Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós cégek már évente több mint 58 milliárd EUR értékben exportálnak árukat Japánba és 28 milliárd eurót a szolgáltatásokba. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és segíti őket abban, hogy jobban versenyezzenek ezen a piacon.

A megállapodás dióhéjban

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és más kereskedelmi akadályokat, és mindkét oldalon megkönnyíti a vállalatok számára a behozatalt és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre
  • megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosít a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozások számára
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a kiváló minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét
  • mindkét fél vállalatainak jelentős mennyiségű pénzt és időt takarít meg az áruk kétoldalú kereskedelme során
  • fokozott támogatást biztosít azon kisebb vállalkozások számára, amelyeket aránytalanul érintenek a kereskedelmi akadályok

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás, nevezetesen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Vámtarifák

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

Hatálybalépésével a megállapodás megszüntette az uniós vámtarifasorok 99%-át és Japán vámtarifáinak 97%-át. A még el nem távolított vámtarifákról, vámkontingensekről vagy vámcsökkentésekről állapodtak meg.

A termékre vonatkozó tarifák ellenőrzéséhez ismernie kell a termékkódot, amely a Harmonizált Rendszer (HR 2017) szerinti HR-kódon alapul, mind az európai, mind a japán kódok esetében.


A termékkódot a Saját kereskedelmi asszisztenssegítségével találjameg.

Megtekintheti továbbá Japán importra vonatkozó statisztikai kódját is.

A megállapodás megnyitja a japán piacot például az uniós mezőgazdasági export előtt. 

  • számos sajt, például a Gouda és a Cheddar esetében a vámok idővel megszűnnek.
  • vámmentes kontingenst állapítanak meg a friss sajtokra (például Mozzarella és Feta)
  • a borexportra kivetett vámok a hatálybalépéskor megszűntek
  • a marhahús esetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • a sertéshús esetében a Japánba irányuló frisshús-kivitel esetében továbbra is alacsonyak a vámok, és a megállapodás teljes mértékben eltörölte a feldolgozott húsra vonatkozó vámokat.

A vámlebontás ütemezése

A termékek túlnyomó többségére vonatkozó vámokat vagy a megállapodás hatálybalépésekor azonnal megszüntetik, vagy a vámlebontási ütemtervet követően fokozatosan megszüntetik.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja egy „alapvámtétel”, amelynek csökkentése ezen az alapvámtételen történik. A termék vámtarifakódja segítségével megtalálhatja a termék alapértékére vonatkozó csökkentést.

Behozatal Japánból
Japánba irányuló export

Vámkontingensek (vámkontingensek)

A vámkontingensek bizonyos termékekre is alkalmazandók. Ezek meghatározott árumennyiségek, amelyek egy adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra jogosultak.

A tejtermékek esetében a vámkontingensek elosztását és az illetékek beszedését a Mezőgazdasági és Állattenyésztési Együttműködés (ALIC) végzi.

A megjelölt tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (EU Business in Japan) tájékoztatói

Egyes tengeri termékekre behozatali kvóták vonatkoznak, és az importőrök kötelesek ezt kérelmezni.

További információk a vámkontingens japán alkalmazásáról és elosztásáról.

A japán Igazságügyi Minisztérium által biztosított japán jogfordítási adatbázis.

Védintézkedések

Az EU-Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedés” (azaz egy termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja, hogy megvédje az adott belföldi gazdasági ágazatot bármely olyan termék behozatalának növekedésétől, amely súlyos kárt okoz, vagy azzal fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy bizonyos termékeket megvédjenek a behozatal ilyen megugrásaitól.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marhahús és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • savófehérje-koncentrátum (WPC), savópor
  • narancs frissen
  • versenylovak

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések jegyzékét.

 

Kereskedelmi asszisztensem részletes tájékoztatást nyújt Önnek a vámtarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és feltünteti a vonatkozó tarifacsoportok vámlebontási menetrendjét.

 

Származási szabályok

Ahhoz, hogy az Ön terméke jogosult legyen a preferenciális elbánásra, meg kell felelnie a megállapodás szerinti származási szabályoknak. Kérjük, olvassa el a „Származási szabályok önértékelési eszköze (ROSA)” interaktív „Származási szabályok önértékelési eszközét (ROSA)” menüpontban, hogy felmérje, hogy terméke megfelel-e a származási szabályoknak, és megtudja, hogyan készítse el a megfelelő dokumentumokat.

A származásiszabályokra és a származási eljárásokra vonatkozó általános információk ebben a szakaszban találhatók.

A származás a forgalmazott áruk „gazdasági állampolgársága”. Ha újdonság a témával kapcsolatban, az árukról szóló részben bemutathatja a főbb fogalmakat.

Származási szabályok

Hol találhatom meg a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete határozza meg (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás alapján alacsonyabb vagy nulla kedvezményes vámtarifában részesüljön, az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

A termék „származik” az EU-ból vagy Japánból, ha

A terméknek a fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is meg kell felelnie (például nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). További rugalmassági mechanizmusok is léteznek, amelyek segítik Önt a termékspecifikus szabályok betartásában (pl. tolerancia vagy kumuláció).

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok fő típusaira

  • a hozzáadott érték szabálya – a termékben lévő összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás változása – az előállítási folyamat a nem származó anyagok és a végtermék tarifális besorolásának megváltozását eredményezi – például papír előállítása (a Harmonizált Rendszer 48. árucsoportja) nem származó cellulózból (harmonizált rendszer 47. árucsoportja)
  • egyedi műveletek – különleges gyártási folyamatra van szükség, például a szálak fonalká fonására – ezeket a szabályokat főként a textilruházat és a vegyipar területén alkalmazzák.

Tippek a termékspecifikus szabályok betartásához

A megállapodás további rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy Ön megfeleljen a termékspecifikus szabályoknak, például a tűréshatárnak vagy a kumulációnak.

Tűréshatár
  • a tűréshatár szabálya lehetővé teszi a gyártó számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, amennyiben értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy szabad fedélzeti árának 10%-át
  • ez a tűréshatár nem alkalmazható a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagok maximális értékére vonatkozó küszöbérték túllépésére.
  • ugyanakkor, és ez az EU-Japán megállapodás sajátossága, ez a tűréshatár azokban az esetekben alkalmazható, amikor a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban előírt tömegküszöböt, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10%-át – e 10%-ot meghaladó érték, a szóban forgó anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk.
  • egyedi tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába sorolt textíliákra és ruházati termékekre, amelyek a 3-A. melléklet 6–8. megjegyzésében találhatók. A termékspecifikus származási szabályok bevezetőmegjegyzései
Kumulációs kumuláció

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás kétféle származási módot ír elő

  • kétoldalú kumuláció – a Japánból származó anyagok akkor tekinthetők az EU-ból származónak (és fordítva), ha egy termék EU-ban történő előállításához használják őket
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás az EU-ban végzett, minősítésre jogosító műveletnek tekinthető, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e ahhoz, hogy maguknak az anyagoknak származó helyzetet biztosítson (és fordítva)

Egyéb követelmények

A terméknek meg kell felelnie a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott minden egyéb alkalmazandó követelménynek is, például a nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak vagy a változtatás tilalmára vonatkozó szabálynak.

A módosítás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket az EU-ból Japánba (és fordítva) kell szállítani, harmadik országban történő további feldolgozás nélkül.

Bizonyos műveleteket harmadik országban is végre lehet hajtani, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, mint például:

  • jelölések, címkék, plombák vagy bármely dokumentáció hozzáadása vagy elhelyezése az importáló ország sajátos hazai követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében
  • a termékek jó állapotban való megőrzése
  • tárolás:
  • a szállítmányok felosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabálynak való megfelelés igazolását, például

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magával az áruval kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás értelmében lehetőség van a kedvezményes vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban megfizetett vámok visszatérítésére.

