Version: 1.5.0.40 (2021-04-09 10:56)

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba. Az uniós cégek már most is évente több mint 58 milliárd EUR árut és 28 milliárd EUR szolgáltatást exportálnak Japánba. Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás csökkenti azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel az európai vállalkozások a Japánba irányuló export során szembesülnek, és ezáltal segíti őket abban, hogy jobban versenyezzenek ezen a piacon.

A megállapodás dióhéjban

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

Milyen előnyökkel jár az Ön vállalkozása számára?

A Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás

  • megszünteti a vámokat és az egyéb kereskedelmi akadályokat, és mindkét oldalon megkönnyíti a vállalatok számára a behozatalt és az exportot
  • biztosítja a szolgáltatási piacok nyitottságát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre és a közlekedésre.
  • biztosítja a közbeszerzési piacokon működő uniós vállalkozások megkülönböztetésmentes kezelését
  • javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint a kiváló minőségű európai mezőgazdasági termékek, az úgynevezett földrajzi jelzések védelmét.
  • mindkét fél vállalatai jelentős pénzösszeget és időt takarítanak meg az áruk kétoldalú kereskedelme során
  • fokozott támogatást biztosít a kereskedelmi akadályok által aránytalanul sújtott kisebb vállalkozások számára

 

Japán már most is az EU negyedik legnagyobb mezőgazdasági exportpiaca. Számos európai termék esetében javulni fog a piacra jutás, nevezetesen

Olvassa el a Japánnal kötött kereskedelmi megállapodás teljes szövegét.

Tarifák

A megállapodás megszünteti az európai és japán vállalatok által fizetett vámok túlnyomó többségét.

A megállapodás hatálybalépésekor az uniós vámtételek 99 %-át és Japán tarifasorainak 97 %-át megszüntették. A vámokat, vámkontingenseket vagy vámcsökkentéseket még nem szüntették meg.

Az Ön termékére vonatkozó vámtarifák ellenőrzéséhez ismernie kell a Harmonizált Rendszer szerinti HR 2017-es kódon alapuló termékkódot, mind az európai, mind a japán kódok esetében.


Termékkódja a My Trade Assistant ( My Trade Assistant) használatával érhetőel.

Az importra vonatkozó japán statisztikai kódot is ellenőrizheti.

A megállapodás megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, például

  • Sok sajtra, például a Goudára és a Cheddarra vonatkozó vámokat idővel megszüntetik.
  • Vámmentes kontingenst állapítottak meg a friss sajtokra (például Mozzarella és Feta)
  • A borexportra kivetett vámok a hatálybalépéskor megszűntek
  • A marhahús esetében az uniós exportőrök csökkentett vámtarifában részesülnek
  • A sertéshúsra vonatkozóan a Japánba irányuló frisshús-kivitel esetében csak alacsony vámok maradnak érvényben, és a megállapodás teljes mértékben eltörölte a feldolgozott húsrakivetett vámokat

A termékek túlnyomó többségének vámtarifái vagy a megállapodás hatálybalépésekor azonnal megszűnnek, vagy a vámlebontási ütemtervet követően fokozatosan megszűnnek.

A vámok eltörlésének vagy csökkentésének kiindulópontja egy „alapmérték”, és ezen az alapértéken csökkentésekre kerül sor. A termék vámtarifaszáma segítségével megtalálhatja a termék alapértékére alkalmazandó csökkentést.

Tarif Dismantling Schedules

Ha Japánba exportál, ellenőriznie kell Japán vámlebontási ütemtervét, míg ha Japánból importál, ellenőriznie kell az EU vámlebontási ütemtervét.

Japánból történő behozatal
Japánba irányuló export

Vámkontingensek

A vámkontingensek bizonyos termékekre is vonatkoznak. Ezek meghatározott árumennyiségek, amelyek adott időkereten belül preferenciális tarifális elbánásra lesznek jogosultak.

Tejtermékek

A vámkontingensek kiosztása és a lefölözések beszedése a mezőgazdaság és a földművelés, állattenyésztési ágazati együttműködés (ALIC) keretében történik.

A megjelölt tejtermékek (pl. vaj és savó) vámkontingensen belüli behozatala állami kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozik.

A MAFF által szolgáltatott információk
A Agriculture & Livestock Industries Corporation (ALIC) által szolgáltatott információk

Az alábbi információk alapvetően a WTO-vámkontingensekre vonatkoznak, míg egyes információk az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás szerinti behozatali eljárások szempontjából relevánsak.

