2. FEJEZET

SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

37. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célja az áruk származását meghatározó rendelkezések megállapítása az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánás alkalmazása céljából, valamint a kapcsolódó származási eljárások meghatározása.

38. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)

„besorolás”: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a harmonizált rendszer egy adott árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

(b)

„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelyeknek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

(c)

„exportőr”: az egyik Fél területén található személy, aki az e Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben rögzített követelményeknek megfelelően exportálja vagy előállítja a származó terméket és származásmegjelölő nyilatkozatot állít ki;

(d)

„importőr”: az a személy, aki a származó terméket importálja és ehhez preferenciális tarifális elbánást kér;

(e)

„anyag”: egy termék előállítása során felhasznált bármilyen anyag, ideértve minden alkotóelemet, hozzávalót, nyersanyagot vagy alkatrészt is;

(f)

„nem származó anyag”: olyan anyag, ami e fejezet értelmében nem minősül származónak, ideértve azokat az anyagokat is, amelyek származó státuszát nem lehet meghatározni;

(g)

„termék”: az előállítás eredményeként létrejött termék, akkor is, ha egy másik termék előállítása során anyagként történő későbbi felhasználásra szánják;

(h)

„előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is.

39. Cikk

Általános követelmények

1.   Annak érdekében, hogy az egyik Fél e megállapodással összhangban preferenciális tarifális elbánást alkalmazzon a másik Fél származó árujára, feltéve, hogy a termékek megfelelnek e fejezet minden más alkalmazandó követelményének, a következő termékeket kell a másik Fél származó árujának tekinteni:

(a)

a 41. cikk értelmében teljes egészében az adott Félnél létrejött vagy előállított termékek;

(b)

a kizárólag az adott Fél származó anyagaiból az adott Fél területén előállított termékek; valamint

(c)

az adott Fél területén előállított olyan termékek, amelyek nem származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok megfelelnek a 3. mellékletben foglalt követelményeknek.

2.   Amennyiben egy termék származó státuszt kapott, az annak előállításához felhasznált nem származó anyagok nem minősülnek nem származónak, amikor ezt a terméket egy másik termék előállításához felhasználják.

3.   A származó státusz megszerzésére vonatkozó feltételeknek az Egyesült Királyság vagy az Unió területén megszakítás nélkül teljesülniük kell.

40. Cikk

Származási kumuláció

1.   Az egyik Fél származó terméke a másik Fél származó termékének is minősül, ha az említett terméket a másik Félnél anyagként használják fel egy másik termék előállításához.

2.   Egy Félnél a nem származó anyagokon végrehajtott megmunkálás figyelembe vehető annak megállapítása céljából, hogy egy termék a másik Fél származó termékének minősül-e.

3.   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a másik Fél területén végzett előállítás nem haladja meg a 43. cikkben említett műveleteket.

4.   Annak érdekében, hogy az exportőr kitölthesse az e cikk (2) bekezdésében említett termékre vonatkozó, az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozatot, az exportőrnek be kell szereznie beszállítójától a 6. mellékletben előírt beszállítói nyilatkozatot, vagy egy azzal egyenértékű dokumentumot, amely kellő részletességgel tartalmazza az érintett nem származó anyagok leírására szolgáló ugyanazon információkat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek.

41. Cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termék

1.   Teljes egészében valamely Fél területén létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek a következő termékek:

(a)

a föld mélyéből vagy a tengerfenékről ott kitermelt ásványi termékek;

(b)

az adott Fél területén termesztett vagy betakarított növényi termékek;

(c)

az ott tenyésztett és nevelkedett élő állatok;

(d)

az ott nevelt élő állatokból létrejött termékek;

(e)

az adott Fél területén tenyésztett és nevelkedett, majd levágott állatokból létrejött termékek;

(f)

az adott Fél területén folytatott vadászat vagy halászat útján létrejött termékek;

(g)

az ottani akvakultúrából származó termékek, amennyiben a vízi élőlények – beleértve a halakat, puhatestűeket, rákféléket, más vízi gerincteleneket és vízi növényeket – ott születtek vagy ott nevelték őket valamilyen szaporítóanyagból, tenyésztési vagy növekedési beavatkozások – rendszeres ivadéktelepítés, etetés, ragadozókkal szembeni védelem – útján halak ivartermékéből, zsenge és előnevelt ivadékokból vagy lárvából;

(h)

valamely Fél hajójával bármely parti tengeren kívüli tengeri területről származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

(i)

valamely Fél feldolgozóhajójának fedélzetén a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek;

(j)

bármely parti tengeren kívül a tengerfenékről vagy az altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy a kitermelőknek jogában áll az ilyen tengerfenék vagy altalaj hasznosítása;

(k)

az adott Fél területén folytatott előállítási műveletből származó hulladék és maradék;

(l)

az ott begyűjtött használt termékekből keletkezett hulladék és maradék, ha ezek a termékek csak nyersanyagok visszanyerésére alkalmasak;

(m)

az ott kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből előállított termékek.

2.   Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő „valamely Fél hajója” és „valamely Fél feldolgozóhajója” kifejezés olyan hajót és feldolgozóhajót jelent, amely(et):

(a)

valamely tagállamban vagy az Egyesült Királyságban vettek nyilvántartásba;

(b)

valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság lobogója alatt hajózik; valamint

(c)

megfelel az alábbi feltételek egyikének:

(i)

legalább 50 %-ban valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság állampolgárainak a tulajdonában van; vagy

(ii)

olyan jogi személyek tulajdonában van, amelyek mindegyike:

(A)

az Unióban vagy az Egyesült Királyságban rendelkezik központi irodával vagy ott van az üzleti tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye;

(B)

legalább 50 %-ban valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság állami szerveinek, állampolgárainak vagy jogi személyeinek a tulajdonában áll.

42. Cikk

Tűréshatárok

1.   Ha egy termék előállítása során nem származó anyagot használnak fel, és emiatt a termék nem felel meg a 3. mellékletben foglalt követelményeknek, az adott terméket mégis valamely Fél származó termékének kell tekinteni, amennyiben:

(a)

a harmonizált rendszer 2. és 4–24. árucsoportjába besorolt, a termék előállításához használt nem származó anyagok össztömege – a 16. árucsoportba besorolt feldolgozott halászati termékek kivételével – nem haladja meg a termék tömegének 15 %-át;

(b)

minden más termék esetében – a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékek kivételével – a nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át; vagy

(c)

a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékekre a 2. melléklet 7. és 8. megjegyzésében meghatározott tűréshatárok alkalmazandók.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a termék előállítása során felhasznált nem származó anyagok értéke vagy tömege meghaladja a nem származó anyagok maximális értékének vagy tömegének a 3. mellékletben foglalt követelményekben meghatározott százalékos arányát.

3.   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 41. cikk értelmében teljes egészében valamely Félnél létrejött vagy előállított termékekre. Amennyiben a 3. melléklet előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészében létrejöttnek vagy előállítottnak kell lenniük, az (1) és a (2) bekezdés alkalmazandó.

43. Cikk

Nem megfelelő előállítás

1.   A 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére egy termék nem tekinthető valamely Fél származó termékének, ha a termék valamely Fél területén való előállítása csak az alábbi, nem származó anyagokon végzett műveletek közül egyből vagy többől áll:

(a)

tartósítási műveletek, mint például szárítás, fagyasztás, sós lében tartás vagy más hasonló művelet, melynek kizárólagos célja annak biztosítása, hogy a termék jó állapotban maradjon a szállítás és raktározás során (2);

(b)

csomagok megosztása vagy összeállítása;

(c)

mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

(d)

textíliák és textiltermékek vasalása vagy simítása;

(e)

egyszerű festési és fényezési műveletek;

(f)

rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése; gabonafélék és rizs fényezése, glazúrozása; rizs fehérítése;

(g)

cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; szilárd halmazállapotú cukor részleges vagy teljes őrlése;

(h)

gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;

(i)

élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

(j)

szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve az árucikk-készletek összeállítását is);

(k)

egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

(l)

jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása;

(m)

termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül is; cukor keverése bármely más anyaggal;

(n)

víz egyszerű hozzáadása vagy vízzel vagy más olyan anyaggal való hígítás, amely nem változtatja meg lényegesen a termék jellemzőit, vagy a termékek dehidratálása vagy denaturálása;

(o)

árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikké vagy termékek részekre való egyszerű szétszerelése;

(p)

állatok vágása.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy berendezés nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

44. Cikk

Minősítési egység

1.   E fejezet alkalmazásában „minősítési egység”: az a termék, amelyet a termék harmonizált rendszer szerinti besorolásának megállapítása során alapegységnek tekintenek.

2.   Ha egy szállítmány a harmonizált rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

45. Cikk

Szállításra használt csomagolóanyagok és konténerek

A szállítás során a termék védelme érdekében használt csomagolóanyagok és szállítókonténerek figyelmen kívül hagyandók annak meghatározásakor, hogy egy termék származónak minősül-e.

46. Cikk

Kiskereskedelmi használatra szánt csomagolóanyagok és tárolóedények

A termék származásának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azokat a csomagolóanyagokat és tárolóedényeket, amelyekbe a terméket kiskereskedelmi értékesítésre csomagolták, amennyiben azokat a termékkel együtt sorolták be, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3. melléklettel összhangban a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.

47. Cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

1.   A tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat, használati utasításokat vagy egyéb tájékoztató anyagokat a szóban forgó berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt egy terméknek kell tekinteni, ha:

(a)

a termékkel együtt sorolták be és szállították, és ezek nem külön számlán szerepelnek; valamint

(b)

azok olyan típusúak, mennyiségűek és értékűek, ami az adott termék esetében szokásosnak minősül.

2.   Az (1) bekezdésben említett tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat, használati utasításokat vagy egyéb tájékoztató anyagokat figyelmen kívül kell hagyni a termék származásának meghatározásakor, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3. mellékletben foglaltak szerint a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.

48. Cikk

Készletek

A harmonizált rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet valamely Fél származó termékének kell tekinteni, ha az azt alkotó valamennyi összetevő származó termék. Ha egy készlet származó és nem származó összetevőkből áll, a készletet teljes egészében valamely Fél származó termékének kell tekinteni, amennyiben a nem származó összetevők értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

49. Cikk

Semleges elemek

Annak eldöntéséhez, hogy egy termék valamely Fél származó terméke-e, nem szükséges meghatározni az alábbi elemek származását, amelyeket a szóban forgó termék előállítása során esetlegesen felhasználtak:

(a)

üzemanyag, energia, katalizátor és oldószer;

(b)

berendezések és épületek karbantartásához használt üzem, berendezés, pótalkatrész és anyag;

(c)

gép, szerszám, présminta és öntőforma;

(d)

gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyag, zsír, feldolgozási keverék és egyéb anyag;

(e)

kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelések és készletek;

(f)

termékek tesztelésére és vizsgálatára használt berendezés, készülék és eszköz; valamint

(g)

az előállítás során felhasznált egyéb anyagok, amelyeket nem építettek be a termékbe, és amelyeket nem szándékoznak beépíteni a termék végső összetételébe.

50. Cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

1.   A származó és nem származó felcserélhető anyagokat vagy felcserélhető termékeket fizikailag el kell különíteni a tárolás során annak érdekében, hogy megőrizhető legyen származó és nem származó státuszuk.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában „felcserélhető anyagok” vagy „felcserélhető termékek”: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a származás megállapítása szempontjából a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg.

3.   Az (1) bekezdés ellenére felhasználhatók származó és nem származó felcserélhető anyagok egy termék előállítása során akkor is, ha azokat fizikailag nem elkülönítetten tárolják, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét alkalmazzák.

4.   Az (1) bekezdés ellenére, a harmonizált rendszer 10., 15., 27., 28., 29. árucsoportja és 32.01–32.07 vagy 39.01–39.14 vámtarifaszáma alá besorolt származó és nem származó felcserélhető termékek a másik Fél területére történő kivitel előtt fizikai elkülönítés nélkül tárolhatók az egyik Fél területén, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét alkalmazzák.

5.   A (3) és a (4) bekezdésben említett könyvelés szerinti elkülönítés módszerét a Felek által általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti készletgazdálkodási módszerrel összhangban kell alkalmazni.

6.   Könyvelés szerinti elkülönítési módszer lehet minden olyan módszer, amely biztosítja, hogy semmilyen időpontban ne kaphasson több anyag vagy termék származó minősítést annál, mint ha az anyagokat vagy termékeket fizikailag elkülönítenék.

7.   Valamely Fél a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott feltételek szerint előírhatja, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásához e Fél vámhatóságainak előzetes engedélyére van szükség. A Fél vámhatóságai nyomon követik az engedély alkalmazását, és visszavonhatják az engedélyt, ha az engedély tulajdonosa nem megfelelően alkalmazza a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét vagy nem teljesít a jelen fejezetben meghatározott bármely más feltételt.

51. Cikk

Visszaszállított termékek

Ha valamely Fél tőle harmadik országba exportált származó áruját visszaszállítják e Fél területére, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a Fél vámhatósága előtt kielégítően bizonyítható, hogy a visszaszállított termék:

(a)

azonos az exportált termékkel; valamint

(b)

az adott harmadik országbeli tartózkodása vagy az exportja alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen más műveleten nem esett át.

52. Cikk

A változtatás tilalma

1.   Az importáló Félnél vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátásra bejelentett származó termék az exportálást követően és a vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátásra való bejelentést megelőzően nem változtatható meg vagy alakítható át semmilyen módon és nem vethető alá műveleteknek, kivéve a jó állapotának megőrzésére irányuló műveleteket és az olyan jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amely az importáló Fél konkrét hazai követelményeinek való megfelelés érdekében szükséges.

2.   A termék tárolására vagy kiállítására harmadik országban is sor kerülhet, feltéve, hogy az vámfelügyelet alatt marad az adott harmadik országban.

3.   A szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha azt az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy a szállítmányok vámfelügyelet alatt maradnak az említett harmadik országban.

4.   Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az (1)–(3) bekezdés követelményei, az importáló Fél vámhatósága felkérheti az importőrt, hogy szolgáltasson bizonyítékot a megfelelésről, amely bizonyíték bármilyen formában benyújtható, ideértve a szerződéses fuvarokmányokat, például a hajórakleveleket, a csomagok jelölésére és számozására vonatkozó tényszerű vagy konkrét bizonyítékot, vagy magával a termékkel kapcsolatos bármilyen bizonyítékot.

53. Cikk

A behozatalivám-visszatérítés és a behozatali vámok alóli mentesség tilalma

A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság legkorábban két évvel e megállapodás hatálybalépését követően bármelyik Fél kérésére felülvizsgálja a Felek vámvisszatérítési és aktív feldolgozási rendszereit. E célból az egyik Fél kérésére a másik Fél legkésőbb a kéréstől számított 60 napon belül a kérelmező Fél rendelkezésére bocsátja a vámvisszatérítési és aktív feldolgozási rendszerének működéséről rendelkezésre álló információkat és részletes statisztikákat, az e megállapodás hatálybalépésétől számított időszakra vagy – ha ez az időszak rövidebb – az azt megelőző öt évre vonatkozóan. E felülvizsgálat fényében a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság a vámvisszatérítésre vagy vámmentességre vonatkozó korlátozások vagy korlátozások bevezetése céljából ajánlásokat tehet a partnerségi tanácsnak e fejezet és mellékletei rendelkezéseinek módosítására.

2. SZAKASZ

SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK

54. Cikk

Preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem

1.   Az importáló Fél a behozatalkor preferenciális tarifális elbánást biztosít a másik Fél származó termékének e fejezet értelmében, az importőr preferenciális tarifális elbánás iránti kérelme alapján. Az importőr felel a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért.

2.   A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a következőkön alapul:

(a)

az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat arról, hogy a termék származó; vagy

(b)

az importőr tudomása arról, hogy a termék származó.

3.   A (2) bekezdés a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozat alapján preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet benyújtó importőr megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozatot, és ha az importáló Fél vámhatósága ezt előírja, benyújtja annak egy példányát az említett hatóságnak.

55. Cikk

A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem benyújtásának időpontja

1.   A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és annak az 54. cikk (2) bekezdésében említett alapját az importáló Fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően bele kell foglalni a behozatali vám-árunyilatkozatba.

2.   E cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az importőr a behozatal időpontjában nem nyújtott be preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, az importáló Fél preferenciális tarifális elbánást biztosít, és visszafizeti vagy elengedi a kifizetett többletvámot, feltéve, hogy:

(a)

a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet legkésőbb a behozatal időpontjától számított három éven belül, vagy a Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott hosszabb időszakon belül benyújtják,

(b)

az importőr megadja az 54. cikk (2) bekezdésében említett kérelem alapját; és

(c)

a termék származónak minősült volna, és megfelelt volna az e fejezet 1. szakasza értelmében alkalmazandó valamennyi egyéb követelménynek, ha az importőr benyújtotta volna a kérelmét a behozatal időpontjában.

Az importőrre az 54. cikk értelmében alkalmazandó egyéb kötelezettségek változatlanok maradnak.

56. Cikk

Származásmegjelölő nyilatkozat

1.   A származásmegjelölő nyilatkozatot a termék exportőre állítja ki a termék származó státuszát igazoló információ alapján, ideértve a termék előállítása során felhasznált anyagok származó státuszára vonatkozó információkat is. Az exportőr felel a származásmegjelölő nyilatkozat és a megadott információk helyességéért.

2.   A származásmegjelölő nyilatkozatot a 7. mellékletben szereplő szöveg egyik nyelvi változatának felhasználásával kell kiállítani egy számlán vagy bármely más okmányon, amely az azonosítását lehetővé tevő részletességgel ismerteti a származó terméket. Az exportőr felelős azért, hogy a származó termék azonosítását lehetővé tevő kellő részletességet biztosítson. Az importáló Fél nem írja elő az importőr számára a származásmegjelölő nyilatkozat fordításának benyújtását.

3.   A származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításától számított 12 hónapig, vagy az importáló Fél által meghatározott ennél hosszabb ideig, de legfeljebb 24 hónapig érvényes.

4.   A származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozhat:

(a)

a Fél területére importált egy vagy több termék egyetlen szállítmányára; vagy

(b)

a Fél területére érkező azonos termékek több szállítmányára a származásmegjelölő nyilatkozaton feltüntetett, 12 hónapot nem meghaladó időszakban.

5.   Ha az importőr kérésére a harmonizált rendszer 2. a) általános szabálya értelmében összeszereletlennek vagy szétszereltnek minősülő, a harmonizált rendszer XV.–XXI. áruosztálya alá tartozó termékeket több részletben importálják, e termékekre vonatkozóan egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat használható az importáló Fél vámhatósága által meghatározott követelményekkel összhangban.

57. Cikk

Ellentmondások

Az importáló Fél vámhatósága nem utasítja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat csekély hibái vagy ellentmondásai miatt, vagy kizárólag azzal az indoklással, hogy a számlát harmadik országban állították ki.

58. Cikk

Az importőr tudomása

1.   Az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alkalmazásában az importőr tudomásának, hogy egy termék az exportáló Fél területéről származik, információkon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy a termék származó, és megfelel az e fejezetben előírt követelményeknek.

2.   A preferenciális elbánás kérelmezése előtt, abban az esetben, ha az importőr nem tudja megszerezni az e cikk (1) bekezdésében említett információt annak következtében, hogy az exportőr az említett információt bizalmas információnak tekinti, vagy bármely más okból, az exportőr származásmegjelölő nyilatkozatot adhat ki annak érdekében, hogy az importőr az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján kérhesse a preferenciális elbánást.

59. Cikk

A dokumentumok megőrzésére irányuló követelmények

1.   A termék behozatalának időpontjától számított legalább három évig az importáló Fél területére behozott termékre preferenciális tarifális elbánást kérelmező importőr köteles megőrizni a következőket:

(a)

ha a kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat; vagy

(b)

ha a kérelem alapját az importőr tudomása képezte, akkor minden olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.

2.   A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított legalább négy évig megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozat egy példányát és minden más olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.

3.   Az e cikk szerint megőrzendő dokumentumok elektronikus formátumban is tárolhatók.

60. Cikk

Kis szállítmányok

1.   Az 54–58. cikktől eltérve, feltéve, hogy a terméket az e fejezet követelményeinek megfelelőként jelentették be, és az importáló Fél vámhatóságának nincs kételye a nyilatkozat valóságtartalmát illetően, az importáló Fél preferenciális tarifális elbánást biztosít:

(a)

a magánszemélyek által magánszemélyeknek kis csomagban küldött termék számára;

(b)

az utasok személyes poggyászának részét képező termék számára; és

(c)

az Egyesült Királyság esetében az e cikk a) és b) pontja mellett egyéb kis értékű szállítmányok számára.

2.   A következő termékek nem tartoznak az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá:

(a)

azok a sorozatos behozatal részét képező termékek, amelyek tekintetében észszerűen feltételezhető, hogy azokat az 54. cikkben foglalt követelmények megkerülése céljából hozták be külön-külön;

(b)

az Unió esetében:

(i)

a kereskedelmi forgalomban behozott termékek; az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családja személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben az érintett termékek jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat; valamint

(ii)

azok a termékek, amelyek összértéke meghaladja az 500 EUR-t a kis csomagokban küldött termékek tekintetében, illetve az 1 200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek tekintetében. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az ilyen pénznemű összeg euróban kifejezett, október első munkanapján számított egyenértékével. Az összegek a fenti napon az Európai Központi Bank által közzétett összegeknek felelnek meg – kivéve, ha az Európai Bizottság minden év október 15-ig ettől eltérő összegről kap tájékoztatást –, és ezek az összegek a következő év január 1-jétől alkalmazandók. Az Európai Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot a vonatkozó összegekről. Az Unió egyéb határértékeket is megállapíthat, amelyekről tájékoztatja az Egyesült Királyságot; valamint

(c)

az Egyesült Királyság esetében azok a termékek, amelyek összértéke meghaladja az Egyesült Királyság belső jogában meghatározott határértékeket. Az Egyesült Királyság tájékoztatja az Uniót ezekről a határértékekről.

3.   Az importőr felel a nyilatkozat helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért. Az 59. cikkben foglalt dokumentummegőrzési követelmények e cikk értelmében nem alkalmazandók az importőrre.

61. Cikk

Ellenőrzés

1.   Az importáló Fél vámhatósága kockázatértékelési módszerek – többek között véletlenszerű kiválasztás – alapján ellenőrizheti, hogy a termék származó-e, vagy hogy e fejezet egyéb követelményei teljesülnek-e. Az ilyen ellenőrzések történhetnek az azon importőrtől való információkérés útján, aki a behozatali vám-árunyilatkozat benyújtásakor, a termékek szabad forgalomba bocsátása előtt vagy a termékek szabad forgalomba bocsátása után az 54. cikkben említett kérelmet benyújtotta.

2.   Az (1) bekezdés szerinti információkérés legfeljebb a következő elemekre terjedhet ki:

(a)

ha a kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor a származásmegjelölő nyilatkozat; valamint

(b)

a származási kritériumok teljesítésével kapcsolatos információk:

(i)

ha a származási kritérium feltétele az, hogy az áru „teljes egészében létrejött vagy előállított”, akkor az alkalmazandó kategória (mint például betakarítás, bányászat, halászat és a termelés helye);

(ii)

ha a származási kritérium a tarifális besorolás változásán alapul, valamennyi nem származó anyag és azok tarifális besorolásának (a származási kritériumoktól függően kettő-, négy- vagy hatszámjegyű formátumban) a jegyzéke;

(iii)

ha a származási kritérium az értékmódszeren alapul, a végtermék értéke, valamint az adott termék előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyag értéke;

(iv)

ha a származási kritérium a tömegen alapul, a végtermék tömege, valamint a végtermékhez felhasznált releváns nem származó anyagok tömege;

(v)

ha a származási kritérium egy konkrét termelési folyamaton alapult, e konkrét termelési folyamat leírása.

3.   A kért információ megadásakor az importőr bármilyen más információt is megadhat, amelyet az ellenőrzés céljából relevánsnak tart.

4.   Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, az importőrnek be kell nyújtania ezt a nyilatkozatot, de válaszolhatja azt az importáló Fél vámhatóságának, hogy nem tudja megadni a (2) bekezdés b) pontjában említett információkat.

5.   Ha egy preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját az importőr tudomása képezi, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – az (1) bekezdésnek megfelelő információkérést követően – kérheti az importőrtől, hogy nyújtson be további információkat, ha az említett vámhatóság úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség a termék származó státuszának vagy annak ellenőrzése érdekében, hogy e fejezet egyéb követelményei teljesülnek-e. Az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat kérhet az importőrtől.

6.   Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy határoz, hogy az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánást, az importőrnek megfelelő, garanciákra is kiterjedő elővigyázatossági intézkedések mellett felajánlja a termék forgalomba bocsátását. A preferenciális tarifális elbánás felfüggesztését a lehető leghamarabb meg kell szüntetni, miután az importáló Fél vámhatósága megállapította az érintett termékek származó státuszát, vagy e fejezet egyéb követelményeinek teljesülését.

