Az EU-n kívüli kormányzati szerződések

Az EU támogatja a nyitott nemzetközi közbeszerzési piacokat.

 Az EU számos nemzetközi megállapodást kötött azzal a céllal, hogy biztosítsa az uniós vállalatok nemzetközi közbeszerzési piacokhoz való hozzáférését. Ezek közül a legfontosabb a WTO közbeszerzésről szóló plurilaterális megállapodása (GPA).

A WTO 2012. évi többoldalú közbeszerzési megállapodása (GPA)

Az uniós tagállamok csatlakoztak a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodáshoz (GPA). Ez a közbeszerzéssel kapcsolatos fő nemzetközi megállapodás. Ez plurilaterális, mivel nem minden WTO-tag csatlakozott hozzá.

A GPA további 19 országa a következő: 

Örményország, Ausztrália, Kanada, Kínai Tajpej, Hongkong (Kína), Izland, Izrael, Japán, Liechtenstein, Montenegró, Moldova, Hollandia Aruba tekintetében, Norvégia, Új-Zéland, Dél-Korea, Szingapúr, Svájc, Ukrajna és az Egyesült Államok.

Más WTO -tagok tárgyalnak a GPA-hoz való csatlakozásról.

A GPA két fő elemből áll

További információk a közbeszerzési lehetőségekről a WTO integrált közbeszerzési piacra jutási információs forrásának (e-GPA) portálján keresztül.

Ez tájékoztatást nyújt a lefedettségről, beleértve az alkalmazandó küszöbértékeket is, feltüntetve azt az értéket, amely felett a GPA szabályai alkalmazandók.

  • a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának áttekintése

Kétoldalú kereskedelmi megállapodások

A GPA mellett az EU kereskedelmi megállapodásai révén üzleti lehetőségeket is biztosít az európai vállalkozások számára. Számos kétoldalú kereskedelmi megállapodás tartalmaz részletes fejezeteket a közbeszerzésről, amelyek révén a felek kölcsönösen megnyitják közbeszerzési piacaikat.

Egyes esetekben, amikor a másik fél már részes fele a GPA-nak, ezek a kétoldalú megállapodások olyan kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, amelyek túlmutatnak a GPA-ban foglaltakon.

Más esetekben ezek a kétoldalú megállapodások képezik a közbeszerzési piacok kölcsönös megnyitásával kapcsolatos egyedi kölcsönös kötelezettségvállalást.

 

Megjegyzendő azonban, hogy egy uniós vállalat még akkor is dönthet úgy, hogy ajánlatot nyújt be, ha nincs kötelezettségvállalás egy adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan.

A kötelezettségvállalás hiánya csak azt jelenti, hogy az uniós vállalat nem jogosult arra, hogy a belföldi ajánlattevőkkel azonos feltételek mellett vegyen részt az eljárásban, ez azonban általában nem akadályozza meg az ajánlatkérőt abban, hogy uniós szállítótól ajánlatokat fogadjon és vegyen fontolóra, vagy szerződést ítéljen oda számára.

További információk az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő közbeszerzésről:

A külföldi közbeszerzési eljárásban való részvételre való jogosultság értékelése

A Saját kereskedelemért felelős közbeszerzési asszisztens eszköz segítségével tájékozódhat arról, hogy jogosult-e részt venni egy adott, az EU-n kívüli kormányzati közbeszerzési eljárásban.

A közbeszerzéssel foglalkozó kereskedelmi asszisztensem célja, hogy segítse az európai vállalatokat annak értékelésében, hogy jogosultak-e részt venni az EU-n kívüli közbeszerzési eljárásokban. Az értékeléshez a felhasználónak be kell töltenie az ajánlati felhívásban általában szereplő információkat: a beszerzést végző szerv, a beszerzés tárgya és becsült értéke.

Kísérleti projektként az eszköz jelenleg lehetővé teszi a Kanadából származó kormányzati közbeszerzési pályázatok értékelését (a GPA és a kétoldalú CETAalapján egyaránt). A következő ország Japán lesz. További országok kellő időben beépülnek az eszközbe.

A közbeszerzésért felelős kereskedelmi asszisztensem

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások