Vámkezelési okmányok és eljárások

Ez a szakasz az uniós importőröknek szól. Részletes információkkal szolgál az uniós behozatali eljárásokról, beleértve az olyan témákat, mint a gazdasági szereplőként történő nyilvántartásba vétel és a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám), az Ön által kitöltendő különböző dokumentumok, valamint az ágazatspecifikus és országspecifikus követelményekhez vezető linkek. Részletesebb termékspecifikus információkért látogasson el a „Kereskedelmi asszisztensem” oldalra.

Ez a fejezet a következőket tartalmazza:

  • a vámkezeléshez szükséges okmányok az EU-ban
  • az EORI-szám megszerzésének módjára vonatkozó információk
  • a különböző vámeljárások
  • a vámkezelés részét képező származási igazolásokra vonatkozó információk
  • az egyes uniós tagállamokra vonatkozó, a behozatalra vonatkozó konkrét információk

A vámkezeléshez szükséges okmányok az EU-ban

 
 

Származási igazolás

A származási igazolás olyan nemzetközi kereskedelmi okmány, amely tanúsítja, hogy a szállítmányban szereplő áruk egy adott országból vagy területről származnak. Ezt az EV -vel együtt be kell jelenteni, és vámkezelés céljából be kell mutatni hozzá.

Általánosságban az áruk származó helyzetét az alábbiak igazolhatják:

  • nem preferenciális származási bizonyítványok, amelyek igazolják, hogy az áruk származási országa nem jogosult preferenciális elbánásra. Ezeket a tanúsítványokat általában a kereskedelmi kamarák állítják ki.
  • preferenciális származási bizonyítványok, amelyek lehetővé teszik, hogy az áruk csökkentett vagy nulla vámtételben részesüljenek, amennyiben azokat olyan harmadik országokból importálják, amelyekkel preferenciális megállapodást írtak alá.

Ezeket a bizonyítványokat az exportáló ország vámhatóságainak kell kiállítaniuk, és azokat a vámkezeléskor be kell mutatni.

  • a kérelmezendő bizonyítvány típusát az egyes preferenciális megállapodások határozzák meg: „A” formanyomtatvány (a GSP-rendszer esetében), EUR MED (néhány konkrét esetben a PEM-rendszerben) vagy 1 EUR (minden más eset)
  • az exportőr által a kedvezményezett országban vagy a partnerországban kiállítottszámlanyilatkozatok. Két helyzetet kell megkülönböztetni
    • a legfeljebb 6 000 EUR értékű szállítmányok esetében a számlanyilatkozatot a kedvezményezett országban/partnerországban bármely exportőr kiállíthatja.
    • a 6 000 EUR-t meghaladó szállítmányok esetében a számlanyilatkozatot csak elfogadott exportőr állíthatja ki.

A számlanyilatkozatok különleges esete a REX-rendszer.

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és/vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást tartalmazó bizonyítvány is bemutatható.

 
 
 
 

Lásd még:

Belépési összefoglaló nyilatkozat (ENS)

A belépési gyűjtő árunyilatkozat előzetes rakományinformációkat tartalmaz az EU-ba belépő szállítmányokról. Lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy biztonsági és védelmi célokból kockázatelemzést végezzenek. Az ENS-t az áruk fuvarozójának kell benyújtania az EU-ba való első belépési vámhivatalnál (az áruk fuvarozójának, bár egyes esetekben ezt megteheti az importőr – címzett vagy a fuvarozó vagy importőr képviselője) – még akkor is, ha az árukat nem importálják az EU-ba. Az ENS benyújtási határideje az áruszállítás módja alapján

  • konténer tengeri rakomány: legalább 24 órával a külföldi kikötőben történő berakodás megkezdése előtt
  • ömlesztett tengeri rakomány: legalább 4 órával az érkezés előtt
  • rövid távolságra történő tengeri szállítás: legalább 2 órával az érkezés előtt
  • rövid távú (4 óránál rövidebb) repülések: legalább a légi jármű tényleges felszállási ideje alatt
  • távolsági repülés (4 óra vagy több óra): legalább 4 órával az EU vámterületén található első repülőtérre való megérkezés előtt
  • közúti közlekedés: legalább 1 órával érkezés előtt

Megjegyzés: A belépési gyűjtő árunyilatkozathoz az exportőrtől származó okmányokban (hajóraklevél, kereskedelmi számlák stb.) szereplő információkra van szükség. Győződjön meg arról, hogy ezek a dokumentumok időben eljutnak a nyilatkozat benyújtásáért felelős félhez. További információk a belépési gyűjtő árunyilatkozatról. Az Uniós Vámkódex részletesebb kockázatelemzést vezetett be e nyilatkozatba. Lásd az ENS-sel kapcsolatos gyakran feltett kérdéseket.

Gazdasági szereplőként történő nyilvántartásba vétel (EORI-szám)

A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI) olyan egyedi azonosító, amelyet egy uniós ország vámhatósága az uniós vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységet folytató valamennyi gazdasági szereplőhöz (vállalkozásokhoz és magánszemélyekhez egyaránt) hozzárendel. Az EU-n kívül letelepedett importőrök első alkalommal kapnak EORI-számot:

  • vámáru-nyilatkozat
  • belépési gyűjtő árunyilatkozat (ENS)
  • kilépési gyűjtő árunyilatkozat (EXS)

A gazdasági szereplők ezt a számot használják az uniós vámhatóságokkal folytatott minden olyan kommunikáció során, ahol uniós azonosítóra van szükség, például a vám-árunyilatkozatokban. A már kiadott EORI-számokat az Európai Bizottság ellenőrizheti. Az egyes uniós országokban EORI-számokat regisztráló hatóságok lekérdezhetők.

Lásd még az EORI-iránymutatást.

