A helyettesíthető anyagok számviteli elkülönítése

 

AzEU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 50.cikke ( „Számviteli elkülönítés”)

A gyártónak biztosítania kell, hogy a terméke előállítása során felhasznált származó és nem származó anyagokat fizikailag elkülönítsék a tárolás során. Amennyiben ezek az anyagok helyettesíthetők (azaz azonosak és felcserélhetők), a termelő a származó és a nem származó felcserélhető anyagokat együtt tárolhatja, feltéve, hogy számviteli elkülönítést alkalmaz.

  • Egy számviteli rendszerben a számviteli elkülönítésnek biztosítania kell, hogy az EU-ból származónak tekinthető termékek mennyisége megegyezzen azzal a mennyiséggel, amely a felhasznált anyagok fizikai elkülönítése esetén lett volna. Ezt a Felek általánosan elfogadott számviteli elveivel összhangban kell alkalmazni.
  • Az EU preferenciális kereskedelmi megállapodásaiban a számviteli elkülönítés csak a felcserélhető anyagokra vonatkozik. Ezért ugyanolyan fajtájúnak és kereskedelmi minőségűnek kell lenniük, valamint azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel kell rendelkezniük. Nem szabad lehetővé tenni, hogy a késztermékbe történő beépítésüket követően a származás szempontjából megkülönböztessék őket egymástól.
  • Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban (például az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodásban) a számviteli elkülönítés csak akkor alkalmazható, ha jelentős költségek vagy anyagi nehézségek merülnek fel az elkülönített készletek tárolásában.
  • Kivételes esetben az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) korlátozott számú helyettesíthető késztermék, például a gabonafélék (10. árucsoport), a növényi olajok és állati zsírok (15. árucsoport) és bizonyos vegyi anyagok (a 27., 28. és 29. fejezetben, valamint a 32.01–32.07 és a 39.01–39.14 vámtarifaszámokban) számviteli elkülönítését is lehetővé teszi.
  • Egyes uniós preferenciális megállapodásokban a vámhatóságoknak először engedélyezniük kell, hogy egy vállalat használhassa ezt a rendszert. Más megállapodásokban a Felek ilyen előzetes engedélyt kérhetnek (például az EU-Korea szabadkereskedelmi megállapodás, a CETA, az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás és az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás). Ebben az esetben az uniós exportőrnek lehetőleg a vámhatóságok támogatását kell kérnie e rendszer alkalmazása előtt.
  • További információk a preferenciális származási szabályokról szóló iránymutatásbantalálhatók.

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?