A fogalomtárban végrehajtott keresés a(z) „%” kifejezésre (5) találatot adott.
Kifejezések betűrendes gyűjteménye:
A valamely kedvezményezett országból származó termékek általános preferenciarendszerből való kizárására használt kifejezés, amennyiben azok olyan versenyképességi szintet érnek el az uniós piacon, amelyen már nincs szükségük a GSP-re. A korábbi GSP-től eltérően, amely GSP-specifikus „ágazatokat” tartalmazott, az átsorolás jelenleg a Közös Vámtarifa (KVT) „szakaszain” alapul. Az egyes országokból származó egyes országokból származó termékek egy nagy csoportja (azaz egy adott ágazatban a Közös Vámtarifa 21) akkor „fokozatos” (kizárva) a GSP-ből, ha ezek a termékek az elmúlt három év éves átlagával meghaladják az ugyanazon termékek GSP keretében történő uniós behozatalának vonatkozó küszöbértékét (a termék típusától függően 57 %, 17,5 % vagy 47,2 %).
Az 1991-es Asunción-szerződéssel és az Ouro Preto 1994-es jegyzőkönyvével létrehozott dél-amerikai kereskedelmi blokk.
Teljes jogú tagjai:
- Argentína
- Brazília
- Paraguay
- Uruguay
Venezuela szintén teljes jogú tag, de 2016. december 1. óta felfüggesztették.
Társult országok:
- Bolívia
- Chile
- Kolumbia
- Ecuador
- Guyana
- Peru
- Suriname
Megfigyelő ország Új-Zéland és Mexikó. A blokk akár 90 %-kal is csökkentette az ezen országok közötti kereskedelemre kivetett vámokat.
A piacvédelmi eszközöket arra használják, hogy helyreállítsák a méltányosságot és az egyenlő versenyfeltételeket, amikor egy harmadik országból származó termék behozatala mesterségesen alacsony áron érkezik az EU-ba, ezáltal kárt okozva az európai feldolgozóiparnak. Lehetővé teszik az EU-ba irányuló behozatalt kiegészítő vámok hozzáadását tisztességtelen kereskedelem esetén.
A piacvédelmi eszközök csak akkor tudják kezelni az alacsony importárakat, ha ezek az árak dömpingeltek, támogatottak, vagy ha hirtelen és előre nem látható importnövekedést idéznek elő.
A piacvédelmi intézkedések az EU teljes importvolumenének csupán mintegy 1 %-át érintik.
Az EU piacvédelmi jogszabályai a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban a következőkre vonatkozó eszközöket foglalják magukban:
• Dömpingellenes intézkedések
• szubvencióellenes intézkedések
• védintézkedések
Olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi kis mennyiségű nem származó anyag felhasználását az áruk előállításában anélkül, hogy az befolyásolná azok származó helyzetét, amennyiben az nem lép túl egy bizonyos küszöbértéket (amelyet a preferenciális kereskedelmi megállapodástól függően rendszerint a gyártelepi ár vagy az áru súlyának 10 vagy 15 %-a körül határoznak meg). Ha azonban a termékspecifikus szabály már lehetővé teszi a nem származó anyagok bizonyos százalékának felhasználását, a tűréshatár nem haladhatja meg ezt az összeget. A tolerancia szabálya „de minimis”-ként is ismert.
A termék akkor felel meg a szabálynak, ha az összes vagy egyes nem származó anyagok értéke nem haladja meg a végtermék gyártelepi árának egy adott százalékát.
A nem származó anyagok értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő:
Egy termék regionális értéktartalma FOB-ban (%) = ((FOB – nem származó anyagok értéke)/FOB) x 100
ahol
„Nem származó anyagok értéke”: az Ön termékének előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyag behozatalakor érvényes vámérték, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, a nem származó anyagokért az EU-ban vagy a preferenciális partnerországban fizetett első megállapítható ár.
„vámérték” = az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (WTO vámérték-megállapítási egyezmény) összhangban megállapított érték.
„gyártelepi ár”: a termék azon gyártónak fizetett vagy fizetendő gyártelepi ára, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét és a termék előállítása során felmerült minden egyéb költséget, levonva ebből az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.
A szabály akkor teljesül, ha a nem származó anyagok százalékban kifejezett értéke nem haladja meg a termékspecifikus szabályban megállapított százalékot.
Az EU-Japán megállapodás szerinti számítási módszerről további információ az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás származási szabályokról szóló fejezetének „A nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása” című 4. megjegyzésében található.
Példa: Műanyag tok (HR 39.24 vámtarifaszám)
Egyes uniós kereskedelmi megállapodásokban a műanyag zsebekre (HR 39.24 vámtarifaszám) vonatkozó szabály a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során az összes [nem származó] felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A műanyag jugok gyártója az alábbi, az EU-n és a partnerországon kívülről importált nem származó anyagokat használja fel:
Műanyag granulátum (HR 39.03 vámtarifaszám) (érték: 2 EUR)
— Lid (HR 39.24 vámtarifaszám) (érték: 0,50 EUR).
A műanyag jug (gyártelepi ár: 6 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a felhasznált nem származó anyagok értéke nem éri el a gyártelepi ár 50 %-át.
Példa: Hóláncok (HR 73.15 vámtarifaszám)
Egyes uniós preferenciális kereskedelmi megállapodásokban a hóláncokra vonatkozó szabály (HR 73.15 vámtarifaszám) a következőket írja elő:
„Előállítás, amelynek során a 73.15 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált nem származó anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (MaxNOM 50 % (EXW))”
A hóláncok gyártója az EU-n és a partnerországon kívülről importált alábbi nem származó anyagokat használja fel:
Lánc (HR 73.15 vámtarifaszám) (érték: 150 EUR)
Huzal rozsdamentes acélból (HR 72.23 vámtarifaszám) (érték: 60 EUR)
A hólánc (gyártelepi ár: 350 EUR) megfelel a származási szabálynak, mivel a HR 73.15 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok értéke nem éri el a hólánc gyártelepi árának 50 %-át annak ellenére, hogy az összes nem származó anyag összértéke meghaladja a termék gyártelepi árának 50 %-át.