Az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ tájékoztatója (EU Business in Japan)
Tengeri termékek

Egyes tengeri termékek importkvóták hatálya alá tartoznak, és az importőrök kötelesek kérelmet benyújtani. Ez a helyzet például a következők esetében: Nishin (Clupea spp.), Tara (Gadus spp., Theragra spp. vagy Merluccius spp.), Buri (Seriola spp.), Saba (Scomber spp.), Iwashi (Etrumeus spp., Sardinops spp. vagy Engraulis spp.), Aji (Trachurus spp. vagy Decapterus spp.) és Samma (Cololabis spp.), frissen vagy hűtve

Védintézkedések

Az EU-Japán kereskedelmi megállapodás kétoldalú védintézkedésekről is rendelkezik. A „védintézkedések” (azaz egy termék behozatalának ideiglenes korlátozása) célja egy adott belföldi iparág védelme bármely olyan termék behozatalának növekedésével szemben, amely súlyos kárt okoz az ágazatnak, vagy ilyen károkozással fenyeget. Ebben a megállapodásban mezőgazdasági védintézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy bizonyos termékeket megvédjenek a behozatal ilyen megugrásával szemben.

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó uniós termékek a következők:

  • marhahús és sertéshús (beleértve a feldolgozott sertéshúst is)
  • tejsavófehérje-koncentrátum (WPC), tejsavópor
  • friss narancs
  • versenyló

Tekintse meg a mezőgazdasági védintézkedések listáját.

 

Kereskedelmi asszisztensem részletes tájékoztatást nyújt Önnek a vámtarifákról, az Ön termékére és piacára alkalmazandó intézkedésekről, és bemutatja az érintett vámsorok vámlebontási ütemtervét.

Származási szabályok

Ez a szakasz bemutatja a kereskedelmi megállapodás fő származási szabályait és származási eljárásait.

A származás a forgalmazott áruk „gazdasági állampolgársága”. Ha Ön újdonságnak számít a témával kapcsolatban, bevezetést talál az árukra vonatkozó rész főbb fogalmaihoz.

Származási szabályok

Az Ön termékének meg kell felelnie bizonyos szabályoknak, amelyek bizonyítják a termék származását ahhoz, hogy jogosult legyen a kedvezményes vámtételre.

Hol találhatom meg a származási szabályokat?

A származási szabályokat az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezete tartalmazza (HL L 330., 2018.12.27., 21. o.).

A termékem az EU-ból vagy Japánból származik?

Ahhoz, hogy az Ön terméke az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás szerinti kedvezményes vámtarifában részesüljön, az EU-ból vagy Japánból kell származnia.

Egy termék az EU-ban vagy Japánban „származik”, ha

A terméknek meg kell felelnie a fejezetben meghatározott minden egyéb vonatkozó követelménynek is (például nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás, a változtatás tilalmára vonatkozó szabály). A termékspecifikus szabályoknak való megfelelést segítő további rugalmassági mechanizmusok (például tolerancia vagy kumuláció) is léteznek.

 

Példák az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő termékspecifikus szabályok főbb típusaira

  • a hozzáadott érték szabálya – a termékben lévő összes nem származó anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának bizonyos százalékát
  • a tarifális besorolás megváltozása – az előállítási folyamat a nem származó anyagok és a végtermék tarifális besorolásának megváltozását eredményezi – például papír előállítása (a Harmonizált Rendszer 48. árucsoportja) nem származó cellulózból (Harmonizált Rendszer, 47. árucsoport)
  • egyedi műveletek – különleges gyártási folyamat, például szálak fonalrá történő fonása – ezeket a szabályokat többnyire a textilipari és a vegyiparban alkalmazzák.

 

Atermékére vonatkozó konkrét szabályokat a My Trade Assistant (Kereskedelmi asszisztensem) oldalon találja.

Tippek a termékspecifikus szabályok betartásához

A megállapodás további rugalmasságot biztosít a termékspecifikus szabályoknak, például a tűréshatárnak vagy a kumulációnak való megfelelés érdekében.

Tűrés
  • a tűréshatárra vonatkozó szabály lehetővé teszi a termelő számára, hogy olyan nem származó anyagokat használjon fel, amelyeket a termékspecifikus szabály általában tilt, amennyiben értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának vagy ingyenes fedélzeti árának 10 %-át
  • ez a tűréshatár nem használható a termékspecifikus szabályokban felsorolt nem származó anyagok maximális értékküszöbének túllépésére
  • ugyanakkor, és ez az EU-Japán megállapodásban sajátosság, ez a tűréshatár alkalmazható azokban az esetekben, amikor a nem származó anyagok tömege meghaladja a termékspecifikus szabályokban meghatározott tömegküszöböt, feltéve, hogy ezen anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának 10 %-át – e 10 %-ot meghaladó értékben, az említett anyagoknak az EU-ból vagy Japánból kell származniuk
  • Különleges tűréshatárok vonatkoznak a Harmonizált Rendszer 50-63. árucsoportjába besorolt textil- és ruházati cikkekre, amelyeket a 3-A. melléklet 6-8. megjegyzése tartalmaz a termékspecifikus származási szabályok bevezető megjegyzéseiben.
Kumuláció

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás kétféleképpen rendelkezik a származási hely halmozásáról

  • kétoldalú kumuláció – Japánból származó anyagok akkor tekinthetők az EU-ból származónak (és fordítva), ha azokat egy termék előállítása során használják fel az EU-ban
  • teljes kumuláció – a nem származó anyagokon az EU-ban vagy Japánban végzett megmunkálás vagy feldolgozás származónak tekinthető a termékspecifikus szabálynak való megfelelés elősegítése érdekében (más szóval a Japánban végzett feldolgozás az EU-ban minősített műveletnek számít, függetlenül attól, hogy a feldolgozás elegendő-e maguknak az anyagoknak a származó státus megszerzéséhez (és fordítva)

Egyéb követelmények

Az Ön termékének teljesítenie kell továbbá a származási szabályokról szóló fejezetben meghatározott összes egyéb alkalmazandó követelményt, például az elégtelen megmunkálást vagy feldolgozást, vagy a változtatás tilalmára vonatkozó szabályt.

A módosítás tilalmára vonatkozó szabály

A származó termékeket az EU-ból Japánba (és fordítva) kell szállítani, harmadik országban történő további feldolgozás nélkül.

Bizonyos műveletek végezhetők harmadik országban, ha a termékek vámfelügyelet alatt maradnak, például

  • jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármilyen dokumentáció hozzáadása vagy elhelyezése az importáló ország egyedi hazai követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében
  • a termékek jó állapotban való tartósítása
  • tárolás
  • szállítmányok megosztása

A vámhatóságok kérhetik a szabály betartásának igazolását, például:

  • szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek
  • a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok
  • magukkal az árukkal kapcsolatos bármely bizonyíték

Vámvisszatérítés

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás lehetővé teszi a kedvezményes vámtarifával exportált termék előállításához felhasznált nem származó anyagok után korábban megfizetett vámok visszatérítését.

Származási eljárások

Az exportőröknek és importőröknek a származási eljárásokat kell követniük. Az eljárásokat a megállapodás származási szabályokról szóló 3. fejezetének B. szakasza határozza meg. Tisztázzák például, hogyan kell nyilatkozni a termék származásáról, hogyan kell preferenciákat igényelni, vagy hogyan ellenőrizhetik a vámhatóságok a termék származását.

Hogyan lehet kedvezményes díjszabást igényelni?

Az importőrök preferenciális tarifális elbánást igényelhetnek a következők alapján:

  • az exportőr által rendelkezésre bocsátott származásmegjelölő nyilatkozat, vagy
  • az „importőr ismeretein” alapuló származásmegjelölő nyilatkozat

További részletekért kérjük, látogasson el a következő weboldalra:

Származásmegjelölő nyilatkozat

Az exportőr nyilatkozata

Az exportőrök saját maguk nyilatkozhatnak arról, hogy termékük az EU-ból vagy Japánból származik, származásmegjelölő nyilatkozat bemutatásával.

Az EU-ban a következőket teheti:

Japánban:

  • Japánhoz rendelt vállalati számmal rendelkező exportőr

Mit kell tartalmaznia a származásmegjelölő nyilatkozatnak?

  • a származásmegjelölő nyilatkozatot fel kell tüntetni a számlán vagy a terméket azonosító kereskedelmi okmányon.
  • A származási nyilatkozat szövege az EU bármely hivatalos nyelvén és japán nyelven is kiállítható, és a 3-D. mellékletben található. Az importáló ország nem követelheti meg, hogy az importőr nyújtsa be a származásmegjelölő nyilatkozat fordítását.
  • Az exportőröknek kóddal kell jelezniük a származásmegjelölő nyilatkozatukban alkalmazott származási kritériumokat (lásd a 3-D. mellékletet).

Benyújtás és érvényesség

AzEU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás iránymutatása az azonos termékek több szállítmányára vonatkozó származásmegjelölő nyilatkozatról további magyarázattal szolgál.

Az importőr tudomása
  • az importőrök az importált termékek származására vonatkozó saját ismereteik alapján preferenciális vámot igényelhetnek – ez alapulhat a termék exportőre vagy gyártója által rendelkezésre bocsátott, az importőr birtokában lévő igazoló dokumentumokon vagy nyilvántartásokon.AzEU-Japán gazdasági partnerségi megállapodással kapcsolatos, az importőr ismereteire vonatkozó iránymutatás további magyarázatokkal szolgál
  • mivel az importőr saját ismeretei alapján tesz panaszt, nem használnak származásmegjelölő nyilatkozatot, és az exportáló Fél területén sem kell exportőrt vagy gyártót azonosítani, és az áruk preferenciális származásával kapcsolatban semmilyen intézkedést sem tenni.
  • az „importőr ismereteit” felhasználó importőrt nem kell regisztrálni a REX-adatbázisban

A származás ellenőrzése

A vámhatóságok ellenőrizhetik, hogy az importált termék valóban származó-e, vagy megfelel-e más származási követelményeknek. Az ellenőrzés a következőkön alapul:

  • igazgatási együttműködés az importáló és az exportáló felek vámhatóságai között
  • a helyi vámhatóságok által végzett ellenőrzések – az importáló fél által az exportőrnél tett látogatások nem megengedettek
  • az importáló fél hatóságai határozzák meg a származást, és tájékoztatják az importáló fél hatóságait az eredményekről

Termékkövetelmények

A műszaki szabályok magukban foglalják a műszaki előírásokat, szabványokat és megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezek a szabályok meghatározzák azokat a sajátos műszaki jellemzőket, amelyekkel az Ön termékének rendelkeznie kell, mint például a tervezés, a címkézés, a csomagolás, a funkcionalitás vagy a teljesítmény, és fontosak, mivel biztosítják a fontos közpolitikai célok elérését, mint például az emberi egészség védelme vagy a környezet biztonsága.

Ezek a követelmények az alábbi kérdésekhez kapcsolódhatnak:

  • Műszaki szabályok és követelmények
  • Egészségügyi és biztonsági szabályok és követelmények, egységes támogatási rendszer
  • A behozott árukra vonatkozó környezetvédelmi előírások.

Önnek követnie kell ezeket a szabályokat, hogy termékeit értékelni tudja annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a szükséges műszaki szabványoknak.

Ha szeretne tájékozódni a termékére vonatkozó szabályokról és követelményekről, látogasson el a My Trade Assistant (Kereskedelmi asszisztensem) menüpontra, és adja meg terméknevét vagy kódját.

Emberi, állat- és növényegészségügyi követelmények

Azegészségügyi és növény egészségügyi intézkedések (pl. törvények, rendeletek, szabványok) az emberek, állatok és növények betegségekkel, kártevőkkel vagy szennyező anyagokkal szembeni védelmét szolgáló intézkedések.

Biztosítják, hogy a forgalomba hozott élelmiszerek – beleértve az EU-n kívülről származó importot is – biztonságosak legyenek a fogyasztók számára.

Az EU és Japán közötti SPS-intézkedésekről itt talál további információkat.

Az EU-hoz hasonlóan Japán is a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági normái közé tartozik. Japán például nem engedélyezi a növekedési hormonok alkalmazását a marhahústermelésben, és a GMO-kat szabályozó rendeletek nagy jelentőséggel bírnak a japán fogyasztók számára.

A Japánból importált valamennyi terméknek meg kell felelnie az uniós szabványoknak. Ez magában foglalja a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó uniós tilalmat és az antibiotikumok használatára vonatkozó szabályokat.

Ezen túlmenően az állati termékek Japánból az EU-ba irányuló minden importját állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

Ilyen igazolást csak olyan japán illetékes hatóság állíthat ki, amelyet a Bizottság hivatalosan elismert az uniós behozatali követelményeknek való megfelelés igazolására.

A kereskedelmi megállapodás hozzájárul annak biztosításához, hogy az Ön termékeit ne akadályozzák az indokolatlan SPS-kereskedelmi akadályok a japán piacra való belépésben, és hozzájárul a Japánba irányuló élelmiszerexport engedélyezési eljárásainak egyszerűsítéséhez és meggyorsításához.

Ha Japánból az EU-ba importál, itt talál további információkat az állat- és növény-egészségügyi követelményekről.

 

Az Ön termékével kapcsolatos konkrét szabályok és követelmények a My Trade Assistant (Kereskedelmi asszisztensem) oldalon találhatók.

A kereskedelem technikai akadályai

Bár fontosak a technikai szabályok, időnként akadályt jelenthetnek a nemzetközi kereskedelem számára, és így jelentős terhet jelenthetnek Önre mint exportőrre.

  • ha úgy gondolja, hogy olyan kereskedelmi akadályba ütközik, amely lelassítja vállalkozását, vagy megakadályozza az exportálást, elmondhatja nekünk,

  • az online űrlap használatával tegyen jelentést arról, mi akadályozza meg Japánba irányuló exportját, és az EU elemezni fogja az Ön helyzetét, és megteszi a megfelelő lépéseket

Kapcsolatfelvétel

Vámkezelési okmányok és eljárások

A vámkezelés jellemzően a következőkre terjed ki:

  • a fizetendő vámok

  • az áruk helyes leírása, eredete és értéke

  • biztonsági és védelmi intézkedések (csempészet, kábítószerek, cigaretta, fegyverek, hamisított termékek, terrorizmus elleni küzdelem)

  • egyedi jogszabályoknak, például környezetvédelmi jogszabályoknak, egészségügyi követelményeknek, állat- és növény-egészségügyi, valamint minőségi előírásoknak való megfelelés

Az EU-Japán megállapodás hatékonyabb vámeljárásokat biztosít a kereskedelem megkönnyítése és a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében.

Dokumentumok

Részletes, lépésről lépésre szóló útmutatók találhatók, amelyek ismertetik, hogy milyen típusú dokumentumokat kell előkészíteniük a termékek vámkezeléséhez.

Az Ön termékétől függően a vámhatóságok kérhetik az alábbi elemek mindegyikét vagy azok egy részét

A nagyobb bizonyosság érdekében előfordulhat, hogy kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást szeretne kérni.

 

Atermék vámkezeléséhez benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkért látogasson el a My Trade Assistant (Kereskedelmi asszisztensem) menüpontra.

Eljárások

A preferenciális vámtarifa igényléséhez az Ön termékeinek származását, valamint a származás vámhatóságok általi ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a fenti, származási szabályokról szóló szakasz ismerteti.

A behozatali és kiviteli vámeljárással kapcsolatos általános információkért látogasson el az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság honlapjára.

Szellemi tulajdon és földrajzi jelzések

Az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok fokozott védelméről rendelkezik az innovatív, művészi, különálló és kiváló minőségű termékeket Japánba exportáló európai vállalatok számára. A kötelezettségvállalások megerősítésre kerültek, és rendelkezéseket tartalmaznak az üzleti titkok, a védjegyek, a szerzői jogok védelme, a szabadalmak, a gyógyszeripari vizsgálatokra vonatkozó szabályozási vizsgálatokra vonatkozó közös minimumszabályok, valamint polgári jogérvényesítési rendelkezések tekintetében.

A megállapodás elismeri a különleges státuszt, és védelmet nyújt a japán piacon több mint 200, földrajzi jelzésként ismert európai mezőgazdasági terméknek. A mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazatban a kétoldalú megállapodás tárgyát képező földrajzi árujelzők tulajdonosai védelmet élveznek a hamisítás ellen.

Szolgáltatások

A megállapodás megkönnyíti az uniós és japán vállalatok számára, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak, és nagyobb mobilitást kínál a vállalati alkalmazottak számára, hogy a helyszínen végezhessék munkájukat.

A gazdasági partnerségi megállapodás számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely horizontálisan alkalmazandó valamennyi szolgáltatáskereskedelemre, például egy olyan rendelkezést, amely megerősíti a Felek szabályozási jogát. A hatóságok továbbra is jogosultak a közszolgáltatások fenntartására, és nem kényszerítik a kormányokat a közszolgáltatások privatizálására vagy deregulációjára, például az egészségügy, az oktatás és a víz területén.

Konkrét kötelezettségvállalásokban állapodtak meg olyan ágazatokban, mint például:

  • postai és kézbesítési szolgáltatások
  • távközlés
  • tengeri szállítási szolgáltatások
  • pénzügyi szolgáltatások

A minősített személyzet mozgása (IV. mód)

Általános információk a vízumokról
A szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban

Egyes szolgáltatások tekintetében az üzleti tevékenységek köre a megállapodás 8-B. mellékletének „A 8. fejezethez tartozó jegyzékek" című IV. függelékében ("Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek üzleti tevékenységének korlátozása Japánban „) előírt módon korlátozott.

Humánerőforrás-gazdálkodás

Japánban számos jogszabály foglalkozik a munkahellyel és a munkavállalók védelmével.Ezek a munkajogi jogszabályok elvben minden Japánban végzett munkára vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a munkáltató japán vagy külföldi, vagy külföldi, vagy Japánban van bejegyezve.Az e jogszabályokra vonatkozó rendelet a Japánban tartózkodó külföldi munkavállalókra is vonatkozik, amennyiben a külföldi munkavállalók megfelelnek a munkavállalók e jogszabályok szerinti meghatározásának.

Az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos általános japán munkajogi rendszerre vonatkozó általános információk a következő címekben említett honlapokon érhetők el:

Általános információk az emberierőforrás-menedzsmentről
A külföldi foglalkoztatás esetében megjegyzendő szabályok
Tájékoztatás a fő munkaügyi rendeletekről

Távközlési és számítógépes információs szolgáltatások

Japánban:

  • A távközlést a távközlési törvény tágan úgy határozza meg, mint „kódok, hangok vagy képek kábelen, rádión vagy más elektromágneses úton történő továbbítása, továbbítása vagy fogadása”.
  • Atávközlési szolgáltatás a következőképpen határozható meg: „mások kommunikációjának közvetítése távközlési eszköz igénybevételével, vagy más módon távközlési eszköz más módon történő rendelkezésre bocsátása a mások általi kommunikációhoz”, és
  • A távközlési üzletág ezt követően „olyan üzleti tevékenység, amelyben a szolgáltató távközlési szolgáltatást nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében, kivéve a műsorszolgáltatásról szóló törvény szerinti műsorszóró létesítmény rendelkezésre bocsátását”.

A következők példák olyan távközlési vállalkozásokra (a japán távközlési üzletágba való piacra lépésről szóló kézikönyvben meghatározottak szerint, amelyek csak japán nyelven érhetők el), amelyek általában a „távközlési tevékenység” fogalommeghatározásába tartoznak, és ezért bejelentési vagy nyilvántartásba vételt igényelnek.

  • telefonátirányítás
  • a telefonhívások stb. automatikus helyettesítő vétele (olyan szolgáltatás, amelyben a szolgáltató telefonhívásokat, faxokat stb. kap, amelyeket a szolgáltató a szolgáltató távközlési eszközén (pl. szerveren) kap, és e hívások vagy faxok tartalmát lényegi változtatás nélkül, de formátum vagy adathordozó megváltoztatása nélkül közli a felhasználókkal)
  • tartalomközvetítés
  • e-mail hírlevelek közvetítése
  • társasházi lakások vagy irodák lakóinak az ingatlankezelő társaságok által nyújtott internetes szolgáltatások
  • bérlő szerverek és tárhelyszolgáltatások (szerverek és szerverfunkciók kölcsönzése)
  • üzenetek közvetítése a felhasználók között, beleértve a szolgáltatás részeként nyújtott üzeneteket is
  • zárt csevegés (honlapon kialakított csevegőszobák, a honlapot megközelítő felhasználókat meg nem határozott személyekkel párosítva, valamint a köztük zajló zárt beszélgetések közvetítésével)
  • online híradási weboldalak
  • távközlési szolgáltatások bérelt berendezésekkel, például mobiltelefonokkal és Wi-Fi routerekkel
  • Virtuális mobilszolgáltatók
  • Vezetékes virtuális hálózatüzemeltetők (FVNO-k)
  • csatorna-kölcsönzés (olyan szolgáltatás, amelyben a távközlési vezetékrendszer üzembe helyezője felosztja a frekvenciasávot, és annak egy részét kölcsönadja más vállalkozásoknak)
  • rebilizáció (olyan szolgáltatás, amelyben a gondozók mennyiségi árengedmény mellett vásárolnak távközlési szolgáltatásokat távközlési szolgáltatóktól, és azokat árengedmény mellett továbbértékesítik a felhasználóknak)
  • Japánon kívüli szervereket használó e-mail-szolgáltatások
  • kapcsolt vállalkozások közötti hálózatkezelés
  • üdvözlőlapok kezelése weboldalakon
  • elektronikus meghatalmazás közvetítése
  • domainnév-szanálási szolgáltatások (olyan szolgáltatás, amelyben a szolgáltató azonosítja a keresés tárgyát képező domainnévnek megfelelő IP-címet)
  • A fent említett kézikönyvben további részletek találhatók, ideértve annak magyarázatát is, hogy ezek a példák miért minősülnek „távközlési szolgáltatásnak”, és miért igényelnek értesítést vagy nyilvántartásba vételt.]
Belépés a japán piacra
  • Belügyi és Kommunikációs Minisztérium: Kézikönyv a japán távközlési üzletágba való belépéshez, 2016. június (angol). Kérjük, vegye figyelembe, hogy az angol nyelvű változat nem feltétlenül naprakész. Emellett csak a 2019 májusában kelt japán változatban és annak 2019. októberi kiegészítésében állnak rendelkezésre kiegészítő anyagok (többek között példák arra vonatkozóan, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazandó-e bizonyos vállalkozásokra).
  • A következő kézikönyvek és iránymutatások itt érhetők el:
    • Kézikönyv az általános kábeltelevíziós üzleti tevékenységbe való belépéshez (angol);
    • A távközlési fuvarozók hálózatainak építésére vonatkozó kézikönyv (angol); valamint
    • Guidelines for use of Poles, Ducts and Conduits and similar Flowities Ownities (A közműszolgáltatók tulajdonában lévő Poles, Ducts, Conduits és hasonló létesítmények használatára vonatkozó iránymutatások) (angol).
Az IT-szektorba irányuló külföldi befektetésekre alkalmazandó rendeletek szigorítása
  • METI: A befelé irányuló közvetlen befektetésekre stb. vonatkozó előzetes értesítés benyújtásához szükséges vállalkozások hozzáadása (angolul) – az IT-hez kapcsolódó vállalkozások hozzáadásra kerültek a befelé irányuló közvetlen befektetésekre vonatkozó előzetes értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó ágazatokhoz.A felülvizsgálathoz kapcsolódó nyilvános közlemények a következők:
    • A 2014. évi 1. számú nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény ( Japán), a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási, Kulturális és Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Ipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Erdészeti és Munkaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Erdészeti és Ipari Minisztérium, az Erdészeti és Munkaügyi Minisztérium a Vállalkozásügyi Minisztérium, Vállalkozásügyi és Munkaügyi Minisztérium, 2019. évi közvetlen beruházásokról szóló rendelet 3. cikkének (4) bekezdése alapján. valamint
    • b) A 2017. évi 3. számú nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény ( Japán), a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Ipari és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási, Ipari és Ipari Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági és Műszaki Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Munkaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Munkaügyi Minisztérium, az Erdészeti és Ipari Minisztérium, az Erdészeti és Munkaügyi Minisztérium, a Közberuházásokról szóló 2019. évi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében.

Közbeszerzés

Japánban és az EU-ban a nemzeti, regionális és önkormányzati kormányzatok évente több milliárd euró értékben vásárolnak árukat és szolgáltatásokat magánvállalkozásoktól. Ezekre a beszerzésekre közbeszerzési eljárásokat írnak ki a vállalkozások számára.

A GPM kiterjeszti a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és mindkét fél vállalkozásai számára új piacokat nyit meg.

Az EU és Japán olyan szabályokról állapodott meg, amelyek

  • tiltsák meg az egyik fél által a másik oldalon az ajánlattevőkkel szemben alkalmazott tisztességtelen megkülönböztetést

  • a közbeszerzési eljárások átláthatóságának maximalizálása annak biztosítása érdekében, hogy a cégek mindkét oldalon tisztában legyenek a lehetőségekkel

  • az uniós cégek lehetőségeinek maximalizálása a japán közbeszerzési eljárásokban való részvételhez valamennyi kormányzati szinten – nemzeti, regionális és önkormányzati szinten egyaránt

Az uniós vállalkozások Japánban meghirdetett közbeszerzési szerződésekhez való jobb hozzáférése többek között az alábbi ágazatokra terjed ki:

  • vasút

  • kórházak

  • tudományos intézmények

  • villamosenergia-elosztás

További információk

Beruházások

A megállapodás előmozdítja az EU és Japán közötti beruházásokat, és megerősíti a felek azon jogát, hogy egy nem kimerítő listában megállapított legitim szakpolitikai célkitűzéseket szabályozzák. Kétoldalú tárgyalások folynak egy esetleges beruházásvédelmi megállapodás megkötése érdekében.

Tájékoztatás a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére és a beruházások liberalizációjára vonatkozó rendelkezésekről

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelme és a beruházások liberalizációja tekintetében az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás negatív listás rendszert fogadott el, amely felsorolja azokat a meglévő és jövőbeli nem megfelelő intézkedéseket, amelyeket fenn kell tartani, miközben elvben liberalizálja a szolgáltatások és befektetési területek határokon átnyúló kereskedelmét.

A szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében lásd a megállapodás 8. fejezetének C. szakaszát.

A beruházások liberalizációjával kapcsolatban lásd a megállapodás 8. fejezetének B. szakaszát.

Az Európai Unió és Japán meglévő intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a megállapodás 8-B. mellékletének I. mellékletében foglalt jegyzékét, amely a következő linkeken érhető el:

Az Európai Unió és Japán jövőbeli intézkedéseire vonatkozó fenntartásokkal kapcsolatban lásd az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet II. mellékletében foglalt jegyzékét, amely a következő linkeken érhető el:

A megállapodás a 8. fejezet D. szakaszában bizonyos kötelezettségvállalásokat ír elő a természetes személyek belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban.

Az Európai Uniónak és Japánnak a 8-B. melléklet III. mellékletében szereplő jegyzéke bizonyos fenntartásokat és további rendelkezéseket ír elő a letelepedési céllal érkező üzleti látogatókra, a vállalaton belül áthelyezett személyekre, a befektetőkre és a rövid távú üzleti látogatókra vonatkozóan.A 8-B. melléklet III. melléklete a következő linkeken érhető el:

A szerződéses szolgáltatókra és a független szakemberekre vonatkozó fenntartások, korlátozások és további rendelkezések az Európai Unió és Japán engedményes listájában szerepelnek a 8-B. melléklet IV. mellékletében. A 8-B. melléklet IV. melléklete a következő linkeken érhető el:

A 8-C. melléklet a természetes személyek üzleti célú mozgásáról rendelkezik, beleértve az Európai Unió és/vagy Japán által a másik Fél természetes személyeinek üzleti célú belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos eljárások megkönnyítése és meggyorsítása érdekében meghozandó vagy megteendő intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket.

Magyarázat a kereskedési vállalkozások szerepének jelentőségéről

A kereskedelmi cégek fontos szerepet játszanak az importált áruk Japánban történő értékesítésében.A kereskedelmi cégek összekötő szerepet töltenek be a külföldi gyártók és a japán vásárlók között (valamint külföldi vevők és japán gyártók között is).A kereskedelmi vállalkozások szerepe többek között a kereslet azonosításában, a gyártók és a vásárlók közötti tárgyalásokban való segítségnyújtásban, valamint a behozatali/kiviteli eljárások lefolytatásában áll.A japán vásárlók vagy gyártók szempontjából a kereskedelmi cégek segítséget nyújtanak a külföldi gyártókat vagy vásárlókat érintő ügyletek lebonyolításában, kiküszöbölve a nyelvi akadályokkal, a külföldi jogszabályok megértésével vagy az árfolyam-ingadozásokkal kapcsolatos aggodalom szükségességét.Az uniós vállalatok szempontjából a kereskedelmi cégek segítséget nyújthatnak Japánban a kereslet és/vagy a helyi partnerek azonosításához.A kereskedelmi cégeket általános kereskedelmi cégekre osztják fel, amelyek szinte semmivel foglalkoznak, valamint szakosodott kereskedelmi cégekre, amelyek csak meghatározott termékekkel foglalkoznak (pl. acéltermékek, élelmiszertermékek stb.).

Üzleti tevékenység beindítása Japánban

A Japánban letelepedett vállalkozások áttekintése
Előírt űrlapok

A Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások a deviza- és külkereskedelmi törvény értelmében

A deviza- és külkereskedelmi törvény szerinti eljárások áttekintése

 

A deviza- és külkereskedelmi törvény (a továbbiakban: FEFTA) 26. cikkének (1) bekezdése értelmében „külföldi befektető” a következő személyek bármelyike, aki befelé közvetlen befektetést stb. hajt végre az FEFTA 26. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tételekben vagy az FEFTA 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott meghatározott részesedésszerzésben:

olyan magánszemély, aki nem Japánban rendelkezik lakóhellyel;

külföldi jog alapján létrehozott vagy külföldi országban székhellyel rendelkező szervezet;

olyan japán társaság, amelyben az i. és/vagy ii.alpontban meghatározott személyek által közvetlenül vagy egy meghatározott társaságon keresztül közvetve birtokolt szavazati jogok összege az összes szavazati jog legalább 50 %-a; vagy

olyan japán szervezet, amelyben a fenti i. alpontban meghatározott személyek vagy a vállalat összes tisztségviselőjének többségét képviselik, vagy a képviseleti hatáskörrel rendelkező tisztviselők többségét.

Olyan ágazatok, amelyekben előzetes értesítésre van szükség

időpont A 2014. évi 1. számú nyilvános közlemény (Japánország) részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény, amelynek értelmében a Pénzügyminisztérium és az illetékes üzleti miniszter a közvetlen befektetésekről szóló rendelet 3. cikkének (4) bekezdése alapján meghatározza a vállalkozástípusokat (a Kormányhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Bel- és Hírközlési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási, Kulturális, Sportügyi, Tudományos és Technológiai Minisztérium, az Egészségügyi, Környezetvédelmi és Kereskedelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági, Munkaügyi és Munkaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium 2019. évi 1. számú nyilvános közleménye)

b) A 2017. évi 3. számú nyilvános közlemény részleges felülvizsgálatáról szóló nyilvános közlemény (Japánország), amelynek értelmében a Pénzügyminisztérium és az illetékes üzleti miniszter meghatározza a vállalkozástípusokat a közvetlen beruházásokról szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése alapján (a Kormányhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Belügyi és Hírközlési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási, Kulturális, Sportügyi, Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Földművelésügyi, Ipari és Munkaügyi Minisztérium, az Ipari és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi és Munkaügyi Minisztérium, a 2019. évi 2. számú nyilvános közlemény).

Bejelentési űrlapok

A használandó helyes űrlap a beruházási eszközöktől függ.

Kormányzati ösztönzők a Japánba irányuló közvetlen külföldi befektetések előmozdítására

Vizsgáló intézmények ésamp; Konzultáció

Office of Invest Japan
  • Minden érintett minisztérium és ügynökség rendelkezik az Invest Japan Office-val (angol), amely a potenciális befektetők alábbi lépéseire reagál:
  • tájékoztatás kérése a beruházásokról és a befektetési lehetőségek igényléséről; valamint
  • panaszok a fejlett bejelentési rendszer, az úgynevezett „cselekvést kizáró levél” és a beruházás feldolgozásával kapcsolatban.
  • Az egyes érintett minisztériumokban/ügynökségekben az Invest Japan irodával való kapcsolatfelvételre szolgáló angol nyelvű kérdőíveket a JETRO bocsátja rendelkezésre: Beruházási JAPAN-irodák: Elérhetőségi adatok (angol nyelven)
  • A JETRO egyablakos ügyintézési központot biztosít Japánban üzleti bázisuk létrehozását vagy bővítését tervező külföldi befektetők számára: Invest Japan Business Support Center (IBSC) (angol)
Befektetés Japán forródrótba
  • A JETRO támogatási központja a Japánban befektetni kívánó külföldi vállalatok és külföldi kapcsolt vállalkozások számára. A szolgáltatások a japántól eltérő nyelveken érhetők el: Invest Japan Hotline (angol)
Egyéb hasznos linkek

Kkv-k és EU-Japán

Az EU-Japán megállapodás külön fejezetet szentel a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k), amely kimondja, hogy a felek tájékoztatást nyújtanak egymás piacaihoz való hozzáférésről.

Az EU weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatásáról

Japán weboldala a Japánba exportáló uniós kkv-k támogatásáról

Ez az európai kkv-knak szentelt weboldal konkrét kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó hatóságokhoz vezető linkeket tartalmaz, valamint egy, a vámtarifakódok szerinti kereshető adatbázist, amely a japán piacra vonatkozó piacra jutási információkat gyűjti össze.

Linkek és elérhetőségek

A Kereskedelmi Főigazgatóság honlapja

EU-Japán Ipari Együttműködési Központ

Az Európai Unió Japánba delegált küldöttsége

A megállapodás teljes szövege

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások