Származási szabályok
Az EU különleges megállapodásokat vagy rendelkezéseket kötött partnerországaival a preferenciális vámtarifák tekintetében, amelyek konkrét származási szabályokat is tartalmaznak annak meghatározására, hogy egy termék mikor minősül a partnerországból származónak. Ilyen körülmények között a termék preferenciális tarifális elbánásban részesül.
A különböző megállapodásokban az egyes partnerországokra alkalmazott származási szabályok nem azonosak, bár mindegyik ugyanazon fogalmakon alapul. Így minden egyes preferenciális rendszer külön származási szabályokat tartalmaz, amelyeket az alábbiak szerint kell megtekintenie:
- A kereskedelmi asszisztensem felsorolja a kiválasztott piacra vonatkozó termékspecifikus szabályokat
- az általános elvek, rendelkezések és alkalmazandó eljárások sajátosságainak áttekintését lásd a nem uniós piacokról szóló részben.
Az alapelvek magyarázatáért bővebben olvashat.
Származási eljárások
A származás igazolása
A származási igazolás olyan nemzetközi kereskedelmi okmány, amely igazolja, hogy a szállítmány részét képező áruk egy meghatározott országból vagy területről származnak. A származási bizonyítványokat csatolni kell a behozatali vámáru-nyilatkozathoz (vagy egységes vámokmányhoz, EV), amennyiben azt az uniós vámhatóság rendelkezésére bocsátják.
Az áruk származó helyzetét az alábbiakkal lehet igazolni:
- nem preferenciális származási bizonyítvány. Igazolja, hogy az áruk származási országa nem felel meg a preferenciális elbánásnak – ezeket a bizonyítványokat általában a kereskedelmi kamarák állítják ki.
- preferenciális származási bizonyítvány – lehetővé teszi, hogy az áruk csökkentett vagy nulla vámot élvezzenek, ha azokat olyan nem uniós országból importálják, amellyel az EU preferenciális megállapodást kötött
Ezeket a bizonyítványokat az exportáló ország vámhatóságainak kell kiállítaniuk, és azokat a vámkezeléskor be kell mutatni.
Az alkalmazandó bizonyítvány típusát az egyes preferenciális megállapodások határozzák meg: „A” formanyomtatvány (a GSP-rendszer esetében), EUR MED (a PEM-rendszer néhány konkrét esetében) vagy 1 EUR (minden egyéb eset).
Alternatív megoldásként a legfeljebb 6 000 EUR értékű szállítmányok esetében az exportőrök a kereskedelmi partnerországtól függetlenül számlanyilatkozatot állíthatnak ki. A 6 000 EUR feletti szállítmányok esetében a számlanyilatkozatot csak akkor fogadják el, ha azt úgynevezett elfogadott exportőr állítja ki.
A számlanyilatkozatok egyik sajátos esete a REX-rendszer:
A REX-rendszer azon az elven alapul, hogy a gazdasági szereplők öntanúsítást végeznek, akik maguk állítják ki az úgynevezett „származási nyilatkozatokat”.
A származásmegjelölő nyilatkozat a regisztrált exportőr által a számlán vagy bármely más kereskedelmi okmányon feltüntetett származási nyilatkozat. A származásmegjelölő nyilatkozat szövegét az Uniós Vámkódex végrehajtási rendelete 22–07. melléklete tartalmazza ((EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 343., 2015.12.29.) ( CELEX 32015R2447)).
Ahhoz, hogy a gazdasági szereplők jogosultak legyenek származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására, a származási országuk illetékes hatóságainak nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adatbázisban. A nyilvántartásba vételt követően a gazdasági szereplő „regisztrált exportőrré” válik.
A regisztrált exportőr adataira vonatkozó információk a REX-ről szóló uniós oldalakon érhetők el. Ezen az oldalon a vállalatok ellenőrizhetik a származásmegjelölő nyilatkozatot benyújtó regisztrált exportőrök regisztrációjának érvényességét.
Megjegyzendő, hogy a 6 000 EUR-nál kisebb értékű szállítmányok esetében a származásmegjelölő nyilatkozat nyilvántartásba vételi kötelezettség nélkül állítható ki.
A REX-rendszer fokozatos megvalósítása
A REX-rendszer fokozatosan felváltja a kormányzati hatóságok által kiállított származási bizonyítványokon és a gazdasági szereplők által kiállított számlanyilatkozatokon alapuló jelenlegi rendszert.
Először és fokozatosan alkalmazták az általános preferenciarendszerre (GSP). Lásd a végrehajtás jelenlegi állását és az azt alkalmazó országok listáját.
Kötelező érvényű származási felvilágosítás (KSZF)
Ha bizonytalan az áru származásával kapcsolatban, vagy egyszerűen jogbiztonságot szeretne kapni, kérheti a kötelező érvényű származási felvilágosításról szóló határozat meghozatalát.
A KSZF-határozatok kötelezőek a jogosultra és az uniós vámhatóságokra nézve. Kibocsátásukat követően érvényesek – és kötelező erejűek –, feltéve, hogy a KSZF-határozat kérelmezésekor leírt áruk és körülmények minden szempontból azonosak. Az okmány rendszerint a kiállítás napjától számított három évig érvényes.
A 27 uniós ország mindegyikében megtalálható a KSZF-ek kiadásáért felelős hatóságok listája (lásd: HL C 29., 2017.1.28., 19. o.). A kötelező érvényű származási információkkal kapcsolatos további útmutatás itt található.