán vállalkozásalapítás áttekintése
Előírt formanyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások

A deviza- és külkereskedelmi törvény szerinti eljárások áttekintése

A deviza- és külkereskedelmi törvény és az értesítési rendszer áttekintése (Japán)

Deviza- és külkereskedelmi törvény (angol és japán). Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információkért kérjük, olvassa el a japán nyelvű változatot.

 

Magyarázat a deviza- és külkereskedelmi törvény alkalmazási köréről

A deviza- és külkereskedelmi törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdéseértelmében „külföldi befektető” a következő személyek bármelyike, aki az FEFTA 26. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tételekben felsorolt befelé irányuló közvetlen befektetést stb. hajt végre, vagy az FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzést hajt végre:
Japánban lakóhellyel nem rendelkező magánszemély;
külföldi jog alapján létrehozott vagy külföldi országban székhellyel rendelkező szervezet;
olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. pontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy előírt társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege eléri vagy meghaladja az összes szavazati jog 50%-át; vagy
iv. olyan japán jogalany, amelyben a fenti i. alpontban meghatározott személyek a vállalat valamennyi vezetőjének többségét vagy a képviseleti jogkörrel rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Olyan iparágak, amelyekben előzetes bejelentésre van szükség
Bejelentési formanyomtatványok

Az alkalmazandó helyes forma a befektetési eszközöktől függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések előmozdítására

Vizsgálatokért és konzultációért felelős intézmények

Az Invest Japánnal foglalkozó hivatala

Mindegyik érintett minisztérium és ügynökség rendelkezik az Invest Japan Hivatallal (angolul), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire reagál:

  • tájékoztatás kérése a beruházásokról és a beruházási lehetőségekre való jelentkezésről; és
  • a fejlett értesítési rendszer, az úgynevezett „cselekvési tilalom” rendszer és a beruházás feldolgozásával kapcsolatos panaszok.
  • A JETRO angol nyelvű formanyomtatványt bocsát rendelkezésre az egyes minisztériumokban/ügynökségekben az Invest Japan hivatalával való kapcsolatfelvételhez: Invest JAPAN irodák: Kapcsolattartási adatok (angol nyelven)
  • A JETRO egyablakos ügyintézési központot biztosít a Japánban üzleti bázist létrehozni vagy bővíteni kívánó külföldi befektetők számára: Invest Japan Business Support Center (IBSC) (angol)
Invest Japan forródrót
  • A JETRO támogatási központja a Japánban beruházásokat tervező külföldi vállalatok és külföldi kapcsolt vállalkozások számára. A szolgáltatások a japán nyelveken kívül más nyelveken is elérhetők: Invest Japan forródrót (angol)
További hasznos hivatkozások

Kkv

Az EU-Japán megállapodás tartalmaz egy külön fejezetet a kis- és középvállalkozásokról (kkv-k), amely kimondja, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk egymás piacához való hozzáférésről.

A Japánba exportáló uniós kkv-kat támogató uniós honlap

Japán weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Ez az európai kkv-knak szóló weboldal konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokhoz vezető linkeket, valamint egy vámkód szerinti kereshető adatbázist tartalmaz, amely a japán piacra vonatkozó piacra jutási információkat tartalmaz.

Értékesítési csatorna;

Egy gyakorlati forgalmazási csatorna létrehozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy terméke eljusson a japán polcokhoz és kiskereskedőkhöz. Ehhez biztosítani kell a japán nemzeti és helyi forgalmazókat, különösen a kereskedelem nyelvi, technikai és logisztikai akadályainak leküzdése érdekében.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ, a Manufactured Imports and domestic Promotion Organisation (Mipro) jó kiindulási pontként szolgál valamennyi uniós gyártó számára.

A Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) szintén rendelkezik a nemzetközi üzleti tevékenységek összehangolására szolgáló platformmal, ahol a japán és külföldi eladók és vevők értesítéseket tehetnek közzé.

Magyarázat a kereskedési vállalkozások szerepének fontosságáról

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak az importált áruk Japánban történő értékesítésében, mivel összekötő szerepet töltenek be a külföldi gyártók és a japán vásárlók között, és fordítva.

A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között a következőkre terjed ki:

  • a kereslet azonosítása
  • segítségnyújtás a gyártók és a vásárlók közötti tárgyalásokhoz
  • a behozatali/kiviteli eljárások lezárása. 

A kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak a kereslet és/vagy a helyi partnerek azonosításában Japánban, és lehetnek

  • általános kereskedelmi vállalkozások, amelyek szinte bármivel foglalkoznak
  • szakosodott kereskedelmi cégek, amelyek csak meghatározott termékekkel (pl. acéltermékekkel, élelmiszeripari termékekkel stb.) foglalkoznak.

Linkek és elérhetőségek

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU-Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió Japánba delegált küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások

  1. News
  2. Useful links

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom meg a termékemre alkalmazandó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?