A származásra vonatkozó eljárások

Az exportőröknek és importőröknek követniük kell a származásra vonatkozó eljárásokat. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Tisztázzák például, hogyan kell bejelenteni a termék származását, hogyan lehet preferenciális elbánást igényelni, vagy hogyan ellenőrizhetik a vámhatóságok a termék származását.

Hogyan lehet kedvezményes díjszabást igényelni? 

Az importőrök a következők alapján igényelhetnek preferenciális tarifális elbánást:

  • az exportőr által benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért látogasson el az alábbi linkre:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr nyilatkozata

Az exportőrök származásmegjelölő nyilatkozat benyújtásával nyilatkozhatnak arról, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik.

Az EU-ban:

  • a regisztrált exportőri rendszerben (REX) regisztrált exportőr és ugyanez a REX-szám használható néhány más uniós preferenciális kereskedelmi megállapodás (például az EU Kanadával kötött kereskedelmi megállapodása) esetében is.
  • bármely exportőr, feltéve, hogy a szállítmány összértéke nem haladja meg a 6 000 EUR-t

Japánban ez a következő címen történhet:

  • japán vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító bármely kereskedelmi okmányon.
  • a származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén és japán nyelven is elkészíthető, és a 3-D. mellékletben található. Az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr nyújtsa be a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását.
  • az exportőröknek kóddal kell feltüntetniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban alkalmazott származási kritériumokat (lásd a 3-D. mellékletben).

Benyújtás és érvényesség

  • a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított 12 hónapig érvényes.
  • a származásmegjelölő nyilatkozat általában egy szállítmányra vonatkozik, de legfeljebb 12 hónapig azonos termékek több szállítmányára is vonatkozhat. 

AzEU-Japán gazdasági partnerségi megállapodásokra vonatkozó, azonos termékeket tartalmazó több szállítmányra vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatra vonatkozó EU-Japán iránymutatás további magyarázatokkal szolgál.

Az importőr ismeretei
  • az importőrök az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján igényelhetnek kedvezményes vámokat – ez alapulhat a termék exportőre vagy gyártója által rendelkezésre bocsátott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon. AzEU-Japán GPM-iránymutatás az importőr ismereteiről további magyarázattal szolgál
  • mivel az importőr saját tudomása alapján nyújt be kérelmet, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és az exportáló Fél területén egyetlen exportőrt vagy gyártót sem kell azonosítani, illetve az áruk preferenciális származásával kapcsolatban semmilyen intézkedést nem kell tenni.
  • az „importőr ismereteit” használó importőrt nem kell regisztrálni a REX-adatbázisban.

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy az importált termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés a következőkön alapul:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló felek vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél által az exportőrnél tett látogatások nem megengedettek
  • az importáló fél hatóságai meghatározzák a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről.

A termékekre vonatkozó követelmények 

A műszaki szabályok magukban foglalják a műszaki előírásokat, szabványokat és megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a sajátos műszaki jellemzőket, amelyekkel az Ön termékének rendelkeznie kell, például a tervezést, a címkézést, a csomagolást, a funkcionalitást vagy a teljesítményt, és azért fontosak, mert fontos közpolitikai célok – például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága – elérését biztosítják.

Ezek a követelmények olyan kérdésekhez kapcsolódhatnak, mint

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségvédelmi és biztonsági szabályok és követelmények, SPS
  • Az importált árukravonatkozó környezetvédelmi rendeletek.

Be kell tartania ezeket a szabályokat, hogy értékelhessük termékeit annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

 

Ha szeretne tájékozódni a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el az én kereskedelmi asszisztensre, és adja meg a termék nevét vagy kódját.

Az alábbi termékkategóriák a konkrétabb termékkövetelmények és a vonatkozó linkek között találhatók.

Azegészségügyi és növény -egészségügyi intézkedések (pl. törvények, rendeletek, előírások) olyan intézkedések, amelyek az embereket, az állatokat és a növényeket védik a betegségektől, kártevőktől vagy szennyező anyagoktól.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről érkező behozatalt is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

Az EU és Japán közötti SPS-intézkedésekről itt tájékozódhat.

Az EU-hoz hasonlóan Japánban is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásait alkalmazza. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok használatát a marhahústermelés során. Ezenkívül a japán fogyasztók számára rendkívül fontosak a GMO-kat ellenőrző szabályozások.

A Japánból behozott valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós előírásoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat. 

Ezen túlmenően a Japánból az EU-ba behozott valamennyi állati terméket állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Ilyen bizonyítványt kizárólag olyan illetékes hatóság adhat ki Japánban, amelyet a Bizottság hivatalosan is elismert olyan testületként, amely képes tanúsítani az uniós behozatali követelményeknek való megfelelést.

A kereskedelmi megállapodás segít annak biztosításában, hogy az Ön termékeit indokolatlan állat- és növény-egészségügyi kereskedelmi akadályok ne akadályozzák a japán piacra való belépésben, valamint elősegíti a Japánba irányuló élelmiszerexport engedélyezési eljárásainak egyszerűsítését és felgyorsítását.

Ha Ön Japánból az EU-ba importál, itt tájékozódhat az állat- és növényegészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékére vonatkozó konkrét szabályok és követelmények a „Kereskedelmi asszisztensem” menüpontban találhatók.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár a technikai szabályok fontosak, időnként akadályt jelenthetnek a nemzetközi kereskedelemben, és így jelentős terhet jelenthetnek Önnek mint exportőrnek.

  • ha Ön úgy véli, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja vállalkozását, vagy megakadályozza az exportot, akkor mondhatja el, hogy
  • az online űrlap segítségével számoljon be arról, hogy mi akadályozza meg a Japánba irányuló exportját, és az EU elemzi az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Lépjen velünk kapcsolatba

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően a következők ellenőrzését foglalja magában:

  • a fizetendő vámok
  • az áruk helyes megnevezése, származása és értéke
  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)
  • az olyan konkrét jogszabályoknak való megfelelés, mint a környezetvédelmi jogszabályok, az egészségügyi követelmények, az állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és minőségi előírások

Az EU-Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésenkénti útmutatókat olvashat, amelyek leírják, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészítenie termékei vámkezelésére.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok megkövetelhetik az alábbi elemek mindegyikét vagy egy részét:

  • kereskedelmi számla (a formájával és tartalmával kapcsolatos konkrét követelmények meghatározása kereskedelmi asszisztensemben)
  • Hajóraklevél vagy légi fuvarlevél
  • csomagjegyzék, fuvarszámlák és biztosítási igazolások (bizonyos esetekben szükséges)
  • egyesárucikkekre vonatkozó behozatali engedélyek
  • tanúsítványok arról, hogy a termék megfelel a kötelező termékszabályozásnak, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, a címkézésnek és a csomagolásnak
  • származási igazolás – származási nyilatkozat

Az egyértelműség kedvéért előfordulhat, hogy előzetesen kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást kíván igényelni.

 

Atermék vámkezeléséhez szükséges dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a „My Trade Assam” menüpontra.

A japán vámhatóság tájékoztatást nyújt a japán vámeljárásokról, beleértve a szükséges dokumentumokatis

Japán kilenc különböző vámjogrendszernek is otthont ad, és érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az Ön számára releváns országokkal, hogy zökkenőmentesebbé tegye a vámeljárást az Ön terméke számára.

Eljárások

A preferenciális tarifális elbánás igényléséhez szükséges termékek származásának igazolásához, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésével kapcsolatos szabályok ismertetéséhez lásd a származási szabályokról szóló fenti szakaszt.

A behozatali és kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi jelzések

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a szellemitulajdon-jogok fokozott védelméről rendelkezik az innovatív, művészeti, elkülönült és kiváló minőségű termékeket Japánba exportáló európai vállalatok számára. A kötelezettségvállalások megerősítésre kerültek, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok, a védjegyek, a szerzői jogi védelem, a szabadalmak, a gyógyszerek szabályozási tesztadatainak védelmére vonatkozó közös minimumszabályok, valamint a polgári jogi jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A megállapodás elismeri, hogy a japán piacon több mint 200, meghatározott európai földrajzi származású, földrajzi jelzésként ismert európai mezőgazdasági termék különleges státuszt élvez, és oltalmat biztosít. A mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatban a kétoldalú megállapodás szerinti földrajzi árujelzők tulajdonosai a hamisítás elleni védelemben részesülnek. Az EU-ban és Japánban oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzéke a gazdasági partnerségi megállapodás 14-B. mellékletében található.

Szabadalmak

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti, hogy a két fél együtt fog működni a szabadalmi oltalom megerősítése érdekében.

A megállapodásértelmében mind az EU, mind Japán kötelezettséget vállalt arra, hogy meghosszabbítja a gyógyszeripari termékek és a mezőgazdasági vegyipari termékek szabadalmi oltalmának időtartamát. Ha többet szeretne megtudni a japán szabadalmakról, többek között a bejelentési és vizsgálati eljárásokról, kérjük, látogasson el a Japán Szabadalmi Hivatalhoz.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyéb kérdések

A japán szabadalmi hivatal áttekintést nyújt a használati mintákról, formatervezési mintákról, védjegyekről és szerzői jogokról.

A Gazdasági Minisztérium további magyarázattal szolgál az Ön szellemitulajdon-jogainak érvényesítéséről.

Szolgáltatások nyújtása

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára a szolgáltatásnyújtást, és nagyobb mobilitást biztosít a vállalatok alkalmazottai számára, hogy munkájukat a helyszínen végezzék.

A társaság személyzetének ideiglenes mozgása 

8-C. melléklet: Egyetértés a természetes személyek üzleti célú mozgásáról

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségeket ír elő a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozóan.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő jegyzéke bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, a vállalaton belül áthelyezett személyek, a befektetők és a rövid időre érkező üzleti látogatók tekintetében. A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó bizonyos fenntartások, korlátozások és további rendelkezések az Európai Unió és Japán jegyzéke a 8-B. melléklet IV. mellékletében találhatók. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek horizontálisan alkalmazandók valamennyi szolgáltatáskereskedelemre, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a Feleknek a szolgáltatások szabályozására vonatkozó jogát. A gazdasági partnerségi megállapodás megerősíti a hatóságok azon jogát, hogy közszolgáltatásokat tartsanak, és nem kényszeríti a kormányokat arra, hogy privatizálják vagy deregulálják a közszolgáltatásokat, például az egészségügy, az oktatás és a víz területén.

Egyedi kötelezettségvállalásokról állapodtak meg olyan ágazatokban, mint például

  • postai és kézbesítési szolgáltatások
  • távközlés – Távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

Aszolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében lásd amegállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

A szakképzett személyzet mozgása

Általános információk a vízumokról
Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének „A 8. fejezetre vonatkozó jegyzékek” című IV. függelékében („A szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban”) előírtak szerint korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos munkajogi jogszabály vonatkozik a munkavállalók védelmére.  Ezek a munkajogi jogszabályok elvben minden japán munkaviszonyra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy hogy a vállalat külföldi vagy Japánban bejegyzett vállalkozás.  Az említett jogszabályokra vonatkozó rendelet a külföldi munkavállalókra is vonatkozik Japánban, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti jogi meghatározásának. 

A humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerről az alábbi címekben említett weboldalakon lehet általános tájékoztatást kapni.

Általános információk a humánerőforrás-gazdálkodásról
A külföldi foglalkoztatás esetén figyelembe veendő szabályok
Tájékoztatás a fő munkaügyi szabályozásról

Távközlési és számítógépes információs szolgáltatások

Japánban

  • atávközlési törvény tágan határozza meg a távközlés fogalmát: „kódok, hangok vagy képek kábelen, rádión vagy más elektromágneses formában történő továbbítása, továbbítása vagy vétele”.
  • atávközlési szolgáltatás meghatározása a következő: „mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz igénybevételével, vagy távközlési eszköz más módon történő felkínálása mások által történő kommunikációra”, és
  • a távközlési vállalkozás ezt követően „olyan vállalkozás, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszóró létesítmény biztosítását”.

A japán távközlési üzletágba való piacra lépés kézikönyve – amely csak japán nyelven érhető el – általában a „távközlési üzletág” fogalommeghatározása alá tartozik, és ezért bejelentést vagy nyilvántartásba vételt igényel.

Belépés a japán piacra
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Kézikönyv a japán távközlési üzletágba való piaci belépéshez, 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol nyelvű változat esetleg nem naprakész. Emellett a kiegészítő anyagok (többek között például az arra utaló példák, hogy a bejelentési kötelezettség bizonyos vállalkozásokra alkalmazandó-e) csak a 2019. májusi japán változatban, valamint annak 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre.
  • A következő kézikönyvek és iránymutatások itt találhatók:
    • Kézikönyv az általános kábelműsor-terjesztési üzletágba való piaci belépéshez (angol);
    • Kézikönyv a távközlési szállítók hálózatainak kiépítéséhez (angol); és
    • Iránymutatások a közhasznúak tulajdonát képező lengyelek, illetékek, konduitsok és hasonló létesítmények használatához (angol).
Az informatikai ágazatba történő külföldi befektetésekre vonatkozó szabályok szigorítása

Abefelé irányuló közvetlen befektetésekkel kapcsolatos előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása (METI, angol) – IT-vonatkozású vállalkozásokkal egészült ki a befelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó iparágak.

Közbeszerzés

Japán és az EU nemzeti, regionális és önkormányzati kormányai minden évben több milliárd euró értékben vásárolnak árukat és szolgáltatásokat magánvállalatoktól. Ezekre a beszerzésekre közbeszerzési eljárásokat írnak ki a vállalkozások számára.

A gazdasági partnerségi megállapodás kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és új piacokat nyit meg mindkét fél vállalkozásai számára.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek:

  • az egyik fél által a másik oldal ajánlattevőivel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetés tilalma
  • a közbeszerzési pályázatok átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel
  • az uniós cégek lehetőségeinek maximalizálása, hogy Japánban minden kormányzati szinten – nemzeti, regionális és önkormányzati szinten – részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban

Az uniós vállalatoknak a Japánban meghirdetett közbeszerzési szerződésekhez való fokozott hozzáférése olyan ágazatokra terjed ki, mint például

  • vasút
  • kórházak
  • tudományos intézmények
  • villamosenergia-elosztás

További információk

Beruházások

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és megerősíti az egyes felek azon jogát, hogy szabályozzák a nem kimerítő felsorolásban elfogadott legitim szakpolitikai célkitűzéseket. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötése érdekében.

A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem és a beruházások liberalizálása tekintetében az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listarendszert fogadott el, amely felsorolja a jelenleg és a jövőben fenntartandó nem megfelelő intézkedéseket, miközben elvben liberalizálja a szolgáltatások és a beruházások határokon átnyúló kereskedelmét.

A beruházások liberalizálására vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében foglalt jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékét, amely az alábbi linkeken érhető el:

Abefektetők üzleti célú mozgását illetően lásd a szolgáltatásokról szóló fenti szakaszt.

Hogyan lehet vállalkozást indítani Japánban?

A vállalkozásalapítás áttekintése Japánban
Előírt formanyomtatványok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény szerinti eljárások áttekintése

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény és a bejelentési rendszer áttekintése (Japán)

A devizáról és külkereskedelemről szóló (angol és japán) törvény. Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az angol fordítás nem mindig naprakész. Naprakész információkért látogasson el a japán változatra.

 

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény alkalmazási körének magyarázata

A devizáról és külkereskedelemről szóló törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdéseértelmében „külföldi befektető” a következő személyek bármelyike, akik a FEFTA 26. cikke (2) bekezdésében felsorolt közvetlen befektetéseket stb. végeznek, vagy az FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzések:
olyan magánszemély, aki Japánban nem rezidens;
külföldi jog alapján alapított vagy külföldi országban központi irodával rendelkező szervezet;
olyan japán társaság, amelyben a fenti i. és/vagy ii. pontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy meghatározott társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege az összes szavazati jog legalább 50%-a; vagy
iv. olyan japán jogalany, amelyben a fenti i. pontban meghatározott személyek vagy a társaság tisztségviselőinek többségét, vagy a képviseleti felhatalmazással rendelkező tisztségviselők többségét alkotják.

Azon ágazatok, amelyekben előzetes bejelentést kell tenni
Értesítési formanyomtatványok

A megfelelő forma a beruházás módjától függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések előmozdítására

Vizsgálatokat végző és konzultációs intézmények

Office of Invest Japan (Invest Japan)

Az érintett minisztériumok és ügynökségek mindegyike rendelkezik egy Invest Japan Office-val (angol), amely a potenciális befektetők alábbi intézkedéseire reagál:

  • a beruházásokra és a befektetési lehetőségek kérelmezésére vonatkozó információkérések; és
  • panaszok a fejlett értesítési rendszer, az úgynevezett „cselekvőképtelenségi levél” rendszer feldolgozásával és a beruházásokkal kapcsolatban.
  • Az egyes érintett minisztériumokban/ügynökségekben az Invest Japan Hivatalhoz intézett angol vizsgálati űrlapokat a JETRO bocsátja rendelkezésre: Invest JAPAN irodák: Kapcsolattartási adatok (angolul)
  • A JETRO egyablakos ügyintézési központot biztosít a japán üzleti bázist létrehozni vagy bővíteni szándékozó külföldi befektetők számára: Invest Japan Business Support Center (IBSC) (angol)
Invest Japan Hotline
  • A JETRO támogató központja a Japánba befektetni szándékozó külföldi vállalatok és külföldi kapcsolt vállalkozások számára. A szolgáltatások a japántól eltérő nyelveken érhetők el: Invest Japan Hotline (angol)
Egyéb hasznos linkek

Kkv-k

Az EU-Japán megállapodás külön fejezetet szentel a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), és kimondja, hogy a feleknek tájékoztatást kell nyújtaniuk egymás piacához való hozzáférésről.

Uniós honlap a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Japán honlapja a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatására

Ez az európai kkv-knak szentelt weboldal a konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokra mutató linkeket, valamint a japán piacra vonatkozó piacra jutási információk megszerzésére szolgáló, vámkódonként kereshető adatbázist tartalmaz.

Forgalmazási csatorna

Egy gyakorlati értékesítési csatornalétrehozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Ön terméke eljuthasson a japán polcokhoz és kiskereskedőkhöz. Ez megköveteli a japán nemzeti és helyi forgalmazók biztonságát, különösen a kereskedelem nyelvi, technikai és logisztikai akadályainak leküzdése érdekében.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ, az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ (Mipro) jó kiindulási pontként szolgál valamennyi uniós gyártó számára.

A Japán Külkereskedelmi Szervezetnek (JETRO) is van egy platformja a nemzetközi üzleti kapcsolatok összehangolására, ahol a japán és külföldi eladók és vevők értesítéseket tehetnek.

Magyarázat a kereskedési vállalkozások szerepének fontosságáról

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak az importált áruk Japánban történő értékesítésében, a külföldi gyártók és a japán vásárlók közötti összekötőként és fordítva.

A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között a következőket foglalja magában:

  • a kereslet azonosítása
  • segítségnyújtás a gyártók és avásárlókközötti tárgyalásokhoz
  • behozatali/kiviteli eljárások lefolytatása. 

A kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak a kereslet és/vagy a helyi partnerek azonosításához Japánban, és

  • általános kereskedelmi cégek, amelyek szinte semmivel foglalkoznak
  • szakosodott kereskedelmi cégek, amelyek csak meghatározott termékekkel foglalkoznak (pl. acéltermékek, élelmiszeripari termékek stb.).

Kapcsolatok és kapcsolatok

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU-Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió Japánba delegált küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások