07 december 2023

Éves jelentés az uniós kereskedelempolitika végrehajtásáról és érvényesítéséről

Az uniós kereskedelempolitika végrehajtásáról és érvényesítéséről szóló, ma közzétett 3. éves jelentés szerint a globális partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodások révén megvalósuló uniós kereskedelem értéke 2022-ben először meghaladta a 2 billió eurót. 

Az Európai Bizottság jelentése szerint 2022-ben átlagosan közel 30%-kal nőtt a kereskedelem a 20 legnagyobb kereskedelmi megállapodási partnerünkkel. A Bizottság a tagállamokkal és az uniós vállalkozásokkal együttműködve 19 országban több mint 30 kereskedelmi akadályt is felszámolt. Az elmúlt öt évben az akadályok felszámolása csak 2022-ben 7 milliárd eurónyi uniós export felszabadítását segítette elő. Megállapodásaink a környezet és a munkavállalói jogok fokozottabb védelmét is biztosították.

Az EU rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodás-hálózatával, összesen 74 országgal, amelyek az uniós kereskedelem 44%-át teszik ki. 2022-ben az EU és a kereskedelmi megállapodásban részt vevő partnerei közötti kereskedelem (az energiatermékek kivételével) felülmúlja az összes többi partnerrel folytatott uniós kereskedelmet. Ezek a megállapodások hozzájárultak a kereskedelem és a beruházások fenntartásához egy olyan nehéz globális üzleti környezetben, amelyet növekvő geopolitikai kihívások – például Oroszország Ukrajna elleni agressziója – jellemeznek.

A kereskedelmi megállapodások támogatják az exportot, a rezilienciát és a diverzifikációt

A kereskedelmi megállapodások továbbra is gazdasági növekedést és reziliensebb ellátási láncokat eredményeztek az alábbiak révén:

  • Új exportlehetőségek megnyitása az uniós termelők és mezőgazdasági termelők számára: például a vonatkozó kereskedelmi megállapodások értelmében a Vietnamba irányuló uniós gyógyszerkivitel 152%-kal, a Dél-Koreába irányuló autók és alkatrészek exportja 217%-kal, a Kanadába irányuló uniós húsexport 136%-kal, az uniós szolgáltatások Kanadába irányuló exportja pedig 54%-kal nőtt. Az uniós kereskedelem 670000, harmadik országokba exportáló kis- és középvállalkozást támogat.
  • Az export ellenállóbbá tétele a külső sokkhatásokkal szemben: 2022-ben a szankciók hatálya alá tartozó áruk preferenciális partnerek felé irányuló uniós exportja 174 milliárd EUR-val megemelkedett, ami messze ellensúlyozta az Oroszországba irányuló 27 milliárd EUR-s exportveszteséget.
  • A fontos inputokhoz való hozzáférés biztosítása és az egyetlen országtól való túlzott függőség csökkentése: az EU-Kanada (CETA) megállapodás első öt évében a kritikus fontosságú nyersanyagok Kanadából származó uniós behozatala 56%-kal nőtt, szemben azzal, hogy ezen anyagok más forrásokból csak 25%-kal nőttek, ami hozzájárult az Oroszországtól való eltávolodásra irányuló uniós stratégiához. A kritikus fontosságú nyersanyagok elengedhetetlenek az uniós gazdaság zöld és digitális átalakulásához.

Az akadályok felszámolása és a viták előrehaladása

2022-ben a Bizottság 19 partnerországban 31 kereskedelmi akadályt szüntetett meg. Ez elősegíti az uniós export fellendítését olyan fontos ágazatokban, mint az agrár-élelmiszeripar, a gyógyszeripar, valamint az egészségügy és a szépség.

Ilyen például az Egyesült Államok által a juh- és kecsketermékek behozatala előtt régóta fennálló akadályok módosítása, valamint Costa Rica eltörölte az EU-ba importált sörre kivetett, évtizedes 10%-os adót.

Folytatódott a WTO-nbelüli vitarendezés. Az EU négy új vitát indított – köztük az elsőt az Egyesült Királysággal – a zöld energia diszkriminatív támogatási rendszerével kapcsolatban. Ezt a vitát csak négy hónap elteltével, közös megegyezéssel rendezték. Az EU a Törökországgal a gyógyszerek terén alkalmazott diszkriminatív gyakorlatokkal kapcsolatos vitájában is elsőbbséget élvezett, és jelenleg nyomon követi Törökországnak a megfelelés irányába tett lépéseit.

A fenntarthatóság előmozdítása

Az EU a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetet tartalmazó megállapodások keretében munkaügyi és környezetvédelmi kérdésekben is előrehaladást ért el. E munka részeként Japán és Dél-Korea ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az EU-val kötött kereskedelmi megállapodásaikban előirányzott alapvető egyezményeit. A Peruval és Kolumbiával folytatott szorosabb együttműködés arra késztette ezeket az országokat, hogy megkezdjék munka törvénykönyvük felülvizsgálatát.

Bővebb információ

Oldal megosztása:

Gyorshivatkozások