Kétoldalú kumuláció

 

Az EU ésaz Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 40. cikke („Származási kumuláció”)

A kétoldalú kumuláció lehetővé teszi, hogy a preferenciális partnerországból származó anyagokat (pl. alkatrészek, alkotóelemek) az EU-ból származónak lehessen tekinteni, ha azokat egy másik termék előállítására használják fel az EU-ban (és fordítva).

  • Ez a kumuláció alapvető típusa, és valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásban közös.
  • Kétoldalú kumulációhoz kizárólag származó anyagok használhatók fel.
  • A termelésnek túl kell mutatnia az abban az országban végzett elégtelen műveleteken, ahol az utolsó feldolgozási műveletre sor került.

Példa az EU és Chile közötti kétoldalú kumulációra az EU-Chile társulási megállapodás keretében

A 6307.10 HR-vámtarifaalszám alá besorolt tisztítóruhákat az EU-ban Chiléből származó szövet és Kínából származó nem származó varrócérna felhasználásával állítják elő. A Chiléből importált szövet a szövet gyártelepi árának 45%-át, a varrócérna értékének pedig 10%-át teszi ki.

Az EU-Chile társulási megállapodás termékspecifikus szabálya előírja, hogy a nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40%-át.

A kétoldalú kumulációnak köszönhetően a Chiléből importált szövet az EU-ból származónak számít. A tisztítóruhák Chilébe történő kivitelekor azok az EU-ból származónak minősülnek, mivel a nem származó anyagok (varrócérna) nem haladják meg a termék gyártelepi árának 40%-át.

Példa az EU és Montenegró közötti kétoldalú kumulációra a pán-euromediterrán egyezmény alapján

Az EU-ból származó, a HR 92. árucsoportjába sorolt hangszereket Montenegróba exportálják, ahol további megmunkáláson vagy feldolgozáson mennek keresztül (lakkolás útján). A feldolgozás túlmutat a PEM-egyezményben meghatározott „minimális műveleteken”, így amennyiben a végterméket visszaviszik az EU-ba, Montenegróból származónak minősül.

Gyorshivatkozások

  1. Hasznos linkek
  2. Hírek

Gyakran feltett kérdések

  1. Ha a tarifa súlyra vonatkozik, a bruttó tömeg vagy a nettó tömeg?
  2. Hogyan találhatom a termékemre vonatkozó behozatali vámot?
  3. Ha több uniós országban is el akarom adni a termékemet, vannak-e importvámok, amelyeket minden alkalommal ki kell fizetni, amikor a termékem egy másik országba lép?
  4. Kaphatok-e listát a 0 %-os behozatali vámmal terhelt termékekről?
  5. Alkalmaznak-e jövedéki adót uniós vagy nemzeti szinten?
  6. Hogyan kell felszámítani a héát az EU-ban?
  7. Hogyan kaphatok engedélyt az EU-ba irányuló halexportra?
  8. Az EU-ba exportált élelmiszereknek uniós engedéllyel rendelkező létesítményből kell-e származniuk?
  9. Kell-e fizetnem a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztensem igénybevételéért?
  10. Milyen nyelveken érhető el a szolgáltatásokkal és beruházásokkal foglalkozó kereskedelmi asszisztens?