Vámkezelési okmányok és eljárások

Ebben a fejezetben megtalálja a következőket:

• az uniós vámkezeléshez szükséges dokumentumok
• az EORI-szám megszerzésének módjára vonatkozó információk
• a különböző vámeljárások
• a vámkezelés részét képező származási igazolásokra vonatkozó információk
• a behozatalra vonatkozó egyedi információk az egyes uniós tagállamok számára

Az uniós vámkezeléshez szükséges dokumentumok

Származási igazolás

A származási igazolás olyan nemzetközi kereskedelmi okmány, amely igazolja, hogy a szállítmányban szereplő áruk egy meghatározott országból vagy területről származnak. Az EV-vel együtt kell bejelenteni és vámkezelésre be kell mutatni.

Az áruk származó helyzetét általában az alábbiakkal lehet igazolni:

• Nem preferenciális származási bizonyítványok, amelyek igazolják, hogy az áruk származási országa nem jogosult preferenciális elbánásra. Ezeket az igazolásokat általában a kereskedelmi kamarák állítják ki.
• Preferenciális származási bizonyítványok, amelyek lehetővé teszik, hogy az áruk csökkentett vagy nulla vámtételben részesüljenek, amennyiben olyan harmadik országokból importálják őket, amelyekkel preferenciális megállapodást írtak alá.

Az ilyen bizonyítványokat az exportáló ország vámhatóságának kell kiállítania, és azokat a vámkezeléskor be kell mutatni.

• a kérelmezendő bizonyítvány típusát az egyes preferenciális megállapodások határozzák meg: „A” formanyomtatvány (a GSP-rendszerre vonatkozóan), „MED” EUR (a PEM-rendszer egyes konkrét eseteire vonatkozóan) vagy „1” EUR (az összes többi esetre vonatkozóan)

• Az exportőr által a kedvezményezett vagy partnerországban kiállítottszámlanyilatkozatok. Két helyzetet kell megkülönböztetni
  • a 6 EUR-t meg nem haladó szállítmányok esetében a számlanyilatkozatot bármely exportőr kiállíthatja a kedvezményezett országban/partnerországban.
  • a 6 EUR-t meghaladó szállítmányok esetében számlanyilatkozatot csak elfogadott exportőr állíthat ki.

A számlanyilatkozatok különleges esete a REX-rendszer.

Kötelező érvényű tarifális felvilágosításra és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó igazolás is bemutatható.

Lásd még:

• Egységes vámokmány (EV) letöltése (Excel dokumentum)
• További információk a vámáru-nyilatkozatról

Belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat (ENS)

A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat előzetes információkat tartalmaz az EU-ba belépő szállítmányokra vonatkozóan. Lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést végezzenek. Az ENS-t az áruk fuvarozójának (az áruk fuvarozójának, bár bizonyos esetekben az importőr-címzettnek, vagy a fuvarozó vagy importőr képviselőjének) kell benyújtania az EU-ba történő első beléptető vámhivatalhoz, még akkor is, ha az árukat nem az EU-ba fogják importálni. Az ENS-nek az áruszállítás módja alapján történő benyújtására a következő határidők vonatkoznak:

• konténeres tengeri rakomány: legalább 24 órával a berakodás megkezdése előtt a külföldi kikötőben
• ömlesztett tengeri rakomány: legalább 4 órával az érkezés előtt
• rövid távolságra történő tengeri szállítás: legalább 2 órával az érkezés előtt
• rövid távú (4 óránál rövidebb) repülések: legalább a légi jármű felszállásának tényleges időpontjáig
• hosszú távú (4 órás vagy annál hosszabb) repülések: legalább 4 órával az EU vámterületén található első repülőtérre való megérkezés előtt
• közúti közlekedés: legalább 1 órával az érkezés előtt

Megjegyzés: A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat az exportőrtől származó okmányokban (hajóraklevél, kereskedelmi számlák stb.) szereplő információkat írja elő. Győződjön meg arról, hogy ezek a dokumentumok időben megérkeznek a nyilatkozat benyújtásáért felelős félhez.További információk a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatról. Az Uniós Vámkódex részletesebb kockázatelemzést vezetett be e nyilatkozatba. Lásd az ENS-sel kapcsolatban gyakran feltett kérdéseket.

Gazdasági szereplőként történő nyilvántartásba vétel (EORI-szám)

A gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító (EORI) száma olyan egyedi azonosító, amelyet egy uniós ország vámhatósága rendel hozzá az uniós vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységeket folytató valamennyi gazdasági szereplőhöz (vállalkozásokhoz és magánszemélyekhez egyaránt). Az EU-n kívül letelepedett importőrök első alkalommal kapnak EORI-t:

• vámáru-nyilatkozat
• belépési gyűjtő árunyilatkozat (ENS)
• kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat (EXS)

A gazdasági szereplők ezt a számot használják az uniós vámhatóságokkal folytatott minden olyan kommunikációban, ahol EU-alapú azonosítóra van szükség, például a vámáru-nyilatkozatokban. A már kiadott EORI-számok az Európai Bizottság valamelyikénél ellenőrizhetők. Az egyes EU-országokban EORI-számokat regisztráló hatóságok lekérdezhetők.

Lásd még az EORI-iránymutatást.

Vámeljárások az EU-ban

Amikor az áruk megérkeznek az EU-ba való belépés helye szerinti vámhivatalhoz, azokat vámfelügyelet alatt (legfeljebb 90 napig) átmeneti megőrzésbe helyezik mindaddig, amíg az alábbi vámeljárások valamelyikébe nem kerülnek (vagy újrakivitelre):

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátási eljárás célja az összes behozatali alakiság teljesítése annak érdekében, hogy az áruk az uniós piacon értékesíthetők legyenek.

Az árukat akkor bocsátják szabad forgalomba, ha az összes behozatali követelmény teljesült:

• Az összes alkalmazandó vámtételt és egyéb díjat megfizették.
• A kontingens alá tartozó árukra vonatkozó behozatali engedélyeket bemutatták.
• Valamennyi vonatkozó engedélyt és bizonyítványt (pl. egyes állatokra vagy állati termékekre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványt) bemutatták.

Az importált árukat vámáru-nyilatkozattal vonják az eljárás alá. Adott esetben a behozatali vám, a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó összegének kiszámításánál is azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a vámáru-nyilatkozatot egy uniós ország vámhivatala elfogadja.

Különleges eljárások

Az áruk a következő kezelések bármelyike alá vonhatók:

• Uniós árutovábbítás, amely a következőket foglalja magában:
  • Külső árutovábbítás — a nem uniós áruk az EU vámterületén belül egyik pontról a másikra szállíthatók behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb terhek (pl. belső adók) és kereskedelempolitikai intézkedések nélkül. Az áruk másik uniós tagállamba történő szállítása azt jelenti, hogy a vámkezelési eljárásokat átadják a rendeltetési vámhivatalnak.
  • Belső árutovábbítás — Az uniós áruk vámjogi státusuk megváltozása nélkül szállíthatók egyik pontról a másikra az EU vámterületén belül. Ez magában foglalja az áruknak az EU vámterületén kívül eső másik területen keresztül történő szállítását is.

• Tárolás, amely vámraktározást és vámszabad területeket foglal magában:
  • Vámraktározás — nem uniós áruk tárolhatók a vámhatóságok által engedélyezett helyiségekben vagy bármely más helyen, vámfelügyelet alatt (vámraktárak) anélkül, hogy behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb díjak és kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá tartoznának.
  • Vámszabad területek — a tagállamok az Unió vámterületének egyes részeit vámszabad területként jelölhetik ki. Ezek azok az esetek, amikor az árukat behozatali vámoktól, egyéb díjaktól (pl. belső adóktól) és kereskedelempolitikai intézkedésektől mentesen lehet behozni mindaddig, amíg nem rendelik hozzájuk egy másik jóváhagyott vámeljárást, vagy nem viszik ki újra. Az áruk olyan egyszerű műveleteken is áteshetnek, mint a feldolgozás és az újracsomagolás.

• Különleges felhasználás, amely magában foglalja az ideiglenes behozatalt és a meghatározott célra történő felhasználást:
  • Ideiglenes behozatal — A nem uniós áruk behozatali vámok megfizetése nélkül léphetnek be az EU-ba, feltéve, hogy azokat módosítás nélküli újrakivitelre szánják. Az ideiglenes behozatal maximális időtartama két év.
  • Meghatározott célra történő felhasználás — az áruk különleges felhasználásuk miatt vámmentesen vagy csökkentett vámtétellel bocsáthatók szabad forgalomba.
• Feldolgozás, amely aktív és passzív feldolgozást foglal magában:
  • Aktív feldolgozás — Az árukat vámok, adók és alakiságok nélkül lehet az EU-ba behozni, vámfelügyelet mellett feldolgozni, majd újra kivinni.Ha a késztermékeket végül nem exportálják, azokra az alkalmazandó vámokat és alakiságokat kell alkalmazni.
  • Passzív feldolgozás — uniós áruk feldolgozási célból ideiglenesen kivihetők az Unió vámterületéről.A feldolgozott áruk a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség mellett bocsáthatók szabad forgalomba.

Lásd még:

• További információk a vámeljárásokról
• Általános behozatali forgatókönyv (Európai Váminformációs Portál)
• Uniós Vámkódex — Útmutatódokumentumok (DG TAXUD)

Tagállami behozatali követelmények és hatóságok

Vámunióként az EU-nak előnye származik a nagy mértékben harmonizált behozatali eljárásokból.A 27 tagállam között azonban továbbra is vannak különbségek.

Lásd azon uniós tagállamok és fő illetékes hatóságaik jegyzékét, amelyek információval szolgálhatnak a behozatali eljárásokról, a kereskedelmi rendszerekről, a behozatali engedélyekről, valamint az egyedi követelmények vizsgálatáért felelős illetékes hatóságok jegyzékét. Képesnek kell lenniük arra, hogy segítséget nyújtsanak Önnek a hazájára vonatkozó egyedi követelményekhez. Ezek a hatóságok segítséget nyújthatnak Önnek az alábbi kérdésekben:

• Az egységes vámokmány benyújtásának helye
• Mely vámszabad területek állnak rendelkezésre használatra?
• A behozatali engedélyek beszerzésének módja
• Élő állatok és állati eredetű termékek vizsgálata
• Növény-egészségügyi vizsgálatok
• Élelmiszerek és takarmányok egészségügyi ellenőrzése
• A mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó forgalmazási előírások
• A vegyi anyagok, műtrágyák és hulladékok kereskedelmének ellenőrzése
• Műszaki szabványosítás
• Csomagolási és címkézési követelmények

Jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete a Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10.) (CELEX 32013R0952)
• A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2016/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 69., 2015.03.15.) (CELEX 32016R0341).