62. Cikk

Közigazgatási együttműködés

1.   E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek a vámhatóságaikon keresztül együttműködnek annak ellenőrzésében, hogy a termék származó-e, és az együttműködést e fejezet egyéb követelményeivel összhangban folytatják.

2.   Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapult, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – miután a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelően először információt kért, és az importőrtől kapott válasz alapján – a termékek behozatalától vagy a kérelem 55. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti benyújtásának időpontjától számított két éven belül információt kérhet az exportáló Fél vámhatóságától akkor is, ha az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága úgy látja, hogy további információkra van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy a termék származó státuszú-e, illetve hogy e fejezet egyéb követelményei teljesültek-e. Az információ iránti kérelem az alábbi elemeket tartalmazza:

(a)

a származásmegjelölő nyilatkozat;

(b)

a megkereső vámhatóság megnevezése;

(c)

az exportőr neve;

(d)

az ellenőrzés tárgya és hatóköre; valamint

(e)

bármely vonatkozó dokumentáció.

Ezen túlmenően az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat is kérhet az exportáló Fél vámhatóságától.

3.   Az exportáló Fél vámhatósága – saját jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően – dokumentációt vagy vizsgálatot kérhet bizonyítékszerzés céljából, vagy helyszíni látogatást kérhet az exportőr létesítményeiben a nyilvántartások áttekintése vagy a termék előállításához használt létesítmények megfigyelése céljából.

4.   Az (5) bekezdés sérelme nélkül az exportáló Fél (2) bekezdésben említett kérelmet megkapó vámhatósága az importáló Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

(a)

a kért dokumentáció, amennyiben rendelkezésre áll;

(b)

a termék származó státuszára vonatkozó vélemény;

(c)

az ellenőrzés tárgyát képező termék leírása és az e fejezet alkalmazása szempontjából releváns tarifális besorolás;

(d)

a termelési folyamat leírása és magyarázata, a termék származó státuszának alátámasztásához elegendő mértékben;

(e)

a termék ellenőrzése lefolytatásának módjára vonatkozó információk; valamint

(f)

adott esetben az igazoló dokumentumok.

5.   Az exportáló Fél vámhatósága nem bocsátja az importáló Fél vámhatósága rendelkezésre a (4) bekezdés a), d) és f) pontjában említett információkat, ha azokat az információkat az exportőr bizalmasnak ítéli.

6.   Az egyes Felek értesítik a másik Felet a vámhatóságok elérhetőségéről, és a megadott adatok esetleges változása esetén a változás időpontjától számított 30 napon belül értesíti a másik Felet.

63. Cikk

A preferenciális tarifális elbánás elutasítása

1.   A (3) bekezdés sérelme nélkül az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánást, ha:

(a)

a 61. cikk (1) bekezdése szerinti információkérés időpontjától számított három hónapon belül:

(i)

az importőr nem adott választ;

(ii)

amennyiben a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapult, a származásmegjelölő nyilatkozatot nem nyújtották be; vagy

(iii)

amennyiben a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet az importőr tudomása alapján nyújtották be, az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó;

(b)

a 61. cikk (5) bekezdése szerinti további információ iránti kérés időpontjától számított három hónapon belül:

(i)

az importőr nem adott választ; vagy

(ii)

az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó;

c)

a 62. cikk (2) bekezdése szerinti információkérés időpontjától számított tíz hónapon (3) belül:

(i)

az exportáló Fél vámhatósága nem adott választ; vagy

(ii)

az exportáló Fél vámhatósága által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó.

2.   Az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja egy olyan termék preferenciális tarifális elbánását, amely vonatkozásában egy importőr preferenciális tarifális elbánást kér, amennyiben az importőr nem felel meg e fejezet termékek származó státuszához kapcsolódóktól eltérő követelményeinek.

3.   Ha az importáló Fél vámhatósága elegendő indokkal rendelkezik a preferenciális tarifális elbánás e cikk (1) bekezdése szerinti elutasításához, azokban az esetekben, amikor az exportáló Fél vámhatósága a 62. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a termék származó státuszát megerősítő véleményt bocsátott ki, az importáló Fél vámhatósága e vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül értesíti az exportáló Fél vámhatóságát azon szándékáról, hogy elutasítja a preferenciális tarifális elbánást.

Ilyen értesítés megtétele esetén az egyik Fél kérésére konzultációt folytatnak az értesítés napjától számított három hónapon belül. A konzultációra biztosított időszak a Felek vámhatóságai közötti kölcsönös megállapodással eseti alapon meghosszabbítható. A konzultációra vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által meghatározott eljárásnak megfelelően kerülhet sor.

Amennyiben az importáló Fél vámhatósága a konzultációra biztosított időszak lejártáig nem tudja megerősíteni, hogy a termék származó, elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánást, ha ezt megfelelően indokolja, és miután az importőrnek biztosította a meghallgatáshoz való jogot. Ha azonban az exportáló Fél vámhatósága megerősíti a termékek származó helyzetét, és ahhoz indokolást fűz, az importáló Fél vámhatósága nem utasíthatja el egy termék preferenciális tarifális elbánását pusztán azon az alapon, hogy a 62. cikk (5) bekezdését alkalmazták.

4.   Az importőr és az importáló Fél vámhatóságai közötti minden vita rendezése az importáló Fél joga szerint történik.

64. Cikk

Titoktartás

1.   A Felek saját jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően biztosítják a másik Féltől e fejezet alapján kapott információk bizalmasságát, és védik az ilyen információkat a nyilvánosságra hozataltól.

2.   Amennyiben a 62. cikk (5) bekezdése ellenére az exportőrtől az exportáló Fél vagy az importáló Fél vámhatósága a 61. cikk és a 62. cikk alkalmazása révén bizalmas üzleti információkat szerzett meg, az említett információk nem hozhatók nyilvánosságra.

3.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az e fejezet szerint gyűjtött bizalmas információt ne használja a származásmegállapítások és a vámügyek igazgatásától és alkalmazásától eltérő célokra, ha csak a bizalmas információt közlő személy vagy Fél ezt nem engedélyezi.

4.   A (3) bekezdés ellenére, a Felek engedélyezhetik, hogy az e fejezet szerint gyűjtött információt felhasználják olyan közigazgatási, bírósági vagy kvázi-bírósági eljárásokban, amelyeket az e fejezetet végrehajtó vámügyi jogszabályok be nem tartása miatt indítottak. A Felek az ilyen felhasználásról előzetesen értesítik az információt szolgáltató személyt vagy Felet .

65. Cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

Az egyes Felek biztosítják e fejezet hatékony végrehajtását. Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban igazgatási intézkedéseket és adott esetben szankciókat szabhassanak ki bármely olyan személlyel szemben, aki olyan dokumentumot állít ki vagy készíttet, amely egy termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánás megszerzése céljából helytelen információt tartalmaz, aki nem felel meg az 59. cikkben foglalt követelményeknek, vagy aki nem szolgáltat bizonyítékot, vagy megtagadja a 62. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti látogatást.

3. SZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

66. Cikk

Ceuta és Melilla

1.   E fejezet alkalmazásában az Európai Unió esetében a „Fél” megnevezés nem foglalja magában Ceutát és Melillát.

2.   Az Egyesült Királyság származó termékei esetében a Ceutába és Melillába történő behozatalkor e megállapodás értelmében minden tekintetben ugyanazt a vámjogi elbánást kell alkalmazni, mint amelyet az Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Az Egyesült Királyság a Ceutából és Melillából származó, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámjogi elbánást alkalmazza, mint az Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.

3.   Az e fejezetben említett származási szabályokat és származási eljárásokat értelemszerűen alkalmazni kell az Egyesült Királyságból Ceutába és Melillába exportált termékekre, valamint a Ceutából és Melillából az Egyesült Királyságba exportált termékekre.

4.   Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

5.   A 40. cikk alkalmazandó a termékeknek az Unió, az Egyesült Királyság és Ceuta és Melilla közötti behozatalára és kivitelére.

6.   Az exportőrök a származásmegjelölő nyilatkozat szövegének 3. rovatában a termék származásától függően az „Egyesült Királyság” vagy „Ceuta és Melilla” szavakat tüntetik fel.

7.   E fejezet Ceutában és Melillában történő alkalmazásáért és végrehajtásáért a Spanyol Királyság vámhatósága felelős.

67. Cikk

Tranzit- és raktározott termékekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

E megállapodás rendelkezései azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyek megfelelnek e fejezet rendelkezéseinek, és amelyek e megállapodás hatálybalépésének napján az exportáló Fél és az importáló Fél között árutovábbítás alatt állnak vagy az importáló Félnél vámfelügyelet alatt állnak behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, feltételezve az 54. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem ezen időpontot követő 12 hónapon belül történő benyújtását az importáló Fél vámhatóságához.

68. Cikk

E fejezet és mellékleteinek módosítása

A partnerségi tanács módosíthatja ezt a fejezetet és a mellékleteit.

2. MELLÉKLET

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKHOZ

1. MEGJEGYZÉS

Általános elvek

 

1.

 E melléklet meghatározza a 3. mellékletben foglalt, az e megállapodás 39. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott alkalmazandó követelményekere vonatkozó általános szabályokat.
 

2.

 E melléklet, valamint a 3. melléklet alkalmazásában azon követelmények, amelyek alapján e megállapodás 39. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban egy termék származónak tekinthető, a következők: a tarifális besorolás változása, a termelési folyamat, a nem származó anyagok legmagasabb értéke vagy tömege, illetve az e mellékletben és a 3. mellékletben meghatározott bármely egyéb követelmény.
 

3.

 Egy termékspecifikus származási szabályban a tömegre történő hivatkozás az anyag vagy a termék nettó tömegét jelenti, a csomagolás tömege nélkül.
 

4.

 E melléklet, valamint a 3. melléklet a 2017. január 1-jén módosított harmonizált rendszerre épül.

2. MEGJEGYZÉS

A termékspecifikus származási szabályok listájának felépítése

 

1.

 Az áruosztályokra és árucsoportokra vonatkozó megjegyzéseket adott esetben az adott áruosztályra, árucsoportra, vámtarifaszámra vagy alszámra vonatkozó termékspecifikus származási szabályokkal összefüggésben kell értelmezni.
 

2.

 A 3. melléklet 2. oszlopában meghatározott minden egyes termékspecifikus származási szabály a 3. melléklet 1. oszlopában megjelölt, vonatkozó termékre alkalmazandó.
 

3.

 Ha a termékre alternatív termékspecifikus származási szabályok vonatkoznak, a terméket csak akkor lehet valamely Fél származó termékének tekinteni, ha az eleget tesz az alternatív szabályok egyikének.
 

4.

 Ha a termékre olyan termékspecifikus származási szabályok vonatkoznak, amelyek többféle követelményt is magukban foglalnak, a terméket csak akkor lehet valamely Fél származó termékének tekinteni, ha az eleget tesz valamennyi követelménynek.
 

5.

 E melléklet, valamint a 3. melléklet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)

„áruosztály” a harmonizált rendszer szerinti áruosztály;

(b)

„árucsoport”: a harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolási szám első két számjegye;

(c)

„vámtarifaszám”: a harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolási szám első négy számjegye; valamint

(d)

„alszám”: a harmonizált rendszer szerinti tarifális besorolási szám első hat számjegye.
 

6.

 A termékspecifikus származási szabályok alkalmazásában az alábbi rövidítéseket kell alkalmazni:

„Ács. v.”: a termék árucsoportjától eltérő bármely árucsoport alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt bármely nem származó anyagot a termékétől eltérő árucsoportba (a harmonizált rendszer kétjegyű szintjén) kell besorolni (azaz az árucsoport változása);

„Vtsz. v.”: a termék vámtarifaszámától eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt bármely nem származó anyagot a termékétől eltérő vámtarifaszámba (a harmonizált rendszer négyjegyű szintjén) kell besorolni (azaz a vámtarifaszám változása);

„Asz. v.”: a termék alszámától eltérő bármely alszám alá tartozó, nem származó anyagokból történő előállítás; ez azt jelenti, hogy a termék előállításához használt bármely nem származó anyagot a termékétől eltérő alszámba (a harmonizált rendszer hatjegyű szintjén) kell besorolni (azaz az alszám változása).

3. MEGJEGYZÉS

A termékspecifikus származási szabályok alkalmazása

 

1.

 E megállapodás 39. cikkének a más termékek előállításához felhasznált, származó státuszt szerzett termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül kell alkalmazni, hogy a termékek az egyik Fél területén található ugyanazon gyárban váltak-e származóvá, mint ahol felhasználják őket.
 

2.

 Ha egy termékspecifikus származási szabály kizár bizonyos nem származó anyagokat, vagy azt írja elő, hogy egy meghatározott nem származó anyag értéke vagy tömege nem haladhat meg egy bizonyos határértéket, akkor ezeket a feltételeket nem kell alkalmazni a harmonizált rendszerben másutt besorolt nem származó anyagokra.

1. példa: Ha a buldózerre vonatkozó szabály (8429.11 alszám) előírja: „Vtsz. v., a 84.31 vámtarifaszám alá tartozó nem származóanyagok kivételével ”, akkor a 84.29 és 84.31 vámtarifaszámtól eltérő vámtarifaszám alá besorolt nem származó anyagok – mint például a csavarok (harmonizált rendszer, 73.18 vámtarifaszám), szigetelt huzalok és elektromos vezetékek (85.44 vámtarifaszám) és különböző elektronikák (85. árucsoport) – felhasználása nem korlátozott.

2. példa: Ha a 35.05 vámtarifaszámra vonatkozó szabály (dextrinek és más átalakított keményítők; keményítőalappal készített enyvek stb.) előírja: „Vtsz. v., a 11.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével”, akkor a 11.08 vámtarifaszámtól (keményítő, inulin) eltérő vámtarifaszám alá besorolt nem származó anyagok – mint például a 10. árucsoport (gabonafélék) anyagai – felhasználása nem korlátozott.
 

3.

 Ha egy termékspecifikus származási szabály azt írja elő, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok felhasználását, amelyek természetüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a szabálynak.

4. MEGJEGYZÉS

A nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása

A termékspecifikus származási szabályok alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)

„vámérték”: az 1994. évi Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó megállapodásban szereplő meghatározásnak megfelelő érték;

(b)

„EXW” vagy „gyártelepi ár”:

(i)

a termék ára, azaz a termékért azon gyártónak fizetett vagy fizetendő ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat; vagy

(ii)

amennyiben nincs fizetett vagy fizetendő ár, vagy ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben ténylegesen felmerülő összes költség, az összes felhasznált anyag értéke és az exportáló Fél területén történő gyártással összefüggésben felmerülő összes költség:

(A)

beleértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint a nyereséget, amely észszerű módon a termékhez rendelhető; valamint

(B)

kivéve a szállítási, a biztosítási költségeket és a termék szállításával kapcsolatban felmerülő minden egyéb költséget, valamint az exportáló Fél által kivetett, az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat;

(iii)

az i. alpont alkalmazásában, amennyiben az utolsó előállításra vonatkozó szerződést egy gyártóval kötötték meg, az i. alpontban szereplő „gyártó” kifejezés az alvállalkozót alkalmazó személyre vonatkozik;

(c)

„MaxNOM”: a nem származó anyagok legmagasabb értéke százalékban kifejezve, a következő képlettel számítható ki:

Image 4

(d)

„VNM”: a termék előállítása során felhasznált nem származó anyagok értéke, azaz az anyag vámértéke az importálás időpontjában, ideértve a szállítási, adott esetben a biztosítási, csomagolási és minden egyéb, az anyagok azon Félhez történő importálása során felmerülő költséget, ahol a termék gyártója található; ha az érték nem ismert vagy nem állapítható meg, a nem származó anyagok értéke az anyagokért az Unióban vagy az Egyesült Királyságban fizetett első megállapítható ár; a termék előállítása során felhasznált, nem származó anyagok értéke kiszámítható a súlyozott átlagérték képlete vagy a Fél által általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti egyéb leltárértékelési módszer alapján.

5. MEGJEGYZÉS

A 3. melléklet V–VII. áruosztályában említett eljárások fogalommeghatározásai

A termékspecifikus származási szabályok alkalmazásában:

(a)

„biotechnológiai eljárás”:

(i)

mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, köztük fágok stb.) vagy emberi, állati vagy növényi sejtek biológiai vagy biotechnológiai tenyésztése (ideértve a sejttenyészetet), hibridizációja vagy géntechnológiai módosítása; és

(ii)

sejtszerkezetek vagy sejtközti szerkezetek (mint például izolált gének, génfragmentek és plazmidok) előállítása, izolációja vagy purifikációja, vagy fermentáció;

(b)

„a részecskék méretének megváltozása”: egy termék részecskéi méretének – nem csupán zúzással vagy préseléssel történő – szándékos és ellenőrzött módosítása, aminek következtében az eredményként előálló termék szempontjából releváns, meghatározott méretű részecskékkel, a részecskék méretének meghatározott elosztásával vagy meghatározott felülettel rendelkező termék jön létre, amelynek fizikai és kémiai jellemzői különböznek az alapanyagok jellemzőitől;

(c)

„kémiai reakció”: olyan folyamat, többek között biokémiai folyamat, amely új szerkezetű molekulát eredményez a molekulákon belüli kötések megszakadása és újak kialakulása révén, illetve azáltal, hogy megváltozik a molekula atomjainak térbeli elrendeződése; e meghatározás alkalmazásában az alábbiak nem minősülnek kémiai reakciónak:

(i)

vízben vagy egyéb oldószerben való feloldás;

(ii)

oldószerek kivonása, beleértve az oldószerként alkalmazott vizet is; vagy

(iii)

víz hozzáadása vagy kivonása kristályosítás céljából;

(d)

„desztilláció”:

(i)

atmoszferikus desztilláció: olyan szétválasztási eljárás, amely során a kőolaj egy desztilláló toronyban a forráspontnak megfelelően frakciókra bomlik, a gőz pedig különböző cseppfolyós frakciókra kondenzál; a kőolaj-desztilláció során előállított termékek közé tartozhat a cseppfolyósított szénhidrogéngáz, a nafta, a benzin, a kerozin, a dízel- vagy fűtőolaj, a könnyűolajok és a kenőolaj; valamint

(ii)

vákuumdesztilláció: desztilláció a légkörinél kisebb nyomáson, amely azonban nem annyira alacsony, hogy molekuláris desztillációnak minősüljön; a vákuumdesztillációt magas forráspontú hőérzékeny anyagok, mint például a kőolajban található nehéz párlatok esetén alkalmazzák könnyű és nehéz vákuumgázolajok és maradékanyagok előállítására;

(e)

„izomerek elkülönítése”: az izomerek elkülönítése vagy különválasztása az izomerek keverékéből;

(f)

„keverés és elegyítés”: az anyagok szándékos, az arányosság ellenőrzése mellett történő keverése vagy elegyítése (a szórást is ideértve), kivéve a hígítók hozzáadását, az előre meghatározott előírásoknak való megfelelés érdekében, aminek eredményeként a termék céljai vagy felhasználása szempontjából releváns olyan fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkező termék jön létre, amelyek különböznek az alapanyagok jellemzőitől;

(g)

„standard anyagok előállítása”: (ideértve a standard oldatokat) analitikai, kalibrációs vagy referenciacélra alkalmas olyan készítmények előállítása, amelyek a gyártó által tanúsított pontos tisztasági fokkal vagy arányokkal rendelkeznek; valamint

(h)

„tisztítás”: olyan eljárás, amelynek eredményeként a meglévő szennyeződések legalább 80 %-át eltávolítják, vagy a szennyező anyagok mennyiségének csökkentése vagy kivonása az árut a következő felhasználások közül egyre vagy többre alkalmassá teszi:

(i)

gyógyszeripari, orvosi, kozmetikai, állatgyógyászati vagy élelmiszer-minőségű anyagként való felhasználás;

(ii)

analitikai, diagnosztikai vagy laboratóriumi felhasználásra szánt vegyipari termékek és reagensek;

(iii)

a mikroelektronikában való felhasználásra szánt elemek és alkotórészek;

(iv)

egyedi optikai felhasználás;

(v)

biotechnikai felhasználás, pl. sejttenyésztéshez, géntechnológiában vagy katalizátorként;

(vi)

elválasztási eljárásokhoz használt vivőközegek; vagy

(vii)

nukleáris minőségű felhasználás.

6. MEGJEGYZÉS

A 3. melléklet XI. áruosztályában használt fogalommeghatározások

A termékspecifikus származási szabályok alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(a)

„vágott műszálak”: az 55.01–55.07 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék;

(b)

„természetes szálak”: a mesterséges és a szintetikus szálaktól eltérő szálak, melyek felhasználása a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is; a „természetes szálak” közé tartozik a 05.11 vámtarifaszám alá tartozó lószőr, az 50.02 és az 50.03 vámtarifaszám alá tartozó selyem, továbbá az 51.01–51.05 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszál és finom vagy durva állati szőr, az 52.01–52.03 vámtarifaszám alá tartozó pamutszál, valamint az 53.01–53.05 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szál;

(c)

„nyomás”: olyan eljárás, amely során a textil alapanyag objektív módon értékelt, állandó jellegű funkciót – például szín, minta vagy technikai teljesítmény – kap film, henger, digitális vagy transzfertechnika alkalmazásával; valamint

(d)

„nyomás (önálló műveletként)”: eljárás, amely során a textil alapanyag objektíven értékelt, állandó jellegű funkciót – például szín, minta vagy technikai teljesítmény – kap film, henger, digitális vagy transzfertechnika alkalmazásával, amihez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás, perzselés, szárítógépes eljárás, kifeszítési eljárás, őrlés, gőzölés és zsugorítás, és nedvesen történő avatás), amennyiben az összes nem származó anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

7. MEGJEGYZÉS

A két vagy több textilalapanyagot tartalmazó termékekre alkalmazandó tűréshatárok

 

1.

 E megjegyzés alkalmazásában a textilalapanyagok a következők:

(a)

selyem;

(b)

gyapjú;

(c)

durva állati szőr;

(d)

finom állati szőr;

(e)

lószőr;

(f)

pamut;

(g)

papírgyártási anyagok és papír;

(h)

len;

(i)

valódi kender;

(j)

juta és más textilháncsrost;

(k)

szizál és az Agave nemhez tartozó más növények rostjai;

(l)

kókuszdiórost, abaka, rami, más növényi eredetű textilrost;

(m)

szintetikus végtelen szál;

(n)

mesterséges végtelen szál;

(o)

áramvezető végtelen szál;

(p)

szintetikus polipropilén vágott műszál;

(q)

szintetikus poliészter vágott műszál;

(r)

szintetikus poliamid vágott műszál;

(s)

szintetikus poliakrilnitril vágott műszál;

(t)

szintetikus poliimid vágott műszál;

(u)

szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál;

(v)

szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál;

(w)

szintetikus polivinil-klorid vágott műszál;

(x)

egyéb szintetikus vágott műszál;

(y)

mesterséges viszkóz vágott műszál;

(z)

egyéb mesterséges vágott műszál;

(aa)

rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is;

(bb)

rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonál, paszományozott is;

(cc)

az 56.05 vámtarifaszám alá tartozó termék (fémezett fonal), amely egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaz;

(dd)

az 56.05 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek;

(ee)

üvegszálak; és

(ff)

fémszálak.
 

2.

 Ahol a 3. melléklet erre a megjegyzésre hivatkozik, a 2. oszlopban meghatározott követelmények nem alkalmazandók tűréshatárként a termék előállításához felhasznált, nem származó textilalapanyagokra, feltéve, hogy:

(a)

a termék két vagy több textilalapanyagot tartalmaz; és

(b)

együttesen a nem származó textilalapanyagok tömege nem haladja meg a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének 10 %-át.

Példa: Az 51.12 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövethez, amely az 51.07 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúfonalat, az 55.09 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült fonalat, valamint a textilalapanyagoktól eltérő anyagokat tartalmaz, a 3. mellékletben foglalt követelményeket nem teljesítő, nem származó gyapjúfonal vagy a 3. mellékletben foglalt követelményeket nem teljesítő, nem származó szintetikus fonal vagy ezek kombinációja is felhasználható, feltéve, hogy ezek teljes tömege nem haladja meg a felhasznált textilalapanyagok tömegének 10 %-át.
 

3.

 A 2. pont b) alpontja ellenére a „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termékek esetében a tűréshatár 20 %. Az egyéb, nem származó textilalapanyagok aránya azonban nem haladhatja meg a 10 %-ot.
 

4.

 A 2. pont b) alpontja ellenére a „legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot” tartalmazó termékek esetében a tűréshatár 30 %. Az egyéb, nem származó textilalapanyagok aránya azonban nem haladhatja meg a 10 %-ot.

8. MEGJEGYZÉS

Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

 

1.

 Ahol a 3. melléklet erre a megjegyzésre hivatkozik, a konfekcionált textiltermék tekintetében a melléklet 2. oszlopában meghatározott követelményeknek meg nem felelő nem származó textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, ha a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.
 

2.

 A nem az 50–63. árucsoportba besorolt nem származó anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók az 50–63. árucsoportba besorolt textiltermékek gyártásában.

Példa: Ha a 3. mellékletben foglalt valamely követelmény azt írja elő, hogy egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem zárja ki a nem származó, fémből készült cikkek (például gombok) használatát, mivel a fémből készült cikkek nem az 50–63. árucsoportba tartoznak. Ugyanezen okból ez a nem származó húzózár használatát sem zárja ki, noha a húzózárak rendszerint textilt is tartalmaznak.
 

3.

 Ha a 3. mellékletben foglalt valamely követelmény előírja a nem származó anyagok legmagasabb értékét, akkor a nem származó anyagok értékének megállapításakor a nem az 50–63. árucsoportba besorolt, nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni.

9. MEGJEGYZÉS

Mezőgazdasági termékek

A harmonizált rendszer II. áruosztálya és a 24.01 vámtarifaszám alá besorolt, valamely Fél területén termesztett vagy betakarított mezőgazdasági árukat az adott Fél területéről származónak kell tekinteni még akkor is, ha egy harmadik országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik őket.

3. MELLÉKLET

TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

1. oszlop

A harmonizált rendszer (2017) szerinti besorolás a konkrét árumegnevezéssel együtt

2. oszlop

Termékspecifikus származási szabály

I. ÁRUOSZTÁLY

ÉLŐ ÁLLATOK; ÁLLATI TERMÉKEK

1. árucsoport

Élő állatok

01.01–01.06

Az 1. árucsoportba tartozó valamennyi állat teljes egészében az adott helyen jött létre.

2. árucsoport

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek

02.01–02.10

Előállítás, amelynek során az 1. és a 2. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

3. árucsoport

Halak és rákfélék, puhatestűek és más gerinctelen víziállatok

03.01–03.08

Előállítás, amelynek során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

4. árucsoport

Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék

04.01–04.10

Előállítás úgy, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

5. árucsoport

Másutt nem említett állati eredetű termék

05.01–05.11

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

II. ÁRUOSZTÁLY

NÖVÉNYI TERMÉKEK

6. árucsoport

Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat

06.01–06.04

Előállítás, amelynek során a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

7. árucsoport

Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók

07.01–07.14

Előállítás, amelynek során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

8. árucsoport

Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja

08.01–08.14

Előállítás úgy, hogy:

—

a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

9. árucsoport

Kávé, tea, matétea és fűszerek

09.01–09.10

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

10. árucsoport

Gabonafélék

10.01–10.08

Előállítás, amelynek során a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

11. árucsoport

Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér

11.01–11.09

Előállítás, amelynek során a 10. és a 11. árucsoport, a 07.01, a 07.14 és a 23.02–23.03 vámtarifaszám, valamint a 0710.10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

12. árucsoport

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány

12.01–12.14

Vtsz. v.

13. árucsoport

Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat

13.01–13.02

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, ahol a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

14. árucsoport

Növényi eredetű fonásanyag; máshol nem említett növényi eredetű termék

14.01–14.04

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

III. ÁRUOSZTÁLY

ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ ÉS EZEK BONTÁSI TERMÉKEI; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI VAGY NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ

15. árucsoport

Állati vagy növényi zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz

15.01–15.04

Vtsz. v.

15.05–15.06

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

15.07–15.08

Asz. v.

15.09–15.10

Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

15.11–15.15

Asz. v.

15.16–15.17

Vtsz. v.

15.18–15.19

Asz. v.

15.20

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

15.21–15.22

Asz. v.

IV. ÁRUOSZTÁLY

ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS FELDOLGOZOTT DOHÁNYPÓTLÓ

16. árucsoport

Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek

1601.00–1604.18

Előállítás, amelynek során az 1., 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra (1).

1604.19

Ács. v.

1604.20

 

—

Halpaszta (surimi) készítmény:

Ács. v.

—

Más:

Előállítás, amelynek során a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra (2).

1604.31–1605.69

Előállítás, amelynek során a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

17. árucsoport

Cukor és cukoráruk

17.01

Vtsz. v.

17.02

Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 11.01–11.08, a 17.01 és a 17.03 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

17.03

Vtsz. v.

17.04

 

—

Fehér csokoládé:

Vtsz. v., feltéve, hogy:

(a)

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; valamint

(b)

(i)

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át; vagy

(ii)

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át.

—

Más:

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át.

18. árucsoport

Kakaó és kakaókészítmények

18.01–18.05

Vtsz. v.

1806.10

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át.

1806.20–1806.90

Vtsz. v., feltéve, hogy:

(a)

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; valamint

(b)

(i)

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át; vagy

(ii)

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át.

19. árucsoport

Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

19.01–19.05

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra;

—

az előállítás során felhasznált, a 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át;

—

az előállítás során felhasznált, a 10.06 és a 11.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; valamint

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át.

20. árucsoport

Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények

20.01

Vtsz. v.

20.02–20.03

Előállítás, amelynek során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

20.04–20.09

Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 40 %-át.

21. árucsoport

Különféle ehető készítmények

21.01–21.02

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

2103.10

2103.20

2103.90

Vtsz. v.; azonban nem származó mustárliszt vagy -dara, illetve elkészített mustár felhasználható.

2103.30

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

21.04–21.06

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

22. árucsoport

Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet

22.01–22.06

Vtsz. v., a 22.07 és a 22.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével, feltéve, hogy:

—

az előállítás során felhasznált, a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra;

—

a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

22.07

Vtsz. v., a 22.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoportba, valamint a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

22.08–22.09

Vtsz. v., a 22.07 és a 22.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 0806.10, a 2009.61 és a 2009.69 alszám alá tartozó valamennyi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

23. árucsoport

Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmányok

23.01

Vtsz. v.

2302.10–2303.10

Vtsz. v., feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 10. árucsoportba tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

2303.20-–2308.00

Vtsz. v.

23.09

Vtsz. v., feltéve, hogy:

—

a 2. és 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra, és

—

az előállítás során felhasznált, a 10.01–10.04., a 10.07–10.08 vámtarifaszám alá és a 11. árucsoportba, valamint a 23.02 és a 23.03 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át; és

—

az előállítás során felhasznált, a 17.01 és a 17.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a termék tömegének 20 %-át.

24. árucsoport

Dohány és feldolgozott dohánypótló

24.01

Előállítás, amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

2402.10

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó anyagok tömegének 30 %-át.

2402.20

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, a 2403.19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

2402.90

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, feltéve, hogy az előállítás során felhasznált, a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok teljes tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó anyagok tömegének 30 %-át.

24.03

Vtsz. v., amelynek során a 24.01 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen jött létre vagy került előállításra.

V. ÁRUOSZTÁLY

ÁSVÁNYI TERMÉKEK

Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 2. melléklet 5. Megjegyzésében

25. árucsoport

Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement

25.01–25.30

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 70 % (EXW).

26. árucsoport

Ércek, salakok és hamu

26.01–26.21

Vtsz. v.

27. árucsoport

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok

27.01–27.09

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

27.10

Vtsz. v., a 3824.99 és a 3826.00 alszám alá tartozó nem származó biodízel kivételével;

vagy

Desztillálás vagy kémiai reakció megy végbe, feltéve, hogy az előállításhoz felhasznált, a 27.10 vámtarifaszám, valamint a 3824.99 és a 3826.00 alszám alá tartozó biodízel (ideértve a hidrogénezett növényi olajat) előállítására észterezés, átészterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor.

27.11–27.15

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

VI. ÁRUOSZTÁLY

A VEGYIPAR ÉS VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI

Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 2. melléklet 5. Megjegyzésében

28. árucsoport

Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból

28.01–28.53

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

29. árucsoport

Szerves vegyi anyagok

2901.10–2905.42

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

2905.43–2905.44

Vtsz. v., a 17.02 vámtarifaszám és a 3824.60 alszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével, feltéve, hogy:

2905.45

Asz. v., a termékével azonos alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

2905.,49–2942

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

30. árucsoport

Gyógyszeripari termékek

30.01–30.06

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

31. árucsoport

Műtrágyák

31.01–31.04

Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át;

vagy

MaxNOM 40 % (EXW).

31.05

 

—

Nátriumnitrát

—

Kalcium-cianamid

—

Kálium-szulfát

—

Magnézium-kálium-szulfát

Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át;

vagy

MaxNOM 40 % (EXW).

-Más

Vtsz. v., a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és amely során az összes felhasznált nem származó anyag összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át;

vagy

MaxNOM 40 % (EXW).

32. árucsoport

Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

32.01–32.15

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

33. árucsoport

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények

33.01

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

3302.10

Vtsz. v., a 3302.10 alszám alá tartozó nem származó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át.

3302.90

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

33.03

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

33.04–33.07

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

34. árucsoport

Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló cikkek, mintázópaszták, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények

34.01–34.07

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

35. árucsoport

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

35.01–35.04

Vtsz. v., a 4. árucsoportba tartozó nem származó anyagok kivételével.

35.05

Vtsz. v., a 11.08 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

35.06–35.07

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

36. árucsoport

Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok

36.01–36.06

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

37. árucsoport

Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

37.01–37.07

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

38. árucsoport

A vegyipar különféle termékei

38.01–38.08

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

3809.10

Vtsz. v., a 11.08 és a 35.05 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

3809.91–3822.00

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

38.23

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

3824.10–3824.50

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

3824.60

Vtsz. v., a 2905.43 és a 2905.44 alszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

3824.71–3825.90

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

38.26

Előállítás, amelynek során a biodízel előállítására transzészterezés, észterezés vagy hidrogénezés útján kerül sor.

VII. ÁRUOSZTÁLY

MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: az ezen áruosztályt érintő horizontális feldolgozási szabályokat lásd a 2. melléklet 5. Megjegyzésében.

39. árucsoport

Műanyagok és ezekből készült árucikkek

39.01–39.15

Asz. v.;

Kémiai reakció, derítés, keverés és elegyítés, standard anyagok előállítása, a részecskék méretének megváltozása, izomerek elkülönítése vagy biotechnológiai eljárás megy végbe;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

39.16–39.19

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

39.20

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

39.21–39.22

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

3923.10–3923.50

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

3923.90–3925.90

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

39.26

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

40. árucsoport

Gumi és ebből készült árucikkek

40.01–40.11

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

4012.11–4012.19

Asz. v.;

vagy

A használt gumiabroncsok újrafutózása.

4012.20–4017.00

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

VIII. ÁRUOSZTÁLY

NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; ÁLLATI BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL)

41. árucsoport

Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr

41.01–4104.19

Vtsz. v.

4104.41–4104.49

Asz. v., a 4104.41–4104.49 alszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

4105.10

Vtsz. v.

4105.30

Asz. v.

4106.21

Vtsz. v.

4106.22

Asz. v.

4106.31

Vtsz. v.

4106.32–4106.40

Asz. v.

4106.91

Vtsz. v.

4106.92

Asz. v.

41.07–41.13

Vtsz. v., a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32 és a 4106.92 alszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével. Azonban a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32 vagy a 4106.92 alszám alá tartozó nem származó anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy újracserzésen estek át.

4114.10

Vtsz. v.

4114.20

Vtsz. v., a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32, 4106.92 alszám és a 4107 alá tartozó nem származó anyagok kivételével. Azonban a 4104.41, 4104.49, 4105.30, 4106.22, 4106.32, 4106.92 alszám és a 41.07 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy újracserzésen estek át.

41.15

Vtsz. v.

42. árucsoport

Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

42.01–42.06

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

43. árucsoport

Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk

4301.10–4302.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

4302.30

Asz. v.

43.03–43.04

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

IX. ÁRUOSZTÁLY

FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFA ÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL VAGY MÁS FONÁSANYAGBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK

44. árucsoport

Fa és faipari termékek; faszén

44.01–44.21

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

45. árucsoport

Parafa és parafa áruk

45.01–45.04

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

46. árucsoport

Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk

46.01–46.02

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

X. ÁRUOSZTÁLY

PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; VISSZANYERT (HULLADÉK ÉS HASZNÁLT) PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR ÉS KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

47. árucsoport

Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

47.01–47.07

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

48. árucsoport

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

48.01–48.23

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

49. árucsoport

Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari

termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok

49.01–49.11

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

XI. ÁRUOSZTÁLY

TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK

Az áruosztályhoz tartozó megjegyzés: Egyes textilalapanyagból készült termékekre alkalmazandó fogalommeghatározásokat és tűréshatárokat illetően lásd a 2. mellékletben foglalt 6., 7. és 8. megjegyzést.

50. árucsoport

Selyem

50.01–50.02

Vtsz. v.

50.03

 

—

Kártolt vagy fésült:

A selyemhulladék kártolása vagy fésülése.

—

Más:

Vtsz. v.

50.04–50.05

Természetes szálak fonása;

Végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

Végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

50.06

 

—

Selyemfonal és selyemhulladékból készült fonal:

Természetes szálak fonása;

Végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

Végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

—

Selyemhernyóbél:

Vtsz. v.

50.07

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

51. árucsoport

Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet

51.01–51.05

Vtsz. v.

51.06–51.10

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

51.11–51.13

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

52. árucsoport

Pamut

52.01–52.03

Vtsz. v.

52.04–52.07

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

52.08–52.12

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

53. árucsoport

Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet

53.01–53.05

Vtsz. v.

53.06-53.08

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

53.09–53.11

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

54. árucsoport

Végtelen műszál; szintetikus vagy mesterséges textilanyagból készült szalag és hasonlók

54.01–54.06

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

54.07–54.08

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

55. árucsoport

Vágott műszál

55.01–55.07

Műszálak sajtolása.

55.08–55.11

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

55.12–55.16

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Sodrás vagy egyéb mechanikai művelet, amihez szövés társul;

Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

56. árucsoport

Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk

56.01

Természetes szálak fonása vagy összedolgozása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás vagy összedolgozás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

vagy

A bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

56.02

 

—

Tűnemez:

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul; ugyanakkor:

—

az 54.02 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén végtelen szál;

—

az 55.03 vagy az 55.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén szál; vagy

—

az 55.01 vámtarifaszám alá tartozó nem származó polipropilén fonókábel;

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át;

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében.

—

Más:

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul;

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült más nemez esetében.

5603.11–5603.14

Előállítás a következőkből:

—

egyirányú vagy véletlenszerű szálirányú végtelen szálak; vagy

—

természetes vagy mesterséges eredetű anyagok vagy polimerek;

mindkét esetben az előállítást nem szőtt termékké való összedolgozás követi.

5603.91–5603.94

Előállítás a következőkből:

—

egyirányú vagy véletlenszerű szálirányú vágott szálak; vagy

—

természetes vagy mesterséges eredetű vágott fonal;

mindkét esetben az előállítást nem szőtt termékké való összedolgozás követi.

5604.10

Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból vagy zsinegből.

5604.90

Természetes szálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

56.05

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása;

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

vagy

Sodrás, amihez egyéb mechanikai művelet társul.

56.06

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul;

Sordás, amihez paszományozás társul;

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása;

vagy

Pelyhesítés, amihez festés társul.

56.07–56.09

Természetes szálak fonása;

vagy

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul.

57. árucsoport

Szőnyegek és más textil padlóborítók

Az árucsoporthoz tartozó megjegyzés: Az ezen árucsoportba tartozó nem származó termékek esetén jutaszövet hátoldalként felhasználható.

57.01–57.05

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Előállítás kókuszrost fonalból, szizálfonalból vagy jutafonalból, illetve hagyományos többágú viszkózfonalból;

Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul;

Végtelen műszálból készült fonal tűzése vagy szövése, amihez bevonás vagy rétegelés társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

vagy

Műszálak préselése és nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazásával, a tűlyukasztást is beleértve.

58. árucsoport

Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés

58.01–58.04

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul;

Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

58.05

Vtsz. v.

58.06–58.09

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul;

Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

58.10

Hímzés, amely során a termék vámtarifaszámától eltérő vámtarifaszám alá besorolt nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

58.11

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul;

Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul;

Tűzés, amihez festés vagy nyomás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

Fonalfestés, amihez szövés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

59. árucsoport

Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt szövet; ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek

59.01

Szövés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy fémesítés társul;

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul.

59.02

 

—

Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal:

Szövés.

—

Más:

Műszálak préselése és szövés.

59.03

Szövés, kötés vagy hurkolás, amihez impregnálás vagy bevonás vagy borítás vagy rétegelés vagy fémesítés társul;

Szövés, amihez nyomás társul; vagy

Nyomás (önálló műveletként).

59.04

Mángorlás, amihez festés, bevonás, rétegelés vagy fémesítés társul. A nem származó jutaszövet hátoldalként felhasználható;

vagy

Szövés, amelyhez festés, bevonás, rétegelés vagy fémesítés társul. A nem származó jutaszövet hátoldalként felhasználható.

59.05

 

—

Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve:

Szövés, kötés vagy csak szövetképzés, amihez impregnálás vagy bevonás vagy borítás vagy rétegelés vagy fémesítés társul.

—

Más:

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul;

Szövés, kötés vagy csak szövetképzés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

Szövés, amihez nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

59.06

 

—

Kötött vagy hurkolt kelmék:

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul;

Kötés vagy hurkolás, amelyhez gumírozás társul; vagy

Gumírozás legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

—

Szintetikus végtelen szálból előállított fonalból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal:

Műszálak préselése és szövés.

—

Más:

Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítése, amihez festés, bevonás vagy gumírozás társul;

Fonalfestés, amihez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul;

vagy

Gumírozás legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

59.07

Szövés, kötés vagy csak szövetképzés, amihez festés vagy nyomás vagy bevonás vagy impregnálás vagy borítás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

vagy

Nyomás (önálló műveletként).

59.08

 

—

Fehérizzású gázharisnya, impregnált:

Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből.

—

Más:

Vtsz. v.

59.09–59.11

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul;

Műszálak préselése és szövés;

Szövés, amihez festés, bevonás vagy rétegelés társul;

vagy

A bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémesítés legalább két másik fő előkészítő vagy kikészítő művelettel (mint a mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés) párosulva, feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

60. árucsoport

Kötött vagy hurkolt kelmék

60.01–60.06

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul;

Kötés vagy hurkolás, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás vagy rétegelés vagy nyomás társul;

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul;

Fonalfestés, amihez kötés vagy hurkolás társul; vagy

Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez kötés vagy hurkolás társul, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem sodort vagy nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

61. árucsoport

Kötött vagy horgolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok

61.01–61.17

 

—

Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve:

Kötés vagy hurkolás és konfekcionálás (a szabást is beleértve).

—

Más:

Természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul;

Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul; vagy

Kötés és konfekcionálás egy műveletben.

62. árucsoport

Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével

62.01

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.02

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.03

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.04

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.05

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.06

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.07–62.08

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.09

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.10

 

—

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.11

 

—

Női vagy leánykaruha hímzéssel:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.12

 

—

Kötött vagy hurkolt két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve:

Kötés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.13–62.14

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.15

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.16

 

—

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

62.17

 

—

Hímzett:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át;

vagy

Konfekcionálás, a szabást is beleértve, amelyet (önálló műveletként) nyomás előz meg.

—

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Bevonás vagy rétegelés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve, feltéve, hogy a felhasznált nem származó nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva:

Vtsz. v., feltéve, hogy a felhasznált nem származó anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

63. árucsoport

Más készáru textilanyagból; garnitúrák; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy

63.01–63.04

 

—

Nemezből, nem szőtt textíliából:

Szövetképzés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

—

Más:

—

Hímzett:

Szövés vagy kötés vagy hurkolás, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve;

vagy

Előállítás hímzés nélküli szövetből (amely nem kötött vagy hurkolt), ha a felhasznált nem származó hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át.

—

Más:

Szövés, kötés vagy hurkolás, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

63.05

Műszálak sajtolása vagy természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

63.06

 

—

Nem szőtt textíliából:

Szövetképzés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

—

Más:

Szövés, amihez konfekcionálás társul, a szabást is beleértve.

63.07

MaxNOM 40 % (EXW).

63.08

A készletben levő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva; azonban a nem származó anyagok felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

63.09–63.10

Vtsz. v.

XII. ÁRUOSZTÁLY

LÁBBELI; KALAP ÉS MÁS FEJFEDŐ; ESERNYŐK, NAPERNYŐK, SÉTABOTOK, BOTSZÉKEK, OSTOROK, LOVAGLÓKORBÁCS, VALAMINT EZEK RÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLLAK ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; MŰVIRÁGOK; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRUK

64. árucsoport

Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei

64.01–64.05

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból, a 64.06 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített nem származó felsőrész-összeállítások kivételével.

64.06

Vtsz. v.

65. árucsoport

Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei

65.01–65.07

Vtsz. v.

66. árucsoport

Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei

66.01–66.03

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

67. árucsoport

Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk

67.01–67.04

Vtsz. v.

XIII. ÁRUOSZTÁLY

KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL VAGY HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIATERMÉKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK

68. árucsoport

Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagból készült áruk

68.01–68.15

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 70 % (EXW).

69. árucsoport

Kerámiatermékek

69.01–69.14

Vtsz. v.

70. árucsoport

Üvegek és üvegáruk

70.01–70.09

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

70.10

Vtsz. v.

70.11

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

70.13

Vtsz. v., a 70.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

70.14–70.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

XIV. ÁRUOSZTÁLY

TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGYÖK, DRÁGAKÖVEK VAGY FÉLDRÁGAKÖVEK, NEMESFÉMEK, NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZATOK; ÉRMÉK

71. árucsoport

Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék

71.01–71.05

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

71.06

 

—

Megmunkálatlan:

Vtsz. v., a 71.06, 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása;

vagy

A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás.

—

Félgyártmány vagy por alakban:

Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből.

71.07

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

71.08

 

—

Megmunkálatlan:

Vtsz. v., a 71.06, 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása;

vagy

A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás.

—

Félgyártmány vagy por alakban:

Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből.

71.09

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

71.10

 

—

Megmunkálatlan:

Vtsz. v., a 71.06, 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

A 71.06, a 71.08 és a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása;

vagy

A 71.06, a 71.08 vagy a 71.10 vámtarifaszám alá tartozó nem származó nemesfémek összeolvasztása vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel vagy tisztítás.

—

Félgyártmány vagy por alakban:

Előállítás nem származó megmunkálatlan nemesfémből.

71.11

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

71.12–71.18

Vtsz. v.

XV. ÁRUOSZTÁLY

NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK

72. árucsoport

Vas és acél

72.01–72.06

Vtsz. v.

72.07

Vtsz. v., a 72.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

72.08–72.17

Vtsz. v., a 72.08–72.17. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

72.18

Vtsz. v.

72.19–72.23

Vtsz. v., a 72.19–72.23. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

72.24

Vtsz. v.

72.25–72.29

Vtsz. v., a 72.25–72.29. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

73. árucsoport

Vas- vagy acéláruk

7301.10

Ács. v., a 72.08–72.17. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

7301.20

Vtsz. v.

73.02

Ács. v., a 72.08–72.17. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

73.03

Vtsz. v.

73.04–73.06

Ács. v., a 72.13–72.17, a 72.21–72.23 és a 72.25–72.29 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

73.07

 

—

Csőszerelvény rozsdamentes acélból:

Vtsz. v., a nem származó kovácsdarabok kivételével; a nem származó kovácsdarabok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

—

Más:

Vtsz. v.

73.08

Vtsz. v., a 7301.20 alszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével.

7309.00–7315.19

Vtsz. v.

7315.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

7315.81–7326.90

Vtsz. v.

74. árucsoport

Réz és ebből készült áruk

74.01–74.02

Vtsz. v.

74.03

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

74.04–74.07

Vtsz. v.

74.08

Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW).

74.09–74.19

Vtsz. v.

75. árucsoport

Nikkel és ebből készült áruk

75.01

Vtsz. v.

75.02

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

75.03–75.08

Vtsz. v.

76. árucsoport

Alumínium és ebből készült áruk

76.01

Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW);

vagy

Ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel történő kezelés.

76.02

Vtsz. v.

76.03–76.16

Vtsz. v. és MaxNOM 50 % (EXW) (3).

78. árucsoport

Ólom és ebből készült áruk

7801.10

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

7801.91–7806.00

Vtsz. v.

79. árucsoport

Cink és ebből készült áruk

79.01–79.07

Vtsz. v.

80. árucsoport

Ón és ebből készült áruk

80.01–80.07

Vtsz. v.

81. árucsoport

Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk

81.01–81.13

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból.

82. árucsoport

Szerszámok, eszközök, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből

8201.10–8205.70

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8205.90

Vtsz. v., a 82.05 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

82.06

Vtsz. v., a 82.02–82.05. vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével; a 82.02–82.05 vámtarifaszám alá tartozó nem származó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

82.07–82.15

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

83. árucsoport

Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből

83.01–83.11

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

XVI. ÁRUOSZTÁLY

GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ, TELEVÍZIÓS KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK ÉS EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

84. árucsoport

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei

84.01–84.06

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.07–84.08

MaxNOM 50 % (EXW).

84.09–84.12

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8413.11–8415.10

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8415.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8415.81–8415.90

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.16–84.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.21

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.22–84.24

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.25-84.30

Vtsz. v., a 84.31 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.31–84.43

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.44–84.47

Vtsz. v., a 84.48 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.48–84.55

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.56–84.65

Vtsz. v., a 84.66 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.66–84.68

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.70–84.72

Vtsz. v., a 84.73 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.73–84.78

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8479.10–8479.40

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8479.50

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8479.60–8479.82

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8479.89

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8479.90

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.80

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.81

Asz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

84.82–84.87

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85. árucsoport

Elektromos gépek és elektromos felszerelések, valamint ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai

85.01–85.02

Vtsz. v., a 85.03 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.03–85.06

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.07

 

—

Egy vagy több akkumulátorcellát vagy akkumulátormodult és azok egymás közötti összekapcsolására szolgáló áramköröket tartalmazó akkumulátorok,

vagy egy másik gyakori elnevezéssel „akkumulátorcsomagok”, amelyeket a 87.02, 87.03 és 87.04 vtsz. alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges áramforrásként használnak

Vtsz. v., a nem származó aktív katódanyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 30 % (EXW) (4).

—

Elektromos akkumulátorba történő beépítésre szánt akkumulátorcellák, akkumulátormodulok és azok részei, amelyeket a 87.02, 87.03 és 87.04 vtsz. alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges áramforrásként használnak

Vtsz. v., a nem származó aktív katódanyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 35 % (EXW) (5)

—

Más:

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.08–85.18

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.19–85.21

Vtsz. v., a 85.22 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.22–85.23

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.25–85.27

Vtsz. v., a 85.29 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.28–85.34

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.35–85.37

Vtsz. v., a 85.38 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8538.,10–8541.90

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8542.31–8542.39

Vtsz. v.;

A nem származó anyagok diffúzión esnek át;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

8542.90–8543.90

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

85.44–85.48

MaxNOM 50 % (EXW).

XVII. ÁRUOSZTÁLY

JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK

86. árucsoport

Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés

86.01–86.09

Vtsz. v., a 86.07 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

87. árucsoport

Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével

87.01

MaxNOM 45 % (EXW).

87.02–87.04

 

—

Dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető járművek (hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek);

—

Kizárólag elektromos hajtómotorral működő járművek

MaxNOM 45 % (EXW), és a 85.07 vtsz. alá tartozó, a jármű meghajtásához elsődleges elektromos áramforrásként használt akkumulátorcsomagoknak származónak kell lenniük (6).

—

Más:

MaxNOM 45 % (EXW) (7).

87.05–87.07

MaxNOM 45 % (EXW).

87.08–87.11

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

87.12

MaxNOM 45 % (EXW).

87.13–87.16

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

88. árucsoport

Légi járművek, űrhajók és ezek alkatrészei

88.01–88.05

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

89. árucsoport

Hajó, csónakok és más úszószerkezetek

89.01–89.08

Ács. v.;

vagy

MaxNOM 40 % (EXW).

XVIII. ÁRUOSZTÁLY

OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ-, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

90. árucsoport

Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; ezek alkatrészei és tartozékai

9001.10–9001.40

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

9001.50

Vtsz. v.;

A félkész lencse felületkezelése, szemüvegkeretre rögzíthető, látáskorrekciós hatású, megmunkált szemészeti lencse előállítása céljából;

A lencsék megfelelő kezeléssel történő bevonása a viselője látásának javítása és védelmének biztosítása érdekében;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

9001.90–9033.00

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

91. árucsoport

Órák és kisórák és ezek alkatrészei

91.01–91.14

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

92. árucsoport

Hangszerek; ezek alkatrészei és tartozékai

92.01–92.09

MaxNOM 50 % (EXW).

XIX. ÁRUOSZTÁLY

FEGYVEREK ÉS LŐSZEREK; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI

93. árucsoport

Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai

93.01–93.07

MaxNOM 50 % (EXW).

XX. ÁRUOSZTÁLY

KÜLÖNFÉLE ÁRUK

94. árucsoport

Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; másutt nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek

94.01–94.06

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

95. árucsoport

Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai

95.03–95.08

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

96. árucsoport

Különböző áruk

96.01–96.04

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

96.05

A készletben levő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva, feltéve, hogy a nem származó árukat is be lehet foglalni a készletbe, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

96.06–9608.40

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

9608.50

A készletben levő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva, feltéve, hogy a nem származó árukat is be lehet foglalni a készletbe, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

9608.60–96.20

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW).

XXI. ÁRUOSZTÁLY

MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK

97. árucsoport

Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

97.01–97.06

Vtsz. v.

(1)  A 1604.14 alszám alá tartozó elkészített vagy konzervált tonhal, csíkoshasú tonhal (skipjack) és bonitó (Sarda spp.), egészben vagy darabban (az aprított kivételével) a 4. mellékletben meghatározott éves kontingenseken belül származónak tekinthető az alternatív termékspecifikus származási szabályok alapján.

(2)  A 1604.20 alszám alá tartozó elkészített vagy konzervált tonhal, csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy más Euthynnus nemhez tartozó hal (az egész vagy darabolt hal kivételével) a 4. mellékletben meghatározott éves kontingenseken belül származónak tekinthető az alternatív termékspecifikus származási szabályok alapján.

(3)  Egyes alumíniumtermékek a 4. mellékletben meghatározott éves kontingenseken belül származónak tekinthetők az alternatív termékspecifikus származási szabályok alapján.

(4)  A megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig tartó időszakban alternatív termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók az 5. mellékletben meghatározottak szerint.

(5)  A megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig tartó időszakban alternatív termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók az 5. mellékletben meghatározottak szerint.

(6)  A megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig tartó időszakban alternatív termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók az 5. mellékletben meghatározottak szerint.

(7)  A belső égésű motorral és meghajtómotorként egyaránt felszerelt hibrid hajtású járművek esetében – a külső áramforráshoz csatlakoztatható járművek kivételével – a megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig tartó időszakban alternatív termékspecifikus származási szabályok alkalmazandók az 5. mellékletben meghatározottak szerint.

4. MELLÉKLET

SZÁRMAZÁS ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT KONTINGENSEK ÉS A 3. MELLÉKLET SZERINTI TERMÉKSPECIFIKUS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALTERNATÍVÁI

Közös rendelkezések

1.

Az alábbi táblázatokban felsorolt termékek esetében az azokhoz tartozó származási szabályok a 3. mellékletben meghatározott szabályok alternatívái, az alkalmazandó éves kontingens határain belül.

2.

Az e melléklet alapján kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak a következő nyilatkozatot kell tartalmaznia: „Származás alapján megállapított kontingensek – A 4. mellékletnek megfelelően származó termék”.

3.

Az Unióban az e mellékletben említett valamennyi mennyiséget az Európai Bizottság kezeli, amely ezek hatékony kezelése érdekében megteszi az általa célszerűnek tartott valamennyi igazgatási lépést, figyelemmel az Unió alkalmazandó jogszabályaira.

4.

Az Egyesült Királyságban az e mellékletben említett valamennyi mennyiséget az Egyesült Királyság vámhatósága kezeli, amely ezek hatékony kezelése érdekében megteszi az általa célszerűnek tartott valamennyi igazgatási lépést, figyelemmel az Egyesült Királyság alkalmazandó jogszabályaira.

5.

Az importáló Fél a származás alapján megállapított kontingenseket az érkezési sorrend elvének megfelelően kezeli, és az adott Fél behozatalának alapján számolja ki az e származás alapján megállapított kontingensek szerint behozott áruk mennyiségét.

1. SZAKASZ

Éves kontingenskiosztás a konzerv tonhalra

Harmonizált rendszer szerinti osztályozás (2017)

Termékmegnevezés

Alternatív termékspecifikus szabály

Az Unióból az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

Az Egyesült Királyságból az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

1604.14

Elkészített vagy konzervált tonhal, csíkoshasú tonhal (skipjack) és bonitó (Sarda spp.), egészben vagy darabban (az aprított kivételével)

Ács. v.

3 000 tonna

3 000 tonna

1604.20

Más elkészített vagy konzervált hal

 

Tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjack) vagy az Euthynnus nemhez tartozó más halból (az egész vagy darabolt kivételével)

Ács. v.

4 000 tonna

4 000 tonna

Más halból

-

-

-

2. SZAKASZ

Éves kontingenskiosztás az alumíniumtermékekre (1)

1. táblázat

A 2021. január 1-jétől 2023. december 31-ig alkalmazandó kontingensek

Harmonizált rendszer szerinti osztályozás (2017)

Termékmegnevezés

Alternatív termékspecifikus szabály

Az Unióból az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

Az Egyesült Királyságból az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

76.03, 76.04, 76.06, 76.08–76.16

Alumíniumtermékek és alumíniumáruk (az alumíniumhuzal és alumíniumfólia kivételével)

Vtsz. v.

95 000 tonna

95 000 tonna

76.05

Alumíniumhuzal

Vtsz. v., kivéve a 76.04 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból

76.07

Alumíniumfólia

Vtsz. v., kivéve a 76.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból

 

2. táblázat

A 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig alkalmazandó kontingensek

Harmonizált rendszer szerinti osztályozás (2017)

Termékmegnevezés

Alternatív termékspecifikus szabály

Az Unióból az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

Az Egyesült Királyságból az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

76.03, 76.04, 76.06, 76.08–76.16

Alumíniumtermékek és alumíniumáruk (az alumíniumhuzal és alumíniumfólia kivételével)

Vtsz. v.

72 000 tonna

72 000 tonna

76.05

Alumíniumhuzal

Vtsz. v., kivéve a 76.04 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból

76.07

Alumíniumfólia

Vtsz. v., kivéve a 76.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból

 

3. táblázat

A 2027. január 1-jétől alkalmazandó kontingensek

Harmonizált rendszer szerinti osztályozás (2017)

Termékmegnevezés

Alternatív termékspecifikus szabály

Az Unióból az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

Az Egyesült Királyságból az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó éves kontingens

(nettó súly)

76.04

Alumíniumrúd és -profil

Vtsz. v.

57 500 tonna

57 500 tonna

76.06

Alumíniumlap, -lemez és -szalag, ha vastagsága meghaladja a 0,2 mm-t

Vtsz. v.

76.07

Alumíniumfólia

Vtsz. v., kivéve a 76.06 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagokból

A 2. szakasz 3. táblázata szerinti, alumíniumtermékekre vonatkozó kontingensek felülvizsgálata

1.

Legkorábban 5 évvel e megállapodás hatálybalépését követően és legkorábban 5 évvel az e pontban említett bármely felülvizsgálat befejezését követően a kereskedelmi partnerségi bizottság bármelyik Fél kérésére és a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság támogatásával felülvizsgálja a 2. szakasz 3. táblázatában szereplő alumíniumkontingenseket.

2.

Az 1. pontban említett felülvizsgálatot a Felek piaci feltételeire vonatkozóan rendelkezésre álló információk, valamint az érintett termékek behozatalával és kivitelével kapcsolatos információk alapján kell elvégezni.

3.

Az 1. pont szerint elvégzett felülvizsgálat eredménye alapján a partnerségi tanács határozatot fogadhat el a 2. szakasz 3. táblázatában szereplő alumíniumkontingensek mennyiségének növeléséről vagy fenntartásáról, hatályának megváltoztatásáról, illetve a kontingensek termékek közötti felosztásáról vagy felosztásának megváltoztatásáról.

(1)  A 2. szakasz egyes táblázataiban felsorolt mennyiségek a táblázatban felsorolt valamennyi termék tekintetében a rendelkezésre álló (az Unióból az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre, illetve az Egyesült Királyságból az Unióba irányuló kivitelre vonatkozó) teljes kontingensmennyiségnek felelnek meg.

5. MELLÉKLET

ÁTMENETI TERMÉKSPECIFIKUS SZABÁLYOK ELEKTROMOS AKKUMULÁTOROKRA ÉS ELEKTROMOS JÁRMŰVEKRE

1. SZAKASZ

Az e megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig alkalmazandó ideiglenes termékspecifikus szabályok

Az alábbi 1. oszlopban felsorolt termékek esetében a 2. oszlopban felsorolt termékspecifikus szabályt az e megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

1. oszlop

A harmonizált rendszer (2017) szerinti besorolás a konkrét árumegnevezéssel együtt

2. oszlop

Az e megállapodás hatálybalépésétől 2026. december 31-ig alkalmazandó termékspecifikus származási szabály

85.07

 

—

A 87.02, 87.03 és 87.04 vámtarifaszám alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges elektromos áramforrásként használt, egy vagy több akkumulátorcellát vagy akkumulátormodult és azok egymás közötti összekapcsolására szolgáló áramköröket tartalmazó akkumulátorok, vagy egy másik gyakori elnevezéssel „akkumulátorcsomagok”

Asz. v.;

Nem származó akkumulátorcellákból vagy akkumulátormodulokból összeállított akkumulátorcsomagok;

vagy

MaxNOM 70 % (EXW)

—

Elektromos akkumulátorba történő beépítésre szánt akkumulátorcellák, akkumulátormodulok és azok részei, amelyeket a 87.02, 87.03 és 87.04 vtsz. alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges áramforrásként használnak

Vtsz. v.;

vagy

MaxNOM 70 % (EXW)

87.02–87.04

 

—

Belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is felszerelt járművek, kivéve azokat, amelyek külső áramforráshoz való csatlakoztatással tölthetők fel (hibrid elektromos járművek);

—

Dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető járművek (hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek);

—

Kizárólag elektromos hajtómotorral működő járművek

MaxNOM 60 % (EXW)”

2. SZAKASZ

A 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig alkalmazandó ideiglenes termékspecifikus szabályok

 

1.

 Az alábbi 1. oszlopban felsorolt termékek esetében a 2. oszlopban felsorolt termékspecifikus szabályt a 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

1. oszlop

A harmonizált rendszer (2017) szerinti besorolás a konkrét árumegnevezéssel együtt

2. oszlop

A 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig alkalmazandó termékspecifikus származási szabály

85.07

 

—

A 87.02, 87.03 és 87.04 vámtarifaszám alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges elektromos áramforrásként használt, egy vagy több akkumulátorcellát vagy akkumulátormodult és azok egymás közötti összekapcsolására szolgáló áramköröket tartalmazó akkumulátorok, vagy egy másik gyakori elnevezéssel „akkumulátorcsomagok”

Vtsz. v., a nem származó aktív katódanyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 40 % (EXW)

—

Elektromos akkumulátorba történő beépítésre szánt akkumulátorcellák, akkumulátormodulok és azok részei, amelyeket a 87.02, 87.03 és 87.04 vtsz. alá tartozó járművek meghajtásához elsődleges áramforrásként használnak

Vtsz. v., a nem származó aktív katódanyagok kivételével;

vagy

MaxNOM 50 % (EXW)

87.02–87.04

 

—

Belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is felszerelt járművek, kivéve azokat, amelyek külső áramforráshoz való csatlakoztatással tölthetők fel (hibrid elektromos járművek);

—

Dugattyús, belső égésű motorral és hajtómotorként elektromos motorral is működő, külső elektromos áramforrásra csatlakoztathatóan tölthető járművek (hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek);

—

Kizárólag elektromos hajtómotorral működő járművek

MaxNOM 55 % (EXW)

3. SZAKASZ

A 85.07. vámtarifaszámra vonatkozó termékspecifikus szabályok felülvizsgálata

 

1.

 Legkorábban 4 évvel e megállapodás hatálybalépését követően a kereskedelmi partnerségi bizottság bármelyik Fél kérésére és a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság támogatásával felülvizsgálja a 3. mellékletben foglalt, a 85.07 vámtarifaszámra vonatkozó, 2027. január 1-jétől alkalmazandó termékspecifikus szabályokat.
 

2.

 Az 1. pontban említett felülvizsgálatot a Feleken belüli piacokról, mint például az elegendő és megfelelő származó anyagok rendelkezésre állásáról, a kereslet és a kínálat egyensúlyáról rendelkezésre álló információk, valamint egyéb releváns információk alapján kell elvégezni.
 

3.

 Az 1. pont szerint elvégzett felülvizsgálat eredményei alapján a partnerségi tanács határozatot fogadhat el a 85.07 vámtarifaszámra vonatkozó, 2027. január 1-jétől alkalmazandó, a 3. mellékletben foglalt termékspecifikus szabályok módosításáról.

6. MELLÉKLET

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

1.   

A beszállítói nyilatkozat tartalmát e melléklet határozza meg.

2.   

A 3. pontban említett esetek kivételével a beszállítónak minden egyes termékszállítmányra vonatkozóan beszállítói nyilatkozatot kell kiállítania a 6-A. függelékben előírt formában, és csatolnia kell azt a számlához vagy bármely egyéb olyan okmányhoz, amely az érintett termékeket az azonosításukat lehetővé tevő részletességgel írja le.

3.   

Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vevőnek olyan termékeket, amelyek esetében az egyik Fél területén végzett előállítás bizonyos időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, a szóban forgó beszállítónak lehetősége van arra, hogy egyetlen beszállítói nyilatkozatot tegyen az érintett termékek egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat). A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozattétel időpontjától számítva legfeljebb két évig érvényes. A nyilatkozattétel helye szerinti Fél vámhatóságai meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az említettnél hosszabb érvényességi idő is alkalmazható. A beszállítónak a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a 6-B. függelékben előírt formában kell kiállítania, és a nyilatkozatnak az érintett termékeket az azonosításukat lehetővé tevő részletességgel kell leírnia. Amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége a szállított termékek tekintetében megszűnik, a beszállítónak erről haladéktalanul értesítenie kell a vevőt.

4.   

A nyilatkozattevő beszállító köteles a nyilatkozattétel helye szerinti Fél vámhatóságának kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

6-A. függelék

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

A beszállítói nyilatkozatot, amelynek szövege az alábbiakban olvasható, a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét azonban nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő termékek beszállítója kijelentem, hogy:

1.

A szóban forgó termékek [adja meg a megfelelő Fél nevét] területén történő előállításához a következő, nem [adja meg a megfelelő Fél nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított termékek megnevezése (1)

A felhasznált nem- származó anyagok megnevezése

A felhasznált nem- származó anyagok HR-vámtarifaszáma (2)

A felhasznált nem- származó anyagok értéke (2)(3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összérték

 

2.

A szóban forgó termékek előállításához [adja meg a megfelelő Fél nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag [adja meg a megfelelő Fél nevét] területéről származik.

Vállalom a szükséges további igazoló okmányok rendelkezésre bocsátását.

Kelt: … (hely és dátum)

… (az aláíró neve és beosztása, a társaság neve és címe)

… (aláírás) (6)

6-B. függelék

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot, amelynek szövege az alábbiakban olvasható, a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét azonban nem kell tartalmaznia.

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő, … (4) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója kijelentem, hogy:

1.

A szóban forgó termékek [adja meg a megfelelő Fél nevét] területén történő előállításához a következő, nem [adja meg a megfelelő Fél nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított termékek megnevezése (1)

A felhasznált nem- származó anyagok megnevezése

A felhasznált nem- származó anyagok HR-vámtarifaszáma (2)

A felhasznált nem- származó anyagok értéke (2)(3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összérték

 

2.

A szóban forgó termékek előállításához [adja meg a megfelelő Fél nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag valamelyik Fél [adja meg a megfelelő Fél nevét] területéről származik.

Ez a nyilatkozat a szóban forgó termékek …és … között feladott minden további szállítmányára érvényes. (5)

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom . …-t … (4) , ha e nyilatkozat érvényessége megszűnik.

…

Kelt: … (hely és dátum)

…

(az aláíró neve és beosztása, a társaság neve és címe)

… (aláírás) (6)

Lábjegyzetek

(1)

 Ha azon számla vagy egyéb okmány, amelyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle termékekre vonatkozik, illetve olyan termékekre, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a szállítónak egyértelműen meg kell különböztetnie őket egymástól.

(2)

 A kért információt csak akkor kell megadni, ha szükség van rá.

Példák:

A 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabályok egyike a következőről rendelkezik: „Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve”. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója az egyik Fél területén a másik Fél területéről importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az utóbbi Fél területén működő beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

A 72.17 HR-vámtarifaszám alá tartozó, vasból készült huzal gyártójának, aki ezt a huzalt nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a „vasrudak” bejegyzést kell feltüntetnie. Ha a szóban forgó huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy százalékos arányban kifejezett korlátozást ír elő az összes felhasznált nem származó anyag értékére vonatkozóan, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(3)

 „A felhasznált nem származó anyagok értéke” a termék előállítása során felhasznált nem származó anyagok értéke, azaz az anyagok vámértéke az importálás időpontjában, ideértve a szállítási, adott esetben a biztosítási, csomagolási és minden egyéb, az anyagok azon Félhez történő importálása során felmerülő költséget, amelynek területén a termék előállítója található; ha a nem származó anyagok értéke nem ismert vagy nem állapítható meg, a nem származó anyagokért az Unióban vagy az Egyesült Királyságban fizetett első megállapítható árat kell alkalmazni.

(4)

 A vevő neve és címe.

(5)

 Írja be a dátumokat.

(6)

 Ebben a mezőben az aláíró eredeti aláírása helyett adott esetben szerepelhet elektronikus aláírása, illetve saját kezű aláírásának beszkennelt képe vagy egyéb vizuális megjelenítése is.

7. MELLÉKLET

A SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT SZÖVEGE

Az e megállapodás 56. cikkében említett származásmegjelölő nyilatkozatot az alábbiakban feltüntetett szöveg valamely nyelvi változatának felhasználásával kell kiállítani, az exportáló Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban. Kézírással történő kitöltés esetén a származásmegjelölő nyilatkozatot tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vonatkozó lábjegyzeteknek megfelelően kell kitölteni. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

Bolgár változat

Horvát változat

Cseh változat

Dán változat

Holland változat

Angol változat

Észt változat

Finn változat

Francia változat

Német változat

Görög változat

Magyar változat

Olasz változat

Lett változat

Litván változat

Máltai változat

Lengyel változat

Portugál változat

Román változat

Szlovák változat

Szlovén változat

Spanyol változat

Svéd változat

(Időszak: ___________-tól/-től __________-ig(1))

A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (az exportőr hivatkozási száma: … (2)) kijelentem, hogy egyértelmű eltérő jelzés hiányában az áruk preferenciális …..(3) származásúak.

Kelt: … (4)

(hely és dátum)

…

(az exportőr neve)

(1)

 Amennyiben a származásmegjelölő nyilatkozatot az e megállapodás 56. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében azonos származó termékeket tartalmazó több szállítmányra vonatkozóan tölti ki, tüntesse fel azt az időszakot, amelyre a származásmegjelölő nyilatkozat alkalmazandó. Ez az időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. A termék valamennyi importjának a feltüntetett időszakon belül kell megtörténnie. Ha nem alkalmazható időszak, a rovatot üresen kell hagyni.

(2)

 Tüntesse fel az exportőr azonosító számát. Uniós exportőr esetében ez a szám az Unió jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban kiadott szám. Egyesült királysági exportőr esetében ez a szám az Egyesült Királyságban alkalmazandó jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban kiadott szám. Ha az exportőr nem kapott ilyen számot, a rovat üresen hagyható.

(3)

 Tüntesse fel a termék származását: az Egyesült Királyság vagy az Unió.

(4)

 A hely és időpont feltüntetése elmaradhat, ha az információ már szerepel magán az okmányon.

8. MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ANDORRAI HERCEGSÉGRŐL

1.   

A harmonizált rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó, az Andorrai Hercegségből származó termékeket az Egyesült Királyság e megállapodás értelmében az Unióból származó terméknek ismeri el.

2.   

Az (1) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 1990. november 26-i 90/680/EGK tanácsi határozat által létrehozott vámunió alapján az Andorrai Hercegség az Egyesült Királyságból származó termékeket ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesíti, mint amilyet az Unió alkalmaz az ilyen termékek esetében.

3.   

E megállapodás második része első tárgyköre I. címének 2. fejezete értelemszerűen alkalmazandó az ezen együttes nyilatkozat (1) bekezdésében említett termékek származó helyzetének meghatározása céljából.

9. MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT A SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGRÓL

1.   

A San Marino Köztársaságból származó termékeket az Egyesült Királyság e megállapodás értelmében az Európai Unióból származó terméknek ismeri el.

2.   

Az (1) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az 1991. december 16-án Brüsszelben létrejött, az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás alapján a San Marino Köztársaság az Egyesült Királyságból származó termékeket ugyanolyan preferenciális tarifális elbánásban részesíti, mint amilyet az Unió alkalmaz az ilyen termékek esetében.

3.   

E megállapodás második része első tárgyköre I. címének 2. fejezete értelemszerűen alkalmazandó az ezen együttes nyilatkozat (1) bekezdésében említett termékek származó helyzetének meghatározása céljából.

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?