Vámeljárások az EU-ban

Amikor az áruk megérkeznek az EU-ba való beléptetés helye szerinti vámhivatalhoz, azokat vámfelügyelet alatt (legfeljebb 90 napig) átmeneti megőrzés alá helyezik, amíg az alábbi vámeljárások egyikét nem rendelik hozzájuk (vagy újrakivitelre nem kerülnek):

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátási eljárás célja az összes behozatali vámalakiság teljesítése annak érdekében, hogy az áruk az uniós piacon értékesíthetők legyenek.

Az árukat akkor bocsátják szabad forgalomba, ha valamennyi behozatali követelmény teljesült:

  • Minden alkalmazandó vámtételt és egyéb díjat megfizettek.
  • A kontingensek hatálya alá tartozó árukra vonatkozó behozatali engedélyeket bemutatták.
  • Minden vonatkozó engedélyt és bizonyítványt (pl. bizonyos állatokra vagy állati termékekre vonatkozó állatorvosi bizonyítványt) bemutattak.

Az importált árukat vámáru-nyilatkozat útján vonják az eljárás alá. A behozatali vám, a hozzáadottérték-adó és – adott esetben – a jövedéki adó összegének kiszámításakor figyelembe vett időpont az a nap, amelyen a vámáru-nyilatkozatot valamely uniós ország vámhivatala elfogadja.

Különös eljárások

Az áruk az alábbi kezelések bármelyike alá vonhatók:

  • Uniós tranzit, amely a következőket foglalja magában:
    • Külső árutovábbítás – a nem uniós áruk az EU vámterületén belül egyik pontról a másikra szállíthatók behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb terhek (azaz belső adók) és kereskedelempolitikai intézkedések nélkül. Az áruk másik uniós tagállamba történő szállítása azt jelenti, hogy a vámkezelési eljárásokat a rendeltetési vámhivatalhoz továbbítják.
    • Belső árutovábbítás uniós áruk az EU vámterületén belül egyik pontról a másikra szállíthatók vámjogi státusuk megváltoztatása nélkül. Ez magában foglalja az áruk másik, az EU vámterületén kívüli területen keresztül történő szállítását is.
  • Raktározás, amely vámraktározást és vámszabad területeket foglal magában:
    • Vámraktározás – a nem uniós áruk a vámhatóságok által engedélyezett helyiségekben vagy bármely más helyen és vámfelügyelet alatt tárolhatók (a továbbiakban: vámraktárak) anélkül, hogy behozatali vámok, az áruk behozatalához kapcsolódó egyéb terhek és kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának rájuk.
    • Vámszabad területek – A tagállamok az Unió vámterületének egyes részeit vámszabad területként jelölhetik ki. Az áruk behozatali vámoktól, egyéb díjaktól (azaz belső adóktól) és kereskedelempolitikai intézkedésektől mentesen behozhatók mindaddig, amíg más jóváhagyott vámeljárást nem rendelnek hozzájuk, vagy újrakivitelre nem kerülnek. Az áruk egyszerű műveleteken, például feldolgozáson és újracsomagoláson is áteshetnek.
  • Különleges felhasználás, amely ideiglenes behozatalt és meghatározott célra történő felhasználást foglal magában:
    • Ideiglenes behozatal – Nem uniós áruk behozatali vámok megfizetése nélkül is beléphetnek az EU-ba, feltéve, hogy azokat változtatás nélkül újrakivitelre szánják. Az ideiglenes behozatal maximális időtartama két év.
    • Meghatározott célra történő felhasználás – az áruk különleges felhasználásuk miatt vámmentesen vagy csökkentett vámtétel mellett bocsáthatók szabad forgalomba.
  • Feldolgozás, amely aktív és passzív feldolgozást foglal magában:
    • Aktív feldolgozás – Az áruk vám-, adó- és vámalakiságok nélkül importálhatók az EU-ba, vámfelügyelet mellett feldolgozhatók, majd újra kivihetők. Ha a késztermékeket végül nem exportálják, azokra az alkalmazandó vámok és alakiságok vonatkoznak.
    • Passzív feldolgozás – uniós áruk ideiglenesen kivihetők az Unió vámterületéről feldolgozás céljából. A feldolgozott áruk szabad forgalomba bocsáthatók a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség mellett.

Lásd még:

Tagállami importkövetelmények és hatóságok

Vámunióként az EU nagymértékben harmonizált behozatali eljárások előnyeit élvezi. A 27 tagállam között azonban továbbra is vannak különbségek.

Lásd az uniós tagállamok és fő illetékes hatóságaik jegyzékét, amelyek tájékoztatást nyújthatnak a behozatali eljárásokról, a kereskedelmi rendszerekről, a behozatali engedélyekről és a különleges követelmények vizsgálatáért felelős illetékes hatóságokról. Képesnek kell lenniük arra, hogy segítséget nyújtsanak Önnek az országukra vonatkozó egyedi követelményekkel kapcsolatban. Ezek a hatóságok segíthetnek Önnek olyan kérdésekben, mint például:

  • Hol kell benyújtani az egységes vámokmányt?
  • Mely vámszabad területek használhatók
  • A behozatali engedélyek megszerzésének módja
  • Élő állatok és állati eredetű termékek vizsgálata
  • Növény-egészségügyi ellenőrzések
  • Élelmiszerek és takarmányok egészségügyi ellenőrzése
  • A mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó forgalmazási előírások
  • A vegyi anyagok, műtrágyák és hulladékok kereskedelmének ellenőrzése
  • Műszaki szabványosítás
  • Csomagolási és címkézési követelmények

Jogszabályok

  • Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete a Vámkódex létrehozásáról (HL L 296., 2013.10.10.) (CELEX 32013R0952)
  • A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15.) ( CELEX 32016R0341).